A Keresztelő Szent János születése templom

Települési érték

épített környezet

2020-05-11


Bemutatás:


Kezdetben egy nádtetejű imaház szolgálta az egyházaskériek egyházi életét. Az imaház előtt egy kereszt és egy harangláb állt. A templom alapkövét 1938. októberében rakták le. Erre így emlékeznek a helyiek: Léderer felesége, ma is látom, hosszú fekete fényes kesztyűben volt, amely egészen a könyökéig ért, fehér papí®t helyezett el egy fehér literes üvegbe, amelyet majd parafadugóval bedugtak, majd vörös spanyolviasszal lezártak. A templom bejárati részén a paplak felőli saroknál az építők az alapban előre kiépítettek téglából egy szűk nyílást, éppen csak akkorát, hogy a literes üveg beférjen. Lédererné kecsesen leguggolt és személyesen helyezte el a palackot az üregben. Majd ráhelyezett egy előre elkészített lapocskát és maltert simított rá. Ekkor megszólaltak a mozsárágyúk.

1939. augusztus 20-án szentelték fel a templomot. Felépítéséhez először adománygyűjtésbe fogtak, de valójában nagy segítséget nyújtott Léderer nagybirtokos és családja, akinek a település határában is voltak birtokai, és a falu lakosságának nagy részét foglalkoztatta az ún. György majorban (Győrmajorban). A helyi lakosság is segédkezett az építkezésnél, ahogyan ma mondják, „kulukban”, önként, fizetség nélkül. A templom titulusa Keresztelő Szent János születése. A templombúcsú napja, augusztus utolsó vasárnapja. Berendezése és orgonája a régmúltat idézi. A belső festést egy kikindai festő végezte. A mennyezeten lévő nagy képet állványokon, hanyatt fekve festette. Az asztalosmunka, a padok elkészítése Szabó János asztalosmester munkája. Harangját 1888-ban, Budapesten öntötték, Walser Ferenc műhelyében.

A templom bejáratát a 14 stációt megjelenítő kerámiák díszítik, melyek Nemes Fekete Edit, ismert szabadkai keramikus alkotásai. Ajtaját néhány éve cserélték le, Barna János asztalosmester jóvoltából.

A viharelhárítás egyik módszerével is kapcsolatban hozható a templom. Amikor nagy zivatar közeledett ugyanis, akkor Kis Pál, a templom gondozója harangozásba fogott. Még éjszaka idején is. Azt mondták ilyenkor, hogy a „felhő elébe harangoz”, s ezzel szétoszlatta a felhőket. Ma már erre nem kerül sor. Habár elmaradásának konkrét okairól nincs hiteles információ, az egyik felfogás szerint a viharelhárítás e formája véglegesen hatástalanná válik, amennyiben az öngyilkosok temetésén is harangoznak: jöhet aztán jég és eső, többé nem bír a harang a felhőkkel, nem fogja a felhőket…

Egy szólás is kapcsolódik a templomhoz, amely a következőképpen szól: úgy elveszett, mint falunknak a Szent György kincse. Állt ugyanis a harangláb mellett egy nagy akácfa. Úgy mesélték, hogy Szent György napján pontban déli tizenkét órakor, ahova esett, ennek a fának az árnyéka, ott kell majd a földet megöntözni tizenkét testvér vérével. Ott majd a föld nem issza be a folyadékot és azon a helyen kell majd ásni, ott lesz a kincs, amit a törökök elástak. De, azóta már, eltűnt a harangláb, a nagy fát is kivágták, s így tűnt el a mi kincsünk is.

Previous Next

Indoklás:


A templommal azonos telken épült plébániát 1973-ban fejezték be. Az egyházaskéri leányegyházat 1988-ban alakították át önálló lelkészséggé és Huzsvár László székespüspök az első helyben lakó lelkésznek ft. Bogdán Józsefet nevezte ki. Habár településünknek ma már nincs helyben lakó plébánosa, templom és az épületében zajló egyházi és kulturális élet még mindig meghatározó a falu életében. A plébánia udvarán több emlékmű is helyett kapott. Itt emlékeznek meg évente Piri Géza kiskatonára, a kilencvenes évek délszláv háborújának áldozatára, de Borbély Mihályra, a falu mesemondójára, és felfedezőjére, Kálmány Lajos folkloristára is.

Javaslattevő: Fehér Viktor

Források listája:

Az egyházaskériek visszaemlékezései nyomán.

Böngyik Á.–Bogdán J.–Fehér M.–Kónya S.–Mihók B.–Sári T.–Tűri L.–Huszár G. (1999). Verbica–Egyházaskér. Egyházaskér: Verbicai Helyi Közosség Tanácsa.

2020-05-11

kulturális örökség | Egyházaskér


Kálmány Lajos 1875 és 1910 között 15 településen teljesített egyházi szolgálatot az 1920. június 4. előtt fennálló Csanádi egyházmegyében. Ez idő alatt Egyházaskéren járva ismerte meg Borbély Mihályt, ...

2016-02-01

kulturális örökség


Népi tánckincsünk legarchaikusabb fajtáját képezik a tavaszi termékenységi rítusokhoz kötődő, főleg a böjti időszak és a mulatság nélküli ünnepnapok lánykörtáncai (karikázók). A karikázók csoportjába ...

2016-01-14

kulturális örökség | Bajsa


Bajsán, az észak-bácskai kis faluban 2004-ben alakult meg az Etno Hagyományápoló Kézművesek Köre. Az egyesület célja a mintegy 2300 lakosú, több nemzetiségű (magyarok 65%, szerbek 17%, szlovákok 6% és ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával