Kosztolányi Dezső Szabadkán született 1885-ben. Mivel szülőháza már nem áll, a Svetozar Marković Gimnázium (valamikor Községi Főgymnasium) épületénél szoktunk emlékezni rá. Költőnk 1900-tól 1903-ig az ...
Tornyoson a Sarok a múlt század 30-as éveiben vette fel végleges formáját. Közel 70 éven keresztül volt a falu társadalmi-kulturális-gazdasági-oktatási központja. A mai időkben elvesztette ezt a funkcióját, egy kissé keleti irányba tolódott el a falu központja. Ha a pontos lokációját akarjuk meghatározni, akkor négy utca kereszteződésében található, de a régebbi elnevezéseket figyelembe véve valójában a Likasi-út és a Becsei-út kereszteződéseként is meghatározható.
Társadalmi központként a sarki kocsma üzemelt, ott köttettek meg az üzletek, báloknak és tánciskoláknak helyszíne, gyülekező hely, találkahely, búfeledtető, számos helyi anekdota-történet színhelye volt évtizedeken keresztül. Ma gumijavító műhely található az ódon falak között.
Kultúrális központtá 1934-ben vált a Sarok, amikor az egyik helyi nagygazda, Rudics Ignác felépíttette az akkor már gazdag műkedvelői élettel bíró tornyosiak részére a Népkör székházát. Az évek folyamán színházterem, moziterem, diszkó-klub is működött a falai között. Ma többek között a tornyosi ifjúság klubja található az épületben.
Gazdasági központként a szövetkezeti társulásoknak otthont adó épületében működött. A kistermelők, kisgazdák ott adták el terményeiket, ott köttettek meg a termelői szerződések, de egy időben rendeztek ott bálokat is és kisbolt is működött benne. Ma községi szövetkezeti tulajdonban található.
Oktatási központtá még 1883-ban vált, amikor felépült az első iskolaépület a tanyasi gyerekek okítása céljából. Valójában ekkor lett a tornyosi tanyavilág központja az iskola épülete és annak környéke, amely egyben akkortájt imaházként is funkcionált.
A Sarok e négy épületének köszönhette arculatát és vált évtizedekre meghatározó helyévé a falunknak. A későbbiekben kiegészült még egy-két üzlettel, újságos bódéval, cukrászdával, autóbuszállomással. Azonkívül a templomba vezető út is itt húzódik.
Javaslattevő: Matykó Árpád
Bár a térképeken sehol sem jelenik meg a Sarok elnevezés, a helyiek mégis így nevezték és a mai napig fennmaradt a köztudatban. Közel hetven éven keresztül a falu meghatározó társadalmi-kulturális-oktatási-gazdasági központja volt, jelentős csomópont, amelyen manapság is napi 2,5 ezer gépjármű halad át.
Tornyos, Szent István u. 1., Fehér Ferenc u. 1., Kosztolányi Dezső u. 1. és Nagy sor 1.
Matykó Árpád: Az a falu nagy volt / Illa villa magna erat (Tornyos története, 2017).
Kosztolányi Dezső Szabadkán született 1885-ben. Mivel szülőháza már nem áll, a Svetozar Marković Gimnázium (valamikor Községi Főgymnasium) épületénél szoktunk emlékezni rá. Költőnk 1900-tól 1903-ig az ...
Az XIX. és a XX. század fordulóján a számos bánsági nagybirtok közül az egyik legnagyobb uradalom a Csekonics család zsombolyai uradalma volt. A család a XVIII. század végén vette bérbe, majd vásárolt ...
Hegedűs Antal 1928-ban született Bajmokon. 1944-ben kénytelen volt elhagyni szülőföldjét, Magyarországra ment, és a gimnáziumot Kalocsán végezte. Egészen 1969-ig lelkipásztorként dolgozott Tázláron és ...