Délvidéki földikutya

Külhoni érték

természeti környezet

2016-01-22


Bemutatás:


A földikutyák az alföldi füves puszták jellegzetes lakói. Szerbiában, Észak-Bácskában a Szabadka–Horgosi-homokpuszta néhány pontján fordul elő bizonyítottan. A delibláti és a tarcali (Fruška Gora) állományok rendszertani besorolása további genetikai kutatásokat igényel. Kizárólag homokpusztákhoz, füves területekhez kötődik, erdőkben, fás ligetekben nem tud fennmaradni. A vizes vagy akár időszakosan magas vízállású területeket is kerüli. A vakondhoz hasonlóan föld alatti életmódot folytat, nincs sem szeme, sem füle, sem farka, növényekkel táplálkozik, és ritkán jön a felszínre. A Kárpát-medence bennszülött rágcsálója. 

A Pannon régióban három fajuk fordul elő: az erdélyi, a magyar és a délvidéki földikutya. Mind közül a legveszélyeztetettebb a délvidéki, melynek teljes világállománya nem haladja meg a 300 egyedet, ebből feltételezhetően mintegy 100 példány él a Vajdaság területén.

Javaslattevő: Hulló István, biológus

Previous Next

Indoklás:


A délvidéki földikutya védettsége és fennmaradása kérdéses. A kelebiai és ásotthalmi állomány fennmaradása talán biztosított, mivel élőhelyüket természetvédelmi területté nyilvánították, de a királyhalmi, kishomoki, horgosi és kispiaci állományok fennmaradása még nem biztosított. A délvidéki földikutya állományának teljes nagysága nem ismert, ezért további kutatásra van szükség.

 

Források listája:

Hungarikum a föld alatt (http://ecolounge.hu/vadon/hungarikum-a-fold-alatt)

2016-01-27

kulturális örökség | Bajsa


A Művelődési egyesület 1977–ben alakult, lelkes helybeli nótafák, citerások és tamburások szólaltatták meg a faluban valaha ismert népdalokat. Az eltelt közel négy évtized során a tagság összetétele k ...

2016-03-09

kulturális örökség


Doroszlói Szentkút: Mária, Keresztények Segítsége Egyházmegyei Kegyhely "A középkor óta ismert kegyhely. Bajkút az óbudai apácák birtoka volt 1492-ben. 1790-ben ismét feléledt Zablóczki János csodá ...

2016-04-20

természeti környezet


Magyar struccnak is szokták hívni, bár nem rokona az afrikai szavannák nagy testű futómadarának, de alakjával, izmos, futó lábaival és életmódjával valóban hasonlít rá. Leginkább a tyúkfélékre hasonlí ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával