A csókai csata című film

Települési érték

kulturális örökség

2022-07-10


Bemutatás:


1999-ben a csókai Orpheus Egyesült tagjai, Orpheus Film néven készítettek filmet Móra Ferenc elbeszélése, A csókai csata c. mű alapján. A film rendezője Szabó László, forgatókönyvírója és narrátora Tóbiás Krisztián volt, operatőr és vágó pedig Pap Imre. Szereplői Döme Zoltán (Bimbó), Lajcsák Imre, Lajcsák Zoltán, György Anett, Vass János és a zentai Hófehérke óvoda óvodásai.

A filmre vitt Móra Ferenc elbeszélése az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc csókai eseményeinek szájhagyományban fennmaradt történeteit dolgozza fel Csóka és a szomszédos Szanád települések vonatkozásában, melyeket Farkas Szilárd csókai pap mesélt el Mórának csókai tartózkodása és ásatásai alkalmával.

A felvételt a Yuhar (Jugoszláviai Magyar Archívum) tette elérhetővé, Döme Zoltán (Bimbó) archívumából, Szabó László (Tabi) engedélyével az alábbi webcímen:

https://www.youtube.com/watch?v=qQggHNWnjjg

Previous Next

Indoklás:


Ahogyan az Jugoszláviai Magyar Archívum portálján is olvasható, "a film forgatását egy nappal a NATO Jugoszlávia elleni légicsapásainak megkezdése előtt fejezték be. Tehát alig, hogy elpakolták a felszerelést, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete másnap, vagyis 1999. március 24-én már szórta is az „égi áldást” az akkori országon belül Vajdaságra is." Mindebből, illetve a film utóéletéből is jól kivehető, hogy az a csókai lakosság és környékének összetartozását szimbolizálja. 

Források listája:

https://www.yuhar.hu/2019/01/10/a-csokai-csata-tortenetnek-olyan-kicsike-amilyen-kicsike-falunak-csoka/

2019-01-23

épített környezet | Zenta


A Zentai Gimnázium története a 19. század közepéig vezethető vissza. A polgárosuló város vezetése már 1842-ben a gimnázium alapítását javasolja, de a Képviselő-testület 1875. július 7-én tárgyalta és ...

2021-03-08

kulturális örökség | Zenta


Zenta lakosságát a deportálásig 4-5 százalékban alkották zsidók, akik viszont az alacsony arányszámhoz képest jóval hatékonyabban vettek részt a város társadalmi és gazdasági életében. Mint sok helyen ...

2016-01-16

kulturális örökség | Bajsa


A bajsai Préló egy hagyomány, a régi vendégeskedések hangulatának felelevenítése. Régen, a téli időszakban a családok vendégeskedni mentek a rokonokhoz. A háziasszony kemencében sült zsíros lepénnyel ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával