Óbecse fejlődése során érdekes és izgalmas utat járt be. Ennek az útnak egyik meghatározó mozzanata a Nagy kanális torkolatának Óbecsére hozása, illetve a Tűr István hajóáteresztő zsilip megépítése vo ...
A földikutyák az alföldi füves puszták jellegzetes lakói. Szerbiában, Észak-Bácskában a Szabadka–Horgosi-homokpuszta néhány pontján fordul elő bizonyítottan. A delibláti és a tarcali (Fruška Gora) állományok rendszertani besorolása további genetikai kutatásokat igényel. Kizárólag homokpusztákhoz, füves területekhez kötődik, erdőkben, fás ligetekben nem tud fennmaradni. A vizes vagy akár időszakosan magas vízállású területeket is kerüli. A vakondhoz hasonlóan föld alatti életmódot folytat, nincs sem szeme, sem füle, sem farka, növényekkel táplálkozik, és ritkán jön a felszínre. A Kárpát-medence bennszülött rágcsálója.
A Pannon régióban három fajuk fordul elő: az erdélyi, a magyar és a délvidéki földikutya. Mind közül a legveszélyeztetettebb a délvidéki, melynek teljes világállománya nem haladja meg a 300 egyedet, ebből feltételezhetően mintegy 100 példány él a Vajdaság területén.
Javaslattevő: Hulló István, biológus
A délvidéki földikutya védettsége és fennmaradása kérdéses. A kelebiai és ásotthalmi állomány fennmaradása talán biztosított, mivel élőhelyüket természetvédelmi területté nyilvánították, de a királyhalmi, kishomoki, horgosi és kispiaci állományok fennmaradása még nem biztosított. A délvidéki földikutya állományának teljes nagysága nem ismert, ezért további kutatásra van szükség.
Hungarikum a föld alatt (http://ecolounge.hu/vadon/hungarikum-a-fold-alatt)
Óbecse fejlődése során érdekes és izgalmas utat járt be. Ennek az útnak egyik meghatározó mozzanata a Nagy kanális torkolatának Óbecsére hozása, illetve a Tűr István hajóáteresztő zsilip megépítése vo ...
Dobsay András Gomboson született paraszti családban. Kiemelkedő táncos egyéniség volt, aki a két világháború között a Délvidéken elsőként kezdeményezte a Gyöngyösbokréta mozgalomhoz való csatlakozást. ...
Szalatornya a martonosi szállásokkal, Ostorak és Kőröspart nevekkel jelölt vidékekkel kerül együtt említésre a 19-20. században, a tanyavilág további gyarapodásával. Itt jelenik meg az első iskola is, ...