Templomunk nem régi épület, de ennek ellenére falunk örökségének tartjuk, mert a falu népe közös erővel és összefogással építette fel. 1970-ben, az akkori atya és polgármester kezdeményezte, hogy épül ...
Péterrévei tölgyfasor
Bemutatás:
A tölgyfasor Óbecse felől érkezve Péterréve bejárata előtt található a 102. számú, Óbecse–Ada–Zenta út két oldalán. Óbecse község területén, Vajdaság Autonóm Tartományban, Szerbiában. 12,3 km távolságra Óbecsétől, 61,1 km távolságra Újvidéktől és 142 km-re Belgrádtól. Területe 55 337 m². 75–76 m tengerszint feletti magasságon a Tisza árterének árvédett részén található, állami tulajdonban. A területen két gazdálkodó, illetve kezelő, a „Vajdaság Vizei” Közvállalat és „Szerbia Utai” Közvállalat osztozik. A védelemmel megbízott jogi személy az óbecsei „Komunalac” Közvállalat.
A Tölgyfasor Péterrévén egyike a legértékesebb és legkorábbi kocsányos tölgyekből álló fasoroknak egész Szerbiában. Kocsányos tölgyek (Quercus robur L.) alkotják. Korát 140-160 évre becsülik. Specifikus térbeli egységet alkot, ami meghatározója a tájnak. A tölgyfasor kétoldali, egysoros összefüggő fasor, minek hossza 1500 m, szélessége átlagosan kb. 25 méter. 46 kocsányos tölgyből áll az út jobb oldalán és 38 fából az út bal oldalán. A fasor községi védelem alatt áll a községi végrehajtó tanács 1975. február 18-án hozott 321-14/74-04 számú határozata alapján.
Indoklás:
A tölgyfasor igen magas értéket képvisel, már a koránál fogva is, impozáns méreteivel, szabályos törzseivel. Annál is inkább, mert egyre kevesebb van ebből a fajból a mi síkvidéki területeinken az erdőirtás miatt. A terület nagyban hozzájárul a természet sokszínűségének megőrzéséhez és a térség mikroklímájára gyakorolt pozitív hatása is jelentős.
Az idős fatörzsek esztétikai jegyei kiemelkedők, ahogy a szűkebb környezet és a megművelt földterületek fölött uralkodnak. Jelentős látványosság. Mérete, történelme, és esztétikai értéke nagymértékben befolyásolja a környék vizuális karakterisztikáját.
És nem mellesleg, mindig megmelengeti a szívünket, ha hosszú útról visszatérve, megpillantjuk a mi kedves Makkfáinkat – Mindjárt otthon vagyunk…
Javaslattevő: Rab János
Források listája:
A forrás nem érhető el
A Zentai Gimnázium története a 19. század közepéig vezethető vissza. A polgárosuló város vezetése már 1842-ben a gimnázium alapítását javasolja, de a Képviselő-testület 1875. július 7-én tárgyalta és ...
Az XIX. és a XX. század fordulóján a számos bánsági nagybirtok közül az egyik legnagyobb uradalom a Csekonics család zsombolyai uradalma volt. A család a XVIII. század végén vette bérbe, majd vásárolt ...
