„A varázsló kertje” – vakutca a Szent Teréz-székesegyház környékén

Külhoni érték

kulturális örökség

2016-04-01


Bemutatás:


"A főtér felől a templomnak tartottunk. Végighaladtunk a parkon. Az öreg gimnáziumi hittanárunk ott ült a rendes padján, egy könyv olvasásába merülve. Köszöntünk neki. Barátságosan integetett. Azután megkerültük a templomot. A fiúk egy vak utcába vezettek, amelyről eddig semmit sem tudtam. Az utca szűk volt, és körülbelül kétszáz lépés hosszú. Sajátságos! - ilyen házakat, mint itt, sohase láttam a városban. Alacsonyak és kezdetlegesek voltak, de vagy az ablakok hajlásában, vagy a kapuk faragásában és formájában volt valami ósdi. Az utcán padokon és székeken öreg emberek és bánatos arcú, sápadt asszonyok ültek, apró lányok söpörték és öntözték a földet. Kocsikeréknek nyoma se látszott."
(Csáth Géza: A varázsló kertje)

Csáth Géza Szabadkán született 1887-ben. Novellái révén a magyar irodalom egyik kiemelkedő alakja, aki most éli reneszánszát. Novellái a szecesszió, a naturalizmus, szimbolizmus jegyeit viselik. Szabadkán egy városi legenda tartja nyilván A varázsló kertje című novella helyszínét a Szent Teréz-székesegyházzal szembeni vakutcában.

„Ebben az észak-bácskai városban, ahol ma krajinai menekültek unatkoznak a kávéházak mediterrán hangulatú teraszain, még mindig mutogatják azt a vak utcát ott a Teréz templom mellett, amelynek végén egykor a varázsló kertje lapult. A róla írott novella Csáth első, 1908-as kötetének címadó darabja. Benne a gyermekkor mesevilága, melyet a hajdani történetfoszlányokat és fantáziaképeket novellává formáló, a gyermeki világmagyarázattól már megfosztott felnőtt csendes melankóliája jár át.”
(Szajbély Mihály: Csáth Géza Szabadkája)

Javaslattevő: Hicsik Dóra

Previous Next

Indoklás:


Csáth Géza A varázsló kertje című novellájának helyszíne egy olyan része a városnak, ahol fellelhető még a 19. század utolsó évtizede, s az a hangulat, amelyben Csáth felnőtt. Egy olyan irodalmi helyszín a város szívében, melyet körbelengenek a legendák. Ezen kívül az ifjú Brenner József életének két fontos helyszíne is a környéken található: szülőháza, a Fasizmus áldozatainak tere 16. szám alatt (1969-ben emléktáblát állítottak tiszteletére a Petőfi utcai fronton), és a Matko Vuković utca 4. számú háza, amely a  Brenner család lakhelye volt 1888 és 1906 között.

Források listája:

Szajbély Mihály: Csáth Géza Szabadkája. In: Szajbély Mihály (szerk.): A varázsló halála. In memoriam Csáth Géza. Budapest, 2004.

Ágoston Pribilla Valéria et al.: Séta Kosztolányival. Újvidék, Szabadka, 2014.

2016-02-18

agrár- és élelmiszergazdaság


A gömölye sárgás színű, kissé csípős-savanykás, enyhén sós ízű érlelt túró. Egyedi jellemzője az illatán kívül az állaga: száraz, morzsálódó, kemény felületi héjjal. Alakja leginkább tömbszerű, az elő ...

2017-08-25

kulturális örökség | Bácskossuthfalva


Bácskossuthfalván a Posta utca 2. szám alatt található az egykori Schreier ház. A felújított épület utca felőli része ma Emlékházként működik. Itt látható a helytörténeti gyűjtemény, amely a falusi él ...

2016-06-24

agrár- és élelmiszergazdaság | Bácsfeketehegy


A Telecskai-dombok löszös talaján fekszik Bácsfeketehegy – Feketics, melyet 1785-ben kunhegyesi telepesek alapítottak újra. A falu új lakói anyaközségükből magukkal hozták a szőlő és a gyümölcs szeret ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával