Hétköznapi hősünk: Hódi Sándor pszichológus

Települési érték

kulturális örökség

2023-12-12

Bemutatás:

Hódi Sándor 1943. október 31-én született Nagytószegen (Novi Kozarci). Általános iskolai tanulmányait Kisoroszon végezte, majd 1959 és 1963 között a nagybecskereki Második Vegyes Főgimnázium tanulója volt. 1963-tól 1965-ig az Újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Tanszékén tanult, majd 1967-től a budapesti ELTE Bölcsészettudományi Karán folytatta tanulmányait, ahol 1972-ben diplomált, okleveles klinikus pszichológusként. Miután elnyerte a tartomány posztgraduális tanulmányokra kiírt ösztöndíját, még két évig az egyetemen maradt. Időközben megvédte doktori disszertációját és megnősült. 1974-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen megszerezte a bölcsészettudományok doktora címet Summa cum laude minősítéssel. 1975-ben a Zágrábi Tudományegyetemen a pszichológia tudományának doktora (Dr. sci.), 2001-ben pedig a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagja lett.

Budapesten a kommunizmus évei alatt nehéz volt a megélhetés. Ebben az időszakban Hódi Sándornak szakpszichológusi állást ajánlottak az adai Potisje Szerszámgépgyárban és Öntödében, így feleségével, dr. Hódi Évával az egykori Jugoszláviába, Adára költöztek. Tevékenységi körébe tartozott a munkások pályaalkalmasságának felmérése, a balesetveszély személyiséghátterének feltárása, a hatékonysági igény és társadalmi mobilitás kutatása. Úgy látta, hogy mindezek mellett legfontosabb feladata a közösség szervezése és lelki motivációja. Ekkoriban született meg átfogó és egyedülálló kutatása, melyben a község középiskolásait tesztelték. Mint ahogyan arra doktori disszertációjában, „A meghívott halálban” is rámutatott, a magyar embert gyakran keríti hatalmába a depresszió, az életuntság, a kisebbségi érzés. Ez oly nagy erőt vett a népességen, hogy nem nézhette tétlenül, főleg egy iparilag fejlett községben nem. Ezért munkatársaival arra az elhatározásra jutottak, hogy minden középiskolást letesztelnek egy tesztcsoporttal, intelligencia-és személyiségteszt formájában, amelyről később minden diák kapott egy személyre szóló rövid leírást, értékelést. Ez a kutatás egyedülálló felmérésnek számított, melynek a későbbiekben érezhető volt a pozitív hatása. A tesztalanyok hangulata, lelki állapota személyiségük pontosabb, részletesebb megismerése által javult. Így sikerült bizonyos fokig visszaszorítani a depressziót.

Dr. Hódi Sándor mögött sokoldalú szakmai pálya áll: 1980-tól klinikai pszichológusaként dolgozott, majd az adai II. Helyi Közösség titkára volt, ahol a kistérségek fejlesztésével és közösségszervezéssel bízták meg, 2001-től a Széchenyi István Stratégiakutató és Fejlesztési Intézet igazgatója Tóthfaluban, majd 2003-2006 a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium pszichológusa volt. 2007 óta szabadfoglalkozású író, és tudományos kutatóként tevékenykedik. Számos szakfolyóirat szerkesztőbizottsági tagja, 35 önálló könyv, 600 tanulmány, esszé, cikk szerzője, 52 könyv társszerzője, illetve szerkesztője. Munkásságát több díjjal, kitüntetéssel is elismerték (Üzenet-díj, 1986; Együttélés emlékérem, 1995; Berzsenyi-díj, 1998; Kemény Zsigmond-díj, 2001; Bethlen Gábor-díj, 2002; Szarvas Gábor-díj, 2007; Magyar Életfa díj, 2013).

(Részlet a pályamunkából)

A javaslat a Hétköznapi hőseink – Írjunk történelmet! elnevezésű mintaprojekt keretében készült.
Készítették: Farkas Adél, Katona Kitti, Török Szanya
Felkészítő tanár: Ferencz Nacsa Xénia
Cseh Károly Általános Iskola, Ada

Indoklás:

Pszichológiai munkái mellett dr. Hódi Sándor mindig is nagy figyelmet fordított a kisebbségi lét és a nemzeti identitás vizsgálatára. Véleménye szerint a kisebbségi identitás nem szégyen, hanem erény. „Nyomás alatt próbálunk helytállni, azok maradni, akik vagyunk.” (Interjú Hódi Sándorral, 2023, Készítette: Farkas Adél, Katona Kitti, Török Szanya) Munkáiban nem csak a lélek problémáival foglalkozik, hanem a nyelv, a kultúra, a közösség meghatározó szerepével is, hogy ezek együttese, miként befolyásolja személyiségünket. S mindezzel összefügg a közösségi szerepvállalás, a közösségért való tenni akarás. Úgy gondolja lélekben egy közösséghez tartozunk, akkor is, ha önálló személyiségnek képzeljük magunkat. Sorsunk, gondolatvilágunk, életérzésünk szorosan összefügg annak a közösségnek a helyzetével, amelyhez tartozunk. Erre a gondolatmenetre alapozva szerkesztették meg feleségével, dr. Hódi Évával közösen a Ki kicsoda lexikonokat (Ki kicsoda – Vajdasági magyar közéleti lexikon (2004) és Vajdasági magyar ki kicsoda (2010)), melyek egymás jobb megismerését szolgálják. Hasznos információkkal kívántak szolgálni neves kortársaikról, az ismertebb, fontosabb közéleti személyiségekről, a nemzeti közösség számára valamilyen szempontból fontos emberekről. A megjelent kötetetekkel nemcsak az információtovábbítás volt a céljuk, hanem az is, hogy egymás jobb megismerésének és elérhetőségének a biztosításával erősítsék a kisebbségi közösséget hitében és kötelékeiben. Dr. Hódi Sándor negyven éve küzd a vajdasági magyar közösség megmaradásáért. Kimagasló szerepet vállalt a délvidéki magyarság érdek-képviseleti szervezeteinek, civil csoportosulásainak, intézményeinek megszervezésében. Mind írásaiban, mind felszólalásaiban, kutatásaiban zászlóvivő szerepet vállalt a délvidéki magyarságért. Kimagasló értékűek régió- és kisebbségkutatásai, a tömeglélektani vizsgálatok terén végzett kutatásai, pszichológiai, család- és etnopszichológiai írásai, melyek mind arra mutatnak rá, hogy egymást erősítve képesek vagyunk megmaradni, itthon maradni.

2019-ben feleségével együtt vehették át a budapesti Magyar Tudományos Akadémia dísztermében a Magyar Örökség-díjat nemzetszolgálatuk elismeréseként.