A Ferenc-csatorna (a mai Duna–Tisza–Duna-csatorna bácskai szakasza)

Külhoni érték

épített környezet

2016-03-23


Bemutatás:


A Ferenc-csatorna (ma a Duna–Tisza–Duna-csatorna része) Bajánál kezdődik, érinti Bezdánt, Zombort, Sztapárt, Verbászt és Szenttamást. Bácsföldvárnál kettéágazik és Óbecsénél csatlakozik a Tiszába. Nevét I. Ferenc (1768–1835) osztrák császárról és magyar királyról kapta. Teljes hossza 123 kilométer.

Építési munkálatai 1793-ban kezdődtek meg a Bácsföldvár–Monostorszeg közötti szakaszon Kiss József és Kiss Gábor tervei alapján, illetve felügyelete mellett. A forgalomnak 1802-ben adták át. A megépülése utáni 25 évben a csatorna menti földek bérbeadásából a kivitelező konzorcium 20 millió forint tiszta hasznot húzott, majd a koncesszió lejártával annak tulajdonjogát a kincstár vette át. A csatornának köszönhetően 227 kilométerrel rövidült le a vízi út, ami jelentősen megkönnyítette az erdélyi só és a bánsági gabona nyugati piacokra való eljuttatását.

1854-ben a folyammeder megváltozása miatt Bezdánnál új zsilipet építettek, amihez a magyar állam 8 036 000 koronával járult hozzá. A munkálatokat a Türr István által alapított részvénytársaság végezte el. Ugyanebben az időszakban Bajától Bezdánig egy 46 kilométer hosszú, a Dunával párhuzamos hajózható csatornát is létesítettek. 1871 és 1875 között öntözési célból építették meg Sztapártól Újvidékig az ún. Ferenc József Öntözőcsatornát. Ekkor a csatorna alsó torkolatát Óbecsére helyezték át, ahol az 1895–1900-as időszakban megépült Európa első elektromos árammal működő, vaskonstrukciós hajóátemelő zsilipje, a Türr István-zsilip.

A csatornák létrehozásával mintegy 150 ezer hektár egykori mocsár és lápterület vált jó minőségű termőfölddé, illetve jól hajózható vízi utat nyertek. A csatorna vízmélysége 1,7 és 2,0 méter között váltakozott. A Ferenc-csatornán 650 tonnás, a Ferenc József csatornán 300 tonnás hajók közlekedtek, az évi forgalom 350 ezer tonna körül volt. Tranzitjellegét csak a vasúti, majd később közúti hálózat fejlődésével vesztette el.

Javaslattevő: Dr. Dévavári Zoltán

Previous Next

Indoklás:


A Ferenc-csatorna a történelmi Magyarország területén a vízrendezés, a lecsapolás, illetve az öntözés és a folyami közlekedés vonatkozásában kiemelt jelentőségű vállalkozás volt, amely rövid időn belül az ország legfejlettebb mezőgazdasági vidékévé, a termékenység és a gazdagság jelképévé tette Bácskát. Műszaki kivitelezése, a hozzá tartozó zsilipek a kor vízépítészeti csúcsteljesítményei voltak. A csatorna a mai napig meghatározza a Bácskában élő emberek identitását, illetve földrajzi-fogalomképét, s a térség irodalma is sokszor merített építésének történetéből.

Források listája:

Faludi Gábor: A Ferenc-csatorna és Türr István. Baja, 2004.

Gruber Enikő: Kiss József vízépítő mérnök alakja és munkássága. Létünk, 2010/1. 141–149. (http://adattar.vmmi.org/cikkek/1849/letunk_2010.01_14_gruber_eniko.pdf)

Heincz Albert: Vízszabalyozás. In: Borovszky Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi És városai. Bács-Bodrog vármegye II. 372–388.

Kalapis Zoltán: Kiss József verbászi síremlékénél. In. Régi vízivilág a Bácskában és Bánátban. Újvidék, 1993. 21–26.

Bordás Győző: Fűzfasíp (regény). Újvidék, 1992.

Bordás Győző: Csukódó zsilipek (regény). Újvidék, 1995.

Majtényi Mihály: A császár csatornája (regény). Budapest, 1943.

Majtényi Mihály: Élő víz (regény). Noviszád [Újvidék], 1951.

Molter Károly: Tibold Márton (regény). Kolozsvár. 1937.

Vasagyi Mária: Pokolkerék (regény). Újvidék, 2009.

2016-04-08

természeti környezet


A báránypirositó az érdeslevelűek (Boraginacae) családjába tartozó lágyszárú évelő növény, mely a homokpuszták jellemző, mediterrán elterjedésű faja. Levelei az apró szőröktől selymes tapintásúak. Vir ...

2016-02-01

kulturális örökség


A doroszlói népviselet a fiatalabb magyar népviseletek közé tartozik. A falu török utáni újratelepítése az 1752. évben kezdődött meg dunántúli magyarokkal. Legtöbbjük Tolna megyéből érkezett, de jötte ...

2016-01-29

épített környezet


Az aracsi településről elnevezett templom romjai, amelyet a nép pusztatemplomnak nevez, a szerbiai Törökbecse, Beodra-Karlova és Basahíd határolta terület lakatlan pusztáján helyezkedik el. A romok eg ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával