Délvidéki földikutya


Bemutatás:


A földikutyák az alföldi füves puszták jellegzetes lakói. Szerbiában, Észak-Bácskában a Szabadka–Horgosi-homokpuszta néhány pontján fordul elő bizonyítottan. A delibláti és a tarcali (Fruška Gora) állományok rendszertani besorolása további genetikai kutatásokat igényel. Kizárólag homokpusztákhoz, füves területekhez kötődik, erdőkben, fás ligetekben nem tud fennmaradni. A vizes vagy akár időszakosan magas vízállású területeket is kerüli. A vakondhoz hasonlóan föld alatti életmódot folytat, nincs sem szeme, sem füle, sem farka, növényekkel táplálkozik, és ritkán jön a felszínre. A Kárpát-medence bennszülött rágcsálója. 

A Pannon régióban három fajuk fordul elő: az erdélyi, a magyar és a délvidéki földikutya. Mind közül a legveszélyeztetettebb a délvidéki, melynek teljes világállománya nem haladja meg a 300 egyedet, ebből feltételezhetően mintegy 100 példány él a Vajdaság területén.

Javaslattevő: Hulló István, biológus

Previous Next

Indoklás:


A délvidéki földikutya védettsége és fennmaradása kérdéses. A kelebiai és ásotthalmi állomány fennmaradása talán biztosított, mivel élőhelyüket természetvédelmi területté nyilvánították, de a királyhalmi, kishomoki, horgosi és kispiaci állományok fennmaradása még nem biztosított. A délvidéki földikutya állományának teljes nagysága nem ismert, ezért további kutatásra van szükség.

 

Források listája:

Hungarikum a föld alatt (http://ecolounge.hu/vadon/hungarikum-a-fold-alatt)

2024-02-02

kulturális örökség | Tiszakálmánfalva


Moldvai Károly, akit mindenki csak Karcsi bácsinak ismer a faluban, 1938. március 22-én született. Az akkori gazdasági helyzet miatt nem volt alkalma befejezni a gimnáziumot, ugyanis ebben az időben é ...

2022-02-04

kulturális örökség | Bácskossuthfalva


A Tarka Virág Alkotóműhelyben több mint egy évtizede foglalkoznak kun hímzéssel az asszonyok Bece Angéla vezetésével. Számos alkotás született kun motívumokkal ez idő alatt, többek között a 2017-es Gy ...

2024-02-05

kulturális örökség | Szabadka


Hegedűs Antal 1928-ban született Bajmokon. 1944-ben kénytelen volt elhagyni szülőföldjét, Magyarországra ment, és a gimnáziumot Kalocsán végezte. Egészen 1969-ig lelkipásztorként dolgozott Tázláron és ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával