„A varázsló kertje” – vakutca a Szent Teréz-székesegyház környékén


Bemutatás:


"A főtér felől a templomnak tartottunk. Végighaladtunk a parkon. Az öreg gimnáziumi hittanárunk ott ült a rendes padján, egy könyv olvasásába merülve. Köszöntünk neki. Barátságosan integetett. Azután megkerültük a templomot. A fiúk egy vak utcába vezettek, amelyről eddig semmit sem tudtam. Az utca szűk volt, és körülbelül kétszáz lépés hosszú. Sajátságos! - ilyen házakat, mint itt, sohase láttam a városban. Alacsonyak és kezdetlegesek voltak, de vagy az ablakok hajlásában, vagy a kapuk faragásában és formájában volt valami ósdi. Az utcán padokon és székeken öreg emberek és bánatos arcú, sápadt asszonyok ültek, apró lányok söpörték és öntözték a földet. Kocsikeréknek nyoma se látszott."
(Csáth Géza: A varázsló kertje)

Csáth Géza Szabadkán született 1887-ben. Novellái révén a magyar irodalom egyik kiemelkedő alakja, aki most éli reneszánszát. Novellái a szecesszió, a naturalizmus, szimbolizmus jegyeit viselik. Szabadkán egy városi legenda tartja nyilván A varázsló kertje című novella helyszínét a Szent Teréz-székesegyházzal szembeni vakutcában.

„Ebben az észak-bácskai városban, ahol ma krajinai menekültek unatkoznak a kávéházak mediterrán hangulatú teraszain, még mindig mutogatják azt a vak utcát ott a Teréz templom mellett, amelynek végén egykor a varázsló kertje lapult. A róla írott novella Csáth első, 1908-as kötetének címadó darabja. Benne a gyermekkor mesevilága, melyet a hajdani történetfoszlányokat és fantáziaképeket novellává formáló, a gyermeki világmagyarázattól már megfosztott felnőtt csendes melankóliája jár át.”
(Szajbély Mihály: Csáth Géza Szabadkája)

Javaslattevő: Hicsik Dóra

Previous Next

Indoklás:


Csáth Géza A varázsló kertje című novellájának helyszíne egy olyan része a városnak, ahol fellelhető még a 19. század utolsó évtizede, s az a hangulat, amelyben Csáth felnőtt. Egy olyan irodalmi helyszín a város szívében, melyet körbelengenek a legendák. Ezen kívül az ifjú Brenner József életének két fontos helyszíne is a környéken található: szülőháza, a Fasizmus áldozatainak tere 16. szám alatt (1969-ben emléktáblát állítottak tiszteletére a Petőfi utcai fronton), és a Matko Vuković utca 4. számú háza, amely a  Brenner család lakhelye volt 1888 és 1906 között.

Források listája:

Szajbély Mihály: Csáth Géza Szabadkája. In: Szajbély Mihály (szerk.): A varázsló halála. In memoriam Csáth Géza. Budapest, 2004.

Ágoston Pribilla Valéria et al.: Séta Kosztolányival. Újvidék, Szabadka, 2014.

2020-04-17

kulturális örökség | Csóka


A csókai római katolikus templom a Marczibányi földbirtokos család áldozatkészségének köszönhetően 1803—1809 között épült, majd 1813-ban Kőszeghy László temesvári püspök a Szentháromság tiszteletére s ...

2016-05-26

kulturális örökség | Sándoregyháza


A popikázás csapatjáték, kell hozzá a fából készült ún. blána, amelynek szélessége és vastagsága 20 cm, hosszúsága pedig 1,20 cm. Az elején 10 mm-es vágás található, és ferdén ki van pucolva, oda felá ...

2020-04-17

épített környezet | Csóka


1782-ben Csókán színre lépett a Marczibányi család és majd csak az 1860-as évek elején kezdte építtetni a család rangjához illő új otthont, kastélyt. A Marczibányi család férfiágon való kihalása után ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával