Az őrszállási Mária neve római katolikus templom

Települési érték

épített környezet

2021-05-26


Bemutatás:


A nyugat-bácskai Őrszállás első kis katolikus templomát 1782-ben vert falból, nádtetővel a hívek építették. Plébániáját 1788-ban szervezték. A ma is álló Mária neve templomot a helység kegyurai, a mélyen vallásos báró Redl család építtette 1815-ben. A templom nem csak monumentális méreteivel emelkedik ki a Délvidéken található szerényebb, főként 18. század végi típusterv alapján épült templomok sorából, hanem különleges kiképzésével, rendhagyó, klasszicista stílusú homlokzatával is eltér a Bácskában szokásos – barokk – templomoktól.

Tervezésénél a jelenleg még ismeretlen építőmester valószínűleg egy típustervet használhatott fel, alakíthatott át, bővített ki. A középtornyos szabványhomlokzat elé a mellékhajóknál is szélesebb, monumentális négyszögletű párkánnyal megemelt timpanonos homlokzatot toldott, melynek tengelyében a templom főbejáratát oszlop-párok hangsúlyozzák. Jobb és bal oldalukon, félköríves fülkékben az ismeretlen mester által a 19. században faragott Szent István és Szent László magyar királyok kőszobrai kaptak helyet, amelyek a kalocsai érsekség szempontjából legtöbbet tévő két uralkodót jelenítik meg.

Belépve a templomba a főhajót hat boltszakasz tagolja a szentélyig, melyet kiugró oszlop-pár választ el diadalívet képezve. Előttük nyílnak a sekrestye és kriptalejárat helyiségei, melyek fölött emeleti oratóriumokat alakítottak ki. A teljes szentélyt vörös márvány lépcsők emelik magasabbra, alatta található a kripta, melybe a Redl kegyuraságok temetkeztek a 19. század elejétől. A Bécsben vagy máshol elhalálozott családtagokat itt helyezték öröknyugalomra.

Minden második boltszakaszban félköríves ablakok világítják meg a főhajót, amit négy-négy négyszögletes masszív oszlop választ el a mellékhajóktól. A mellékhajóban nagyméretű vitrázs-ablakokon árad be a fény. A vitrázsok Kratzmann Ede budapesti műhelyében készültek.

Az eredeti fő- és mellékoltárképeket a bécsi Johann Weller (1785–1817) festő jegyzi 1816- ban. Az egykori főoltárképen a Mária bemutatása című jelenet látható (ma a jobb oldali mellékhajóban). A régi főoltárkép megőrizte eredeti formáját. A mellékoltárképeket az új Jakobey-féle főoltárkép formájához félkörívesre alakították, s új aranyozott-ezüstözött díszkeretbe helyezték. A bal oldali mellékoltárkép Szent Borbála vértanúságát, a jobb oldali Szent Vendelt ábrázolja.

A főoltár eredeti építményéből a szarkofág formájú, valódi márványból készült oltárasztal és fából faragott, aranyozott szentségtartó maradt meg, melyet két oldalról térdelő angyalpár fog közre. A szentségtartó ajtajára Jézus feltámadásának domborművét faragták. A klasszicista motívumokat fölvonultató szószékkel és keresztelővel együtt feltehetően a zombori Steihauser és Vogel szobrász és asztalosműhely terméke lehet.

A főoltárképet a 19. század végén lecserélték Jakobey Károly Szeplőtelen Szűzanya Szent Lajossal, Szent Adalberttel, Páduai Szent Antallal és más szentekkel című 1890-ben készült monumentális (4x2 m) alkotására.

Nagyböjt idején oltárképtakaró függönyképet vonnak fel a főoltárkép elé. Vidékünkön ez az egyedüli példány a barokk idején elterjedt templomi felszerelésből. Az őrszállási templomét egy ismeretlen művész festette a 20. század első felében.

A mennyezetképek ikonográfiai programja a templom patrónusa, a Boldogasszony köré szerveződik. A bejárattól a szentélyig haladva, nagy művészi tudással megfestett jelenetek láthatóak.

Számos szobor díszíti a templombelsőt oltáron s külön elhelyezve, melyek feltehetően a temesvári Nagy Nepomuk János szobrász, aranyozó és oltárépítő műhelyből származnak.

Az eredeti stációképekből csak öt maradt meg a templom kifosztása után, mestere nem volt akadémiailag képzett. A helyi hagyomány szerint az oltárterítőket maga a kegyúrnő, gróf Redl Imréné Szécsen Malvina hímezte.

Már a 18. század végén említést tesznek a sztanisicsi orgonáról. Az apatini Caspar Fischer 1819- ben építi meg kétmanuálos, 18 regiszteres orgonáját az őrszállási templom részére. Az egyházat 1890-ben a pécsi Angster cég új orgonájával szerelték fel.

1930-ban négy új harangot szereztek be, melyeket Ljubljanában öntettek: a 999 kg-os Szentháromság, a 433 kg-os Szent János és Pál, a 219 kg-os Szent Flórián,valamint a 102 kg-os Keresztelő Szent János tiszteletére felszentelt harangokat.

Az őrszállási templom egyház-művészeti értékei híven tükrözik kegyurainak anyagi lehetőségeit és művészi igényeit. Az idejének nagy részét Bécsben töltő nemesi családnak kegyúri kötelessége volt vallási épületet emelni birtokán, melynek monumentalitása és klasszicista stílusa eleve tiszteletet parancsoló volt. A belső dekoráció szempontjából a templom a kalocsai érsekség más falusi templomainak színvonalától nem ütött el, mihez koruk legkiválóbb bécsi és Pest-budai mestereit foglalkoztatták, kiegészítő szerephez juttatván a minőségi helyi műhelyeket is.

Previous Next

Indoklás:


Eddig nem nyilvánították műemléki épületté e csodás építményt, de kétséget kizáróan az. Közösség-összetartó, bátorító és vigasztaló szerepe van a mai napig itt élő magyar ajkú emberek számára. A vidékre nem jellemző három hajós templomot a kétszáz éves első festés ékesíti. A templomot a falu egykori birtokosa, a Redl bárói család építette. Valamennyi családtag a templom alatti kápolnában alussza örök álmát. A templom és az alkápolna párját ritkító muzeális érték. Minden bizonnyal látogatók sokaságát csalná a vidékre, ha ennek a feltételei megteremtődnének.

A 19-edik század legnevesebb művészeinek munkái ékesítik a templom belsejét: a bécsi Johann Weller (1785–1817) festő (a régi főoltárkép), az új főoltárkép Jakobey Károly (1825–1891) monumentális alkotása, a templomi falképeket szintén Jakobey Károly készítette Altenbucher és Greiner aranyozó és díszítőfestők közreműködésével. A vitrázsok Kratzmann Ede budapesti művész alkotásai, a szobrok feltehetően a temesvári Nagy Nepomuk János szobrász, aranyozó és oltárépítő műhelyéből,valamint egy tiroli műhelyből származnak, és nem utolsó sorban az orgona egy Angster orgonamester remekműve, ami mái napig működőképes.

A főoltár eredeti építmény, a szarkofág formájú, valódi márványból készült oltárasztal és fából faragott, aranyozott szentségtartó úgyszintén.

A templomot 1816. október 4-én szentelték fel. A Vatikán a templom főoltárát külön kegyelmek oltárává nyilvánította. Az itt elnyerhető búcsúról szóló oklevelet VII. Pius pápa adományozta. Az 1890-es felújítás után az Őrszállási templomot nyilvánították a Kalocsai érsekség harmadik legszebb templomának.

(A leírás Korhecz Papp Zsuzsanna Az őrszállási Mária neve templom című tanulmánya alapján készült.)

Kapcsolat az értékhez:


Kapcsolattarto személy: Pekter Andrea  (alelnök, Ady Endre Magyar Kultúregyesület, Őrszállás)

Postacím: Cara Lazara 1.,  25284 Stanišić

Telefonszám: +381 64 164 01 24

E-mail cím: andrea.pekter@gmail.com

 

 

 

Források listája:

Korhecz Papp Zsuzsanna: Az őrszállási Mária neve templom. In.: Bácsország 2014/1. (68.) sz., 104–114. old. (http://www.bacsorszag.rs/pdf/127cd055a328d.pdf)

Őrszállás (https://hu.wikipedia.org/wiki/%C5%90rsz%C3%A1ll%C3%A1s)

F. Cirkl Zsuzsa: Tatarozzák az őrszállási (stanišići) templom tornyát (https://www.vajma.info/cikk/kultura/9994/Muemlekvedelem-Tatarozzak-az-orszallasi-stanisici-templom-tornyat.html)

Redl és Podmaniczky báró. In.: Miskolczi Miklós Tompa, a pusztában nőtt város (http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Tompa/pages/004_redl_podmanicky_baro.htm)

Wilhelm József: Szent László emlékek Nyugat-Bácskában (http://www.fokusz.info/index.php?cid=1285654298&aid=1180228943 )

http://www.dokumentyslaska.pl/wappen oesterreich/litera r.html

Privát gyüjteményből származó fényképek (Pekter Andrea)

2016-02-01

kulturális örökség


A doroszlói népviselet a fiatalabb magyar népviseletek közé tartozik. A falu török utáni újratelepítése az 1752. évben kezdődött meg dunántúli magyarokkal. Legtöbbjük Tolna megyéből érkezett, de jötte ...

2021-08-06

kulturális örökség | Gombos


Az 1924-es árvíz idején átszakadt a vasúti gát, ezzel kialakult egy tó, amelyet találóan Strandnak kereszteltek el, s ma is így emlegetik a helybeliek. Miután újból megépült a töltés, annak másik olda ...

2021-08-06

kulturális örökség | Gombos


Az első Gyöngyösbokrétát 1936. június 14-én tartották meg a gombosi Gazdakör szervezésében az aratóünnepség és a gazdanap részeként. Doroszló, Kupuszina és Szilágyi néptánccsoportjai szebbnél szebb ko ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával