Hétköznapi Hősünk: Kormányos Erzsébet kézműves

Települési érték

kulturális örökség

2025-03-19


Bemutatás:


Magyarcsernye Vajdaságban található, lakossága körülbelül 1000 fő, többségében magyarok. A település hosszú múltra tekint vissza, hagyományai szorosan kötődnek a magyar népi kultúrához és kézművességhez, amely fontos szerepet tölt be a közösségi életben. Kormányos Erzsébet, riportalanyunk, a kisoroszi Népművészeti Tábor egyik legkedveltebb oktatója, aki fazekasként és kézimunkázóként is tevékenykedik.

Erzsike néni fazekassággal 2014 óta foglalkozik, Szabadkán, Békéscsabán és Zentán sajátította el a mesterséget. Kezdetben a kereskedelemben dolgozott, majd egy mezőgazdasági cégnél, végül a kisoroszi Torontál Magyar Oktatási Művelődési és Ifjúsági Központban kezdett el fazekasként dolgozni. A népművészeti képzéseken a magyarországi és vajdasági mesterektől sok tudást szerzett.

A kisoroszi Népművészeti Táborban évek óta oktat gyerekeket, főként az általános iskolások felső tagozatos korosztályából. Az agyagozás mellett a táborban fejlődik a gyerekek kreativitása, kézügyessége és térlátása, miközben betekintést nyernek a hagyományos népi mesterségek világába. A tábor minden évben egy adott tematikára épül, például Petőfi Sándor vagy népmesék. Az alkotások között kulcstartók, szélcsengők, marokedények és szerencsemalacok is szerepelnek. A tanítás mellett felnőtteket is oktatott fazekasságra, amelyet a Csoóri Sándor Alap támogatott.

A kézműves alkotásokat vásárokon, például a szabadkai és zentai karácsonyi vásárokon, valamint a kisoroszi Gombócfesztiválon értékesíti, kiállításokon, így a Gyöngyösbokréta és Durindó Fesztiválon mutatja be. Munkái eljutottak Amerikába, Ausztráliába, Németországba és Magyarországra is. Több fesztivál, például a Gyöngyösbokréta és Durindó Fesztivál számára is készített ajándéktárgyakat.

A magyarcsernyei kézimunka-csoport tagjaként lyukhímzéssel, horgolással és kötött munkákkal is foglalkozik. Ezek a technikák nemcsak a hagyományok megőrzését szolgálják, hanem a közösségi összetartozás kifejezői is, hiszen a helyi nők generációkon át adták tovább ezt a tudást. A csoport rendszeresen részt vesz kiállításokon és vásárokon, és fontos szerepet tölt be a közösségi életben.

Erzsike néni számára a fazekasság nem csupán munka, hanem szenvedély is. Gyerekkorában mindig lenyűgözték a nagymamája régi kerámiatárgyai, amelyeket óvatosan vett kézbe, csodálva az apró részleteket. Az első saját alkotásakor is erre az érzésre emlékezett vissza, és azóta minden darabjába ezt a szeretetet igyekszik beleépíteni. Az alkotás öröme és a közösségépítés motiválja, hogy továbbadja tudását a fiatalabb generációknak.

Indoklás:


Kormányos Erzsébet kiemelkedő szerepet tölt be a hagyományos kézművesség megőrzésében és továbbadásában, így méltó a kulturális értéktárba való felvételre. Fazekasként és kézimunkázóként generációknak adja át tudását, különösen a kisoroszi Népművészeti Táborban, ahol gyerekeket tanít az agyagozás mesterségére. Munkássága nemcsak a helyi közösséget erősíti, hanem nemzetközi szinten is elismerést vívott ki, hiszen alkotásai eljutottak Amerikába, Ausztráliába és Európa több országába. Vásárokon és fesztiválokon mutatja be műveit, miközben aktívan részt vesz a magyarcsernyei kézimunka-csoport tevékenységében is, hozzájárulva a népi hagyományok életben tartásához. Szenvedélye és elhivatottsága révén értékes kulturális örökséget őriz és ad tovább a jövő generációinak.

Források listája:

A forrás nem érhető el

2022-11-10

épített környezet | Ada


A legtöbb napsugaras ház a Tisza mentén épült a XIX.század közepétől a XX. század első harmadáig tartó időszakban, ugyanis itt voltak azok a fűrésztelepek, ahol a napsugaras oromzatok építéséhez szüks ...

2016-01-20

kulturális örökség | Horgos


Horgosi táncok (csárdás egyedül, körcsárdás, friss csárdás, mars) 1995-től dr. Felföldi László, Nagy Albert majd 2005-től Szécsi Zsolt gyűjtötte fel a horgosi illetve a horgos környéki táncokat. A ...

2020-01-31

épített környezet | Kispiac


A kőkereszt a Csantavéri úton Barát Gyula házánál állt. Barát Istvánné Nagy Luca háza táján 1918-ban dögvész tizedelte a nagy jószágot: lovat, disznót. „Isten elvette a szerencsénket – mondogatta édes ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával