A Tisza-parti volt Heszler-malom épülete

Települési érték

épített környezet

2024-07-30

Bemutatás:

A XIX. század végére a vízimalmok és szélmalmok ideje lejárt. Ennek oka azok helyhezkötöttsége és a kis teljesítménye volt. A Magyarországra késve érkező ipari forradalom a vidéki mezővárosokba még nagyobb lemaradással érkezett, ebből kifolyólag Zentán csak két jelentősebb malomipari vállalkozás működött.

A Szabadkai Királyi Törvényszék cégjegyzékébe 1884. november 27-én jegyezték be a zentai Spitzer és Singer Közkereseti Társaságot. Tulajdonosai a zentai Spitzer Ignác és Károly, valamint az orosházi Singer Miksa voltak. Ez a Tisza-parti malom volt Zentán az első korszerű, új technológiát alkalmazó malomipari létesítmény. Gőzgépeket már korábban is használtak a városban a malomgépek meghajtására, de azok még csak a köveket forgatták, ez pedig hengermalom volt. A vállalkozás hamar csődbe jutott, már működése második évében fizetésképtelenségre került sor. A Spitzer és Singer Közkereseti Társaság a cég teljes felszámolása után 1889-ben szűnt meg, ekkor törölték a cégjegyzékből is. Megalakult egy másik közkereseti társaság Heszler és Társai Zentai Hengermalma, Zenta név alatt, amely 1886 januárjában már elkezdett dolgozni, és az év március 8-án jegyezték be. Azonos jogú társtagok voltak: Heszler György bécsi mérnök, Láng László budapesti gépgyáros és Láng Sándor budapesti mérnök. Láng László Károly zentai lakos 1899 elején lett a társaság tagja. Heszler György 1903-ban meghalt, a közkereseti társaság a régi név alatt működött tovább Lángék kizárólagos tulajdonában.

A malom 2300 négyszögölnyi területet foglalt el, egy főépületből, négy raktárépületből és hat lakóházból állt, az utóbbiakban volt az iroda is. A hengereket 200 lóerős gőzgép hajtotta. A malom évi kapacitása 140 000 mázsa búzaőrlemény volt, és 64 munkást foglalkoztatott. A lisztet Szegedre, Szabadkára, Kiskőrösre, Adára, Óbecsére szállították, de jutott belőle Ausztriába és a horvátországi vármegyékbe is. A malom termékei olyan jó minőségűek voltak, hogy egy időben például a bécsi tőzsdén külön jegyezték a zentai lisztet.

Javaslattevő:

• Tari László helytörténész

Indoklás:

A ma is meglévő malomépület a Vuk Karadžić utcában immár ipartörténeti emléknek számít, ugyanis ez Zenta első ipari üzemének a megmaradt része. Az elsődleges malomépületet az évek során elbontották, tégláit eladták. A város életében fontos szerepet játszó Heszler-malom története során a település nagyszámú lakosának biztosított munkahelyet, mellyel nagyban hozzájárult Zenta gazdasági-társadalmi fejlődéséhez.