A Lisieux-i Kis Szent Teréz-emléktemplom római katolikus templom Szerbiában, Zentán. A szabadkai egyházmegyéhez tartozik. A Kis Szent Teréz-emléktemplomot Zenta legtöbb katolikus hívet számláló és ...
1999-ben a csókai Orpheus Egyesült tagjai, Orpheus Film néven készítettek filmet Móra Ferenc elbeszélése, A csókai csata c. mű alapján. A film rendezője Szabó László, forgatókönyvírója és narrátora Tóbiás Krisztián volt, operatőr és vágó pedig Pap Imre. Szereplői Döme Zoltán (Bimbó), Lajcsák Imre, Lajcsák Zoltán, György Anett, Vass János és a zentai Hófehérke óvoda óvodásai.
A filmre vitt Móra Ferenc elbeszélése az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc csókai eseményeinek szájhagyományban fennmaradt történeteit dolgozza fel Csóka és a szomszédos Szanád települések vonatkozásában, melyeket Farkas Szilárd csókai pap mesélt el Mórának csókai tartózkodása és ásatásai alkalmával.
A felvételt a Yuhar (Jugoszláviai Magyar Archívum) tette elérhetővé, Döme Zoltán (Bimbó) archívumából, Szabó László (Tabi) engedélyével az alábbi webcímen:
Ahogyan az Jugoszláviai Magyar Archívum portálján is olvasható, "a film forgatását egy nappal a NATO Jugoszlávia elleni légicsapásainak megkezdése előtt fejezték be. Tehát alig, hogy elpakolták a felszerelést, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete másnap, vagyis 1999. március 24-én már szórta is az „égi áldást” az akkori országon belül Vajdaságra is." Mindebből, illetve a film utóéletéből is jól kivehető, hogy az a csókai lakosság és környékének összetartozását szimbolizálja.
https://www.yuhar.hu/2019/01/10/a-csokai-csata-tortenetnek-olyan-kicsike-amilyen-kicsike-falunak-csoka/
A Lisieux-i Kis Szent Teréz-emléktemplom római katolikus templom Szerbiában, Zentán. A szabadkai egyházmegyéhez tartozik. A Kis Szent Teréz-emléktemplomot Zenta legtöbb katolikus hívet számláló és ...
A napsugárdísz Napsugaras díszítménynek azt a kör vagy négyszög alakú, központi elemből kiinduló, sugarasan elhelyezett ék alakú deszkaburkolatot nevezzük, amely 360 fokban körben vagy 180 fokban f ...
Ostorak vagy Ostorka/Ustorka a martonosi szállásokkal, Szalatornya és Kőröspart nevekkel jelölt vidékekkel kerül együtt említésre a 19-20. században, a tanyavilág további gyarapodásával. Itt jelenik m ...