A Tisza-parti volt Heszler-malom épülete

Települési érték

épített környezet

2024-07-30


Bemutatás:


A XIX. század végére a vízimalmok és szélmalmok ideje lejárt. Ennek oka azok helyhezkötöttsége és a kis teljesítménye volt. A Magyarországra késve érkező ipari forradalom a vidéki mezővárosokba még nagyobb lemaradással érkezett, ebből kifolyólag Zentán csak két jelentősebb malomipari vállalkozás működött.

A Szabadkai Királyi Törvényszék cégjegyzékébe 1884. november 27-én jegyezték be a zentai Spitzer és Singer Közkereseti Társaságot. Tulajdonosai a zentai Spitzer Ignác és Károly, valamint az orosházi Singer Miksa voltak. Ez a Tisza-parti malom volt Zentán az első korszerű, új technológiát alkalmazó malomipari létesítmény. Gőzgépeket már korábban is használtak a városban a malomgépek meghajtására, de azok még csak a köveket forgatták, ez pedig hengermalom volt. A vállalkozás hamar csődbe jutott, már működése második évében fizetésképtelenségre került sor. A Spitzer és Singer Közkereseti Társaság a cég teljes felszámolása után 1889-ben szűnt meg, ekkor törölték a cégjegyzékből is. Megalakult egy másik közkereseti társaság Heszler és Társai Zentai Hengermalma, Zenta név alatt, amely 1886 januárjában már elkezdett dolgozni, és az év március 8-án jegyezték be. Azonos jogú társtagok voltak: Heszler György bécsi mérnök, Láng László budapesti gépgyáros és Láng Sándor budapesti mérnök. Láng László Károly zentai lakos 1899 elején lett a társaság tagja. Heszler György 1903-ban meghalt, a közkereseti társaság a régi név alatt működött tovább Lángék kizárólagos tulajdonában.

A malom 2300 négyszögölnyi területet foglalt el, egy főépületből, négy raktárépületből és hat lakóházból állt, az utóbbiakban volt az iroda is. A hengereket 200 lóerős gőzgép hajtotta. A malom évi kapacitása 140 000 mázsa búzaőrlemény volt, és 64 munkást foglalkoztatott. A lisztet Szegedre, Szabadkára, Kiskőrösre, Adára, Óbecsére szállították, de jutott belőle Ausztriába és a horvátországi vármegyékbe is. A malom termékei olyan jó minőségűek voltak, hogy egy időben például a bécsi tőzsdén külön jegyezték a zentai lisztet.

Javaslattevő:

  • Tari László helytörténész

Indoklás:


A ma is meglévő malomépület a Vuk Karadžić utcában immár ipartörténeti emléknek számít, ugyanis ez Zenta első ipari üzemének a megmaradt része. Az elsődleges malomépületet az évek során elbontották, tégláit eladták. A város életében fontos szerepet játszó Heszler-malom története során a település nagyszámú lakosának biztosított munkahelyet, mellyel nagyban hozzájárult Zenta gazdasági-társadalmi fejlődéséhez.

Források listája:

Valkay Zoltán: Zenta építészete. Forum kiadó, Újvidék, 2002.

Pejin Attila: A századfordulót váró Zenta. Bácsország, V. évfolyam, 1999. 4–11.

Fodor István–Kalmár Károly: Žitopromet–Malom Zenta. A zentai malomipar története. Dudás Gyula Múzeum- és Levéltár-barátok Köre, Zenta, 1994.

Tari László helytörténeti-kutató összefoglalása alapján

2019-01-23

agrár- és élelmiszergazdaság | Zenta


A marcipán mandulából és cukorból készített édesség, melyet önmagában és töltelékként is gyakran fogyasztanak. Sokakban a gyermekkor, a családias ünnepek hangulatát idézi. Ajándékként is szívesen adju ...

2021-08-10

kulturális örökség


Az Óbecsei Járás című hetilap a II. világháború idején, heti rendszerességgel jelent meg településünkön. Óbecse nem rendelkezett régi nyomdászati múlttal. Az első hivatalos, bár rövid élettartalmú lap ...

2020-02-11

épített környezet | Kispiac


Szalatornya a martonosi szállásokkal, Ostorak és Kőröspart nevekkel jelölt vidékekkel kerül együtt említésre a 19-20. században, a tanyavilág további gyarapodásával. Itt jelenik meg az első iskola is, ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával