Délvidéki földikutya

Külhoni érték

természeti környezet

2016-01-22


Bemutatás:


A földikutyák az alföldi füves puszták jellegzetes lakói. Szerbiában, Észak-Bácskában a Szabadka–Horgosi-homokpuszta néhány pontján fordul elő bizonyítottan. A delibláti és a tarcali (Fruška Gora) állományok rendszertani besorolása további genetikai kutatásokat igényel. Kizárólag homokpusztákhoz, füves területekhez kötődik, erdőkben, fás ligetekben nem tud fennmaradni. A vizes vagy akár időszakosan magas vízállású területeket is kerüli. A vakondhoz hasonlóan föld alatti életmódot folytat, nincs sem szeme, sem füle, sem farka, növényekkel táplálkozik, és ritkán jön a felszínre. A Kárpát-medence bennszülött rágcsálója. 

A Pannon régióban három fajuk fordul elő: az erdélyi, a magyar és a délvidéki földikutya. Mind közül a legveszélyeztetettebb a délvidéki, melynek teljes világállománya nem haladja meg a 300 egyedet, ebből feltételezhetően mintegy 100 példány él a Vajdaság területén.

Javaslattevő: Hulló István, biológus

Previous Next

Indoklás:


A délvidéki földikutya védettsége és fennmaradása kérdéses. A kelebiai és ásotthalmi állomány fennmaradása talán biztosított, mivel élőhelyüket természetvédelmi területté nyilvánították, de a királyhalmi, kishomoki, horgosi és kispiaci állományok fennmaradása még nem biztosított. A délvidéki földikutya állományának teljes nagysága nem ismert, ezért további kutatásra van szükség.

 

Források listája:

Hungarikum a föld alatt (http://ecolounge.hu/vadon/hungarikum-a-fold-alatt)

2017-08-25

kulturális örökség | Bácskossuthfalva


  Lestár Zsolt (1972) lelkes fiatal kosárfonó, aki fő foglalkozása, a méhészet mellett leginkább azalkotás öröme végett foglalkozik kosárfonással. Gyerekként sokszor láttanagyapját, amint szalmahordó ...

2016-02-01

kulturális örökség


A doroszlói népviselet a fiatalabb magyar népviseletek közé tartozik. A falu török utáni újratelepítése az 1752. évben kezdődött meg dunántúli magyarokkal. Legtöbbjük Tolna megyéből érkezett, de jötte ...

2016-02-08

kulturális örökség


A kecskealakoskodás elterjedt szokás volt a magyar hagyományban, elsősorban farsangkor, fonókban, lakodalomban, ritkábban a karácsonyi időszakban került rá sor. A református lakosságú Torontálvásárhel ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával