Péterrévei tölgyfasor

Települési érték

természeti környezet

2020-04-06


Bemutatás:


A tölgyfasor Óbecse felől érkezve Péterréve bejárata előtt található a 102. számú, Óbecse–Ada–Zenta út két oldalán. Óbecse község területén, Vajdaság Autonóm Tartományban, Szerbiában. 12,3 km távolságra Óbecsétől, 61,1 km távolságra Újvidéktől és 142 km-re Belgrádtól. Területe 55 337 m². 75–76 m tengerszint feletti magasságon a Tisza árterének árvédett részén található, állami tulajdonban. A területen két gazdálkodó, illetve kezelő, a „Vajdaság Vizei” Közvállalat és „Szerbia Utai” Közvállalat osztozik. A védelemmel megbízott jogi személy az óbecsei „Komunalac” Közvállalat.

A Tölgyfasor Péterrévén egyike a legértékesebb és legkorábbi kocsányos tölgyekből álló fasoroknak egész Szerbiában. Kocsányos tölgyek (Quercus robur L.) alkotják. Korát 140-160 évre becsülik. Specifikus térbeli egységet alkot, ami meghatározója a tájnak. A tölgyfasor kétoldali, egysoros összefüggő fasor, minek hossza 1500 m, szélessége átlagosan kb. 25 méter. 46 kocsányos tölgyből áll az út jobb oldalán és 38 fából az út bal oldalán. A fasor községi védelem alatt áll a községi végrehajtó tanács 1975. február 18-án hozott 321-14/74-04 számú határozata alapján.

Previous Next

Indoklás:


A tölgyfasor igen magas értéket képvisel, már a koránál fogva is, impozáns méreteivel, szabályos törzseivel. Annál is inkább, mert egyre kevesebb van ebből a fajból a mi síkvidéki területeinken az erdőirtás miatt. A terület nagyban hozzájárul a természet sokszínűségének megőrzéséhez és a térség mikroklímájára gyakorolt pozitív hatása is jelentős.

Az idős fatörzsek esztétikai jegyei kiemelkedők, ahogy a szűkebb környezet és a megművelt földterületek fölött uralkodnak. Jelentős látványosság. Mérete, történelme, és esztétikai értéke nagymértékben befolyásolja a környék vizuális karakterisztikáját.

És nem mellesleg, mindig megmelengeti a szívünket, ha hosszú útról visszatérve, megpillantjuk a mi kedves Makkfáinkat – Mindjárt otthon vagyunk…

Javaslattevő: Rab János

Források listája:

A forrás nem érhető el

2024-02-02

kulturális örökség | Tiszakálmánfalva


A falu egyik oszlopos tagja Kiss Gyula, aki a VMSZ helyi szervezetének elnöke, a jelenlegi városi képviselő-testület tagja. A település gazdasági fejlődésében akkor járult igazán hozzá, mikor 2004 és ...

2016-04-05

kulturális örökség


A tatárjárást (1241/42) követően megkezdődött az ország újjáépítése, amely minden bizonnyal Dombót is érintette, hisz nevének első levéltári említése 1237-ből származik, amikor a IV. Béla alapította b ...

2024-02-02

kulturális örökség | Tiszakálmánfalva


Moldvai Károly, akit mindenki csak Karcsi bácsinak ismer a faluban, 1938. március 22-én született. Az akkori gazdasági helyzet miatt nem volt alkalma befejezni a gimnáziumot, ugyanis ebben az időben é ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával