„A libatoll üreges részéből levágunk 7-8 cm darabot. Ez a puskacső. Keményfa ágából tolót készítünk. Ennek hosszabbnak kell lennie a libatollcsőtől és könnyen járni a csőben. Működési elve hasonló a b ...
1999-ben a csókai Orpheus Egyesült tagjai, Orpheus Film néven készítettek filmet Móra Ferenc elbeszélése, A csókai csata c. mű alapján. A film rendezője Szabó László, forgatókönyvírója és narrátora Tóbiás Krisztián volt, operatőr és vágó pedig Pap Imre. Szereplői Döme Zoltán (Bimbó), Lajcsák Imre, Lajcsák Zoltán, György Anett, Vass János és a zentai Hófehérke óvoda óvodásai.
A filmre vitt Móra Ferenc elbeszélése az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc csókai eseményeinek szájhagyományban fennmaradt történeteit dolgozza fel Csóka és a szomszédos Szanád települések vonatkozásában, melyeket Farkas Szilárd csókai pap mesélt el Mórának csókai tartózkodása és ásatásai alkalmával.
A felvételt a Yuhar (Jugoszláviai Magyar Archívum) tette elérhetővé, Döme Zoltán (Bimbó) archívumából, Szabó László (Tabi) engedélyével az alábbi webcímen:
Ahogyan az Jugoszláviai Magyar Archívum portálján is olvasható, "a film forgatását egy nappal a NATO Jugoszlávia elleni légicsapásainak megkezdése előtt fejezték be. Tehát alig, hogy elpakolták a felszerelést, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete másnap, vagyis 1999. március 24-én már szórta is az „égi áldást” az akkori országon belül Vajdaságra is." Mindebből, illetve a film utóéletéből is jól kivehető, hogy az a csókai lakosság és környékének összetartozását szimbolizálja.
https://www.yuhar.hu/2019/01/10/a-csokai-csata-tortenetnek-olyan-kicsike-amilyen-kicsike-falunak-csoka/
„A libatoll üreges részéből levágunk 7-8 cm darabot. Ez a puskacső. Keményfa ágából tolót készítünk. Ennek hosszabbnak kell lennie a libatollcsőtől és könnyen járni a csőben. Működési elve hasonló a b ...
A falu egyik oszlopos tagja Kiss Gyula, aki a VMSZ helyi szervezetének elnöke, a jelenlegi városi képviselő-testület tagja. A település gazdasági fejlődésében akkor járult igazán hozzá, mikor 2004 és ...
A doroszlói népviselet a fiatalabb magyar népviseletek közé tartozik. A falu török utáni újratelepítése az 1752. évben kezdődött meg dunántúli magyarokkal. Legtöbbjük Tolna megyéből érkezett, de jötte ...