„Az adai római katolikus templom tornyához hasonlót máshol aligha látnak az emberek. Az átutazóban lévők úgy nézik, hogy nincs befejezve. Az adaiak azonban tudják, hogy be van fejezve, de azt már igaz ...
A Ferenc-csatorna (ma a Duna–Tisza–Duna-csatorna része) Bajánál kezdődik, érinti Bezdánt, Zombort, Sztapárt, Verbászt és Szenttamást. Bácsföldvárnál kettéágazik és Óbecsénél csatlakozik a Tiszába. Nevét I. Ferenc (1768–1835) osztrák császárról és magyar királyról kapta. Teljes hossza 123 kilométer.
Építési munkálatai 1793-ban kezdődtek meg a Bácsföldvár–Monostorszeg közötti szakaszon Kiss József és Kiss Gábor tervei alapján, illetve felügyelete mellett. A forgalomnak 1802-ben adták át. A megépülése utáni 25 évben a csatorna menti földek bérbeadásából a kivitelező konzorcium 20 millió forint tiszta hasznot húzott, majd a koncesszió lejártával annak tulajdonjogát a kincstár vette át. A csatornának köszönhetően 227 kilométerrel rövidült le a vízi út, ami jelentősen megkönnyítette az erdélyi só és a bánsági gabona nyugati piacokra való eljuttatását.
1854-ben a folyammeder megváltozása miatt Bezdánnál új zsilipet építettek, amihez a magyar állam 8 036 000 koronával járult hozzá. A munkálatokat a Türr István által alapított részvénytársaság végezte el. Ugyanebben az időszakban Bajától Bezdánig egy 46 kilométer hosszú, a Dunával párhuzamos hajózható csatornát is létesítettek. 1871 és 1875 között öntözési célból építették meg Sztapártól Újvidékig az ún. Ferenc József Öntözőcsatornát. Ekkor a csatorna alsó torkolatát Óbecsére helyezték át, ahol az 1895–1900-as időszakban megépült Európa első elektromos árammal működő, vaskonstrukciós hajóátemelő zsilipje, a Türr István-zsilip.
A csatornák létrehozásával mintegy 150 ezer hektár egykori mocsár és lápterület vált jó minőségű termőfölddé, illetve jól hajózható vízi utat nyertek. A csatorna vízmélysége 1,7 és 2,0 méter között váltakozott. A Ferenc-csatornán 650 tonnás, a Ferenc József csatornán 300 tonnás hajók közlekedtek, az évi forgalom 350 ezer tonna körül volt. Tranzitjellegét csak a vasúti, majd később közúti hálózat fejlődésével vesztette el.
Javaslattevő: Dr. Dévavári Zoltán
A Ferenc-csatorna a történelmi Magyarország területén a vízrendezés, a lecsapolás, illetve az öntözés és a folyami közlekedés vonatkozásában kiemelt jelentőségű vállalkozás volt, amely rövid időn belül az ország legfejlettebb mezőgazdasági vidékévé, a termékenység és a gazdagság jelképévé tette Bácskát. Műszaki kivitelezése, a hozzá tartozó zsilipek a kor vízépítészeti csúcsteljesítményei voltak. A csatorna a mai napig meghatározza a Bácskában élő emberek identitását, illetve földrajzi-fogalomképét, s a térség irodalma is sokszor merített építésének történetéből.
Faludi Gábor: A Ferenc-csatorna és Türr István. Baja, 2004.
Gruber Enikő: Kiss József vízépítő mérnök alakja és munkássága. Létünk, 2010/1. 141–149. (http://adattar.vmmi.org/cikkek/1849/letunk_2010.01_14_gruber_eniko.pdf)
Heincz Albert: Vízszabalyozás. In: Borovszky Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi És városai. Bács-Bodrog vármegye II. 372–388.
Kalapis Zoltán: Kiss József verbászi síremlékénél. In. Régi vízivilág a Bácskában és Bánátban. Újvidék, 1993. 21–26.
Bordás Győző: Fűzfasíp (regény). Újvidék, 1992.
Bordás Győző: Csukódó zsilipek (regény). Újvidék, 1995.
Majtényi Mihály: A császár csatornája (regény). Budapest, 1943.
Majtényi Mihály: Élő víz (regény). Noviszád [Újvidék], 1951.
Molter Károly: Tibold Márton (regény). Kolozsvár. 1937.
Vasagyi Mária: Pokolkerék (regény). Újvidék, 2009.
„Az adai római katolikus templom tornyához hasonlót máshol aligha látnak az emberek. Az átutazóban lévők úgy nézik, hogy nincs befejezve. Az adaiak azonban tudják, hogy be van fejezve, de azt már igaz ...
1684-ben XI. Ince pápa kezdeményezésére a Habsburg Birodalom, Lengyelország és a Velencei Köztársaság létrehozta a Szent Ligát, amelyhez 1686-ban csatlakozott Oroszország, Bajorország, a szász, illetv ...
A zentai Művésztelep 1952 nyarán alakult Ács József festőművész ötlete alapján, aki Tripolszky Géza múzeumigazgató személyében lelkes társat talált ötlete megvalósításához, amelynek sikeréhez nem kevé ...