Az adai Szentháromság-templom tornya

Települési érték

épített környezet

2016-02-29


Bemutatás:


Az adai római katolikus templom tornyához hasonlót máshol aligha látnak az emberek. Az átutazóban lévők úgy nézik, hogy nincs befejezve. Az adaiak azonban tudják, hogy be van fejezve, de azt már igazából ők sem tudják, hogy miért ilyen, amilyen.
    A torony széltől átfújható, nem beplézett állapotban van. Tárjuk fel hát a teljes igazságot!
    A templomot 1795-ben, azaz 214 éve építették. Az első téglák kiégetésétől a felszenteléséig 10 esztendő telt el. A torony eredeti formája nem ilyen volt, hanem pléhvel befedett, és 42 méter magas. A torony megváltoztatása részben a harangoktól is függött. Amikor a templomot felépítették, a régi imaház előtti haranglábon lévő két harangot hozták át a templom tornyába. Az egyik, a kisebb harang 40 librás (kb. 19 kg), a másik, a nagyobb pedig 60 librás volt. A két harang együttes súlya 50 kilogramm lehetett. Utána 1883-ban helyeztek el és szenteltek fel harangot, amelyiknek a súlya 140 kilogramm volt. 1887-ben a negyediket is elhelyezték, amelyik kb. 300 kilogrammot nyomott. A körülbelült azért kell hangsúlyozni, mert nem mindegyik harangon tüntették fel a pontos súlyát.
    Az első világháború idején elvitték a harangokat és ágyúkat öntöttek belőlük. Mindegyik templomban csak egy harangot hagytak, lehetőleg a legkisebbet. Az idősebbek azt beszélték, hogy a szállításkor a harangok súlyát nem írták fel, csak a darabszámot jegyezték. Így történhetett meg, hogy a 140 kilogrammos harangunk maradt itthon. Erről írásos bizonyítékunk nincs, de mivel 140 kilogrammos harangot csak 1883-ban szenteltek, és ez ma is a toronyban van, így elfogadható ez a visszaemlékezés.
    A háború után a tornyot vasbetonnal erősítették meg és 1923-ban két nagyobb harangot vásároltak. A nagyharang súlya 1005 kg. Ezt a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. A másik, a nagyközép súlya kb. 650 kg. Ezt Szent Péter és Pál tiszteletére szentelték fel. Utána 1960-ban még egy harangot (kisközép) vásároltak, aminek a súlya kb. 450 kilogramm és Jézus Szíve tiszteletére szentelték fel. Tehát a jelenlegi harangok súlya 2240–2250 kg között van.
    A templomot 213 évvel ezelőtt építették, és akkor még ilyen megterhelésre aligha számítottak! Igaz, hogy a pravoszláv templom harangjainak a súlya fél tonnával nehezebb, mint a katolikusé, de ne felejtsük el, hogy a pravoszláv templom 128 évvel később is épült! Az alapzatot, valamint a harangokat tartó falakat úgy építették, hogy elbírják a nagyobb terhelést. Az is igaz, hogy a harangokat ott jóval alacsonyabbra tették.
    Visszatérve a mi tornyunkra, elmondhatjuk, hogy ez a torony eredetileg nem így nézett ki, hanem pléhvel fedett és 42 méter magas volt. De 1968-ban, Szent István napján, augusztus 20-án egy hatalmas vihar söpört végig községünkön. Akkora volt, hogy egy gyárkéményt ledöntött és lehordta a cserepeket a lakóházakról! Ez a vihar a mi templomunk tornyát se kímélte. A pléhtetőt felszaggatta és megrongálta a betonszerkezetet is, úgy, hogy a megközelítése is veszélyes volt. 
    Amikor a vihar megérkezett, éppen szentmisére harangoztak. A szélfúvásra abbahagyták a harangozást, de ez mitsem ért, mert amíg a vihar dühöngött, mozgatta a harangokat, amelyek állandóan szóltak! Abban az időben még kötéllel harangoztak.
    Mivel ezután a tornyot le kellett bontani, az akkori plébánosnak, Gere Vince atyának az volt a kívánsága, hogy a tornyot magosítsák meg 42 méterről 53 méterre. Ugyanis akkor kezdték építeni Adán az emeletes házakat és a plébános azt akarta, hogy a torony messzebbre ellátsszon! Kiszámították, hogy milyen vastag, milyen hosszú és hány szál vasra, valamint mennyi pléhre van szükség a befedéséhez. Ennek alapján az Egyházközség Csonka Gáspár építésszel meg is kötötte a szerződést. A vállalkozó azonban elgondolkodott, vagy később valaki tanácsolta neki, gondolja meg, elbírja-e az alap és a falak azt a túlsúlyt, amit a torony az újabb magosítással kap. Szakemberekből bizottságot alakítottak, akik azon a véleményen voltak, hogy ezzel túlságosan nagy súly nehezedne a templomtorony falazatára.  Ezért azt javasolták, hogy gyengébb és könnyebb szerkezetből állítsák össze a magosított tornyot, és ne fedjék be pléhvel, hogy a szél átjárhassa és ne dönthesse le. Példaként említettek egy viharban kinyitott esernyőt, amit a szél könnyen kifordít, de ha az ernyőről levesszük a vászon- vagy a selyemborítást, az ernyő csupasz drótjaival a szél nem bír semmit se kezdeni!
    Az Egyházközség ezt a magyarázatot nem akarta elfogadni és be is perelte a vállalkozót. A vállalkozó végül megnyerte a pert, viszont emiatt 3 évig húzódott a torony építése, ami csak 1972-ben fejeződött be.
    Erre a megoldásra csak azt mondhatjuk, hogy a kecske is jól lakott, és a káposzta is megmaradt! A tornyunk szép messzire látszik, főleg olyankor, amikor rásüt a nap és az ezüstös színe visszaveri a napsugarakat. Adja Isten, hogy még 200 évig ilyen legyen!
   

Id. Török Máté: Ritkán látott torony. Panorama Ada 2009. 14 

 

Indoklás:


„Az adai római katolikus templom tornyához hasonlót máshol aligha látnak az emberek. Az átutazóban lévők úgy látják, hogy nincs befejezve. A helybelieket nem aggasztja ilyen gondolat, de, hogy miért is ilyen, amilyen, azt igazából ők sem tudják.”[1]

Az adai templomtorony egyedülálló szerkezete az idők során a város jelképévé, helyi jellegzetességé vált, ezért az adai értékbizottság helyi értéktárba jelöli azt. 

 

 


[1] Id. Török Máté: Ritkán látott torony, Panorama Ada 2009. 14

Kapcsolat az értékhez:


Szentháromság plébánia,
24430 Ada,
Trg oslobođenja 17.

Tel.: 024/851-828.

Források listája:

Id. Török Máté: Ritkán látott torony, Panorama Ada 2009. 14 ( http://www.panoramada.co.rs/200901/1-18.php)

2016-03-09

kulturális örökség


Doroszlói Szentkút: Mária, Keresztények Segítsége Egyházmegyei Kegyhely "A középkor óta ismert kegyhely. Bajkút az óbudai apácák birtoka volt 1492-ben. 1790-ben ismét feléledt Zablóczki János csodála ...

2024-02-02

kulturális örökség | Csantavér


Törley József harmadik gyermekként született Szabadkán 1858. január 10-én a Schmierl családban. Az apa, Valentin a 48-as szabadságharc után magyarosította a nevét Törley Bálintra. Édesanyja a bajsai V ...

2024-02-02

kulturális örökség | Csantavér


Pavković Savka 1921-ben született Horvátországban. Még kisgyermekként, hathetes korában szüleivel Csantavérre költözött. Itt egy nagyutcai házban laktak fél évig, ezután földet kaptak a csantavéri pus ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával