A csókai csata című film

Települési érték

kulturális örökség

2022-07-10


Bemutatás:


1999-ben a csókai Orpheus Egyesült tagjai, Orpheus Film néven készítettek filmet Móra Ferenc elbeszélése, A csókai csata c. mű alapján. A film rendezője Szabó László, forgatókönyvírója és narrátora Tóbiás Krisztián volt, operatőr és vágó pedig Pap Imre. Szereplői Döme Zoltán (Bimbó), Lajcsák Imre, Lajcsák Zoltán, György Anett, Vass János és a zentai Hófehérke óvoda óvodásai.

A filmre vitt Móra Ferenc elbeszélése az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc csókai eseményeinek szájhagyományban fennmaradt történeteit dolgozza fel Csóka és a szomszédos Szanád települések vonatkozásában, melyeket Farkas Szilárd csókai pap mesélt el Mórának csókai tartózkodása és ásatásai alkalmával.

A felvételt a Yuhar (Jugoszláviai Magyar Archívum) tette elérhetővé, Döme Zoltán (Bimbó) archívumából, Szabó László (Tabi) engedélyével az alábbi webcímen:

https://www.youtube.com/watch?v=qQggHNWnjjg

Previous Next

Indoklás:


Ahogyan az Jugoszláviai Magyar Archívum portálján is olvasható, "a film forgatását egy nappal a NATO Jugoszlávia elleni légicsapásainak megkezdése előtt fejezték be. Tehát alig, hogy elpakolták a felszerelést, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete másnap, vagyis 1999. március 24-én már szórta is az „égi áldást” az akkori országon belül Vajdaságra is." Mindebből, illetve a film utóéletéből is jól kivehető, hogy az a csókai lakosság és környékének összetartozását szimbolizálja. 

Források listája:

https://www.yuhar.hu/2019/01/10/a-csokai-csata-tortenetnek-olyan-kicsike-amilyen-kicsike-falunak-csoka/

2025-03-19

kulturális örökség | Bajmok


Túrú Erzsébet 1962-ben született Bajmokon. Gyermekkorát testvéreivel töltötte, télen a bajmoki libalegelőn játszottak a hóban. Az általános iskolát Bajmokon végezte, majd Újvidéken folytatta tanulmány ...

2024-07-30

épített környezet | Zenta


A XIX. század végére a vízimalmok és szélmalmok ideje lejárt. Ennek oka azok helyhezkötöttsége és a kis teljesítménye volt. A Magyarországra késve érkező ipari forradalom a vidéki mezővárosokba még na ...

2020-01-31

épített környezet | Kispiac


A kőkereszt a Csantavéri úton Barát Gyula házánál állt. Barát Istvánné Nagy Luca háza táján 1918-ban dögvész tizedelte a nagy jószágot: lovat, disznót. „Isten elvette a szerencsénket – mondogatta édes ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával