A Royal Szálloda épülete

Települési érték

épített környezet

2021-03-04


Bemutatás:


A Royal Szálloda épülete Zenta épített örökségének egyik kiemelkedő eleme. A szecessziós stílus egyik szép példája, Magyar Ede utolsó, még életében elkészült épülete.

A mai Royal Szálloda helyén már a 19. század első felében állt a Kerületi Kocsma, amely 1869-ben a Zentai Takarékpénztár tulajdonába került. A vendéglőt az 1880-as években nevezték el „Маgyar Király Szálló”-nak, melyet később többször is átalakítottak.

A Zentai Takarékpénztár – mint a vendéglő tulajdonosa – 1910-ben határozta el, egy új, modern, a kor igényeinek is megfelelő szálloda megépítését a régi vendéglő helyére.

Az új szálloda megtervezésével Magyar Ede (1877–1912) szegedi építészt bízták meg. A régi épület bontása 1910 őszén megkezdődött, s a gyors ütemű építkezési munkálatok után 1911 májusára már a tetőszerkezet is készen állt. A meglepően gyorsan elkészült és a modern közkívánalmaknak is megfelelő Royal Szálloda 1911. október 1-jén nyílt meg. A megnyitó napján a szálloda működtetője, illetve bérlője, Grünwald Mór az akkori Zentai Friss Újságban tett fel hirdetést és hívta a vendégeket: „A Royal szálló mai napon Zenta város úri közönsége részére fényes termeit megnyitotta. Az utazó közönség részére van az emeleten 30 szobája központi fűtéssel, vízvezetékkel, rézbútorzattal, fürdőszobával, – a földszinten pedig a legkényesebb úri igényt kielégítő ebédlő, kávéház és díszterme, – amely koncert, – bálok s esküvők számára minden kényelmet nyújt”.

A Royal Szállodával Zenta városképe új színnel gazdagodott. Az elegáns épületet kívülről nyolc függőlegesen elhelyezett díszítő elemsor és az ehhez illeszkedő hosszúkás alakú ablakok alkotják, melyek harmonikus egységet tükröznek. A változatos dekorációs elemek, babérkoszorúk és füzérdíszek, cseppdísz-füzérek és geometrikus motívumok a valaha manzárdtetővel koronázott rizaliton összpontosulnak. Ugyanitt van a bejárat, melyet egy mívesen kialakított, legyezőszerűen kitáruló baldachin (előtető) ékesít. A villanyvilágítással, vízvezetékkel és központi fűtéssel rendelkező épület a 20. század elején igen korszerűnek számított.

A szálló nemcsak a vendégekkel törődött, hanem fontos kulturális és művelődési feladatokat is ellátott. Nagytermében nemcsak bálokat, de más egyéb rendezvényeket is tartottak. A vendégeket és látogatókat nemcsak a jó zenekarok szórakoztatták, de ismert bel- és külföldi művészek, a zenei élet neves alakjai is felléptek a szálló nagytermében.

A szálló a megnyitása utáni évben a művelődési élet egyik fellegvára lett. A Royal nagytermében 1912. február 28-án – Zentán először – megkezdődtek a rendszeres mozi-előadások, melyek ezután folyamatossá váltak.

1967-ben, az épület felújítása keretében a szálló nagyterme két szemközti falára Ács József és Benes József festőművészek nagyméretű falfestményei kerültek (Zentai csata, Életképek a XIX. századból). Másik két alkotásuk a bejáratot takaró paravánon és az akkor kialakított Kávézó-bár (Caffé-bar) falán állt: Tiszavirágot ábrázoló fali dombormű, illetve festmény (a legutóbbi felújításkor, a paravánt áthelyezték a vendégfogadási terembe, a Tiszavirág c. falfestményt pedig sajnos eltávolították a fallal együtt).

1969. április 19-én Jugoszlávia akkori elnöke, Josip Broz Tito Zentára látogatott. A rövid látogatás végén a köztársaság elnökét a szálló nagytermében látták vendégül (akkor Pannónia-szálló volt a neve).

1980-ban új épületrésszel bővítették a szállót, de stílusa és homlokzata nem követi a Royal ismert szecessziós külsejét. 

Az 1985-ben műemlékké nyilvánított hotelt 2003-ban privatizálták. 2007 és 2008 folyamán az új tulajdonos szinte teljesen felújította az épületet, részben az eredeti állapota szerint. Ennek jegyében visszaállították az épület eredeti külső homlokzatát és teraszát illetve belső magasságát. Egyedül az 1990-ben tűzvész martalékává vált manzárdtető nem került visszaállításra. A felújított szálló emeletén 8 egyágyas, 4 kétágyas, valamint egy apartman (lakosztály) és egy mozgássérült vendégek részére kialakított szoba található. A tetőtérben pedig 7 egyágyas, 3 kétágyas szoba és egy lakosztály kapott helyet.

Javaslattevők:

  • A Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói (Tiszavirág csapat) és Kormányos Katona Gyöngyi felkészítő pedagógus
  • Tari László helytörténész
Previous Next

Indoklás:


A Royal Szálloda az elmúlt több mint 100 év alatt, a város mindennapjainak szerves részévé vált. Jelentősége nem csak a szállodaépület építészeti kvalitásaiban áll. A Royal Szálloda nagymértékben hozzájárult Zenta kulturális fejlődéséhez, mindemellett pedig sok embernek megélhetést biztosított. Generációkon keresztül az öröm, a vígasság, a jókedv és az igényes szórakozás otthonává vált és reméljük, hogy a jövőben is betölti ezt a szerepét.

Források listája:

Valkay Zoltán: Zenta építészete. Újvidék – Zenta, 2002.

Tari László: 100 éves a zentai Royal Szálló. Kézirat. 2011.

Vázsonyi Csilla: Két szecessziós szálloda: a szabadkai Arany Bárány és a zentai Royal Szálló. Hét Nap 2015/43. sz. (https://hetnap.rs/cikk/Ket-szecesszios-szalloda-a-szabadkai-Arany-Barany-es-a-zentai-Royal-Szallo-20936.html)

2018-06-19

kulturális örökség | Bácskossuthfalva


Az 1700-as években történt nagy betelepítési mozgalmak hatására a mai Vajdaság területén számos település jött létre illetve a korábbi települések újra benépesültek. Ekkor vált gazdaságilag és közössé ...

2016-02-01

épített környezet


A Bácsi vár a Délvidék (mai Vajdaság) legnagyobb jelentőségű középkori várromja. A Bácsi várat 1948-ban nyilvánították műemlékké, majd 1990-ben kiemelt jelentőségű műemlékké. A péterváradi székhelyű T ...

2020-05-29

kulturális örökség | Torda


Tordán a művelődési otthon előtt 2014. október 13-án avatták és szentelték fel a település első (és azóta is egyetlen) köztéri emlékművét, Szent István király bronzból készült mellszobrát. A szobor Vé ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával