A zentai Városháza épülete

Települési érték

épített környezet

2019-01-23


Bemutatás:


A zentai Városháza a település egyik legrégebbi, leglátványosabb épülete, az összes itt élő polgár számára sokat jelent, és a város lelkét, múltját és jelenét szimbolizálja. Az épület 1912–1914 között készült, tervezője Kovács Frigyes budapesti műépítész.

A régi épület

A mai városháza elődje egy emeletes épület volt, mely 1830-ban készült, és ugyanott állt, ahol a mai. Igen tetszetős és funkcionális objektumként adott otthont a városvezetőségnek, a közhivataloknak és a levéltárnak, de 1911. ápr. 16-án, húsvéthétfőn tűzvész ütött ki. Ekkor égett le az egész városháza, és az erős szél átvitte a tüzet az 1770-ben épült katolikos Szent István-templomra, így az az épület is a tűz martalékává vált.

Zenta város képviselő-testülete csakhamar egy teljesen új épület építéséről határozott, illetve a városháza mögötti telken állandó vásárcsarnok építésére is kiírta a pályázatot. A pályatervek beadási határidejéül 1911 szeptember 1-jét jelölték meg. A képviselő-testület néhány sikertelen pályázat után 1912 januárjában határozatban rögzítette a tervezési programot, amely alapján az építészeti bizottság Kovács Frigyes budapesti műépítészt bízta meg a városháza tervének elkészítésével.

A régi helyére új kerül

Maga az épület 1914 áprilisában elkészült, csupán a főlépcsőház és a díszterem belső munkálatai maradtak hátra. De ezek is hamar befejeződtek, így a városi közgyűlés 1914 augusztusában elrendelte, hogy az összes közigazgatási hivatal költözzön át az új épületbe, ugyanis az építkezések alatt a városi hivatalok a központi iskolában és a plébánia-palota földszinti üzlethelyiségeiben kaptak helyet.

 

Városházi kalauz

Belépőcsarnok és díszlépcsőház – A főbejárat ízléses kovácsoltvas kapuja után a belépőcsarnok és főlépcsőház az épület gazdagon díszített része. A belépőcsarnok kisebb alkalmi kiállítások és megemlékezések helyszíneként is szolgál.

Az oszlopcsarnok – A városháza földszintjétől, a második emeletig húzódik a lépcsőházi galéria; az első emeleti közgyűlési terem, illetve a második emeleti karzat előterében. Mindkét emeleti oszlopcsarnok gazdag, plasztikus díszítése, szecessziós vonalvezetése, a városháza legmegragadóbb részévé teszi.

A díszterem

Az impozáns közgyűlési terem (aula) a városháza legnagyobb terme. Függőleges, két oldalt 10-10 ablaktengellyel osztott nyílásokkal. A terem hátsó falához, ívelt, ízlésesen díszített karzat simul, mely kiválóan oldja a magas és nagyméretű terem egyhangúságát. A karzat főbejárata felett, a város címere fogja egybe az ovális díszterem bejáratokkal tagolt, oszlopcsarnok felöli részét.

Városházi termek

Az épület reprezentatív termei a Zöld-terem, ahol a Községi Tanács üléseit tartják, küldöttségeket fogadnak stb., illetve a másik tanácskozó, az Andruskó-terem, melynek falait, Andruskó Károly festő és grafikus festményei díszítik. Ezen kívül említésre méltók még a városháza tetszetős sarki irodái és a levéltár szintén sarki kutatóterme, melynek kétoldali félköríves és ízléses palotaszerű ablakai igényes tervezésről tanúskodnak. A városháza többi terme, irodái egyszerűek, de egyben praktikus megoldásúak, mivel a termek, belső átjárókkal is össze vannak kötve egymással, párhuzamosan a folyosóval.

Zentai Történelmi Levéltár

Az 1952-ben alakult Városi (állami) Levéltár a városháza második emeletén kapott elhelyezést. A kutatóterem és az irodák a második emeleten, míg a levéltári anyagok egy része a toronyban van elhelyezve.

A városháza tornya

A torony öt emeleti raktáraiban a Zentai Történelmi Levéltár iratanyaga található. Az ötödik emeletről nyílik a kijárat a torony első teraszára. A hatodik és hetedeik szinten pedig az emlékkilátó és a második, legfelső terasz található. A toronynak három szinten, három bejárata van: a városháza udvarában az első, az első emeleten és a másodikon, mely a levéltárból nyílik a különálló henger alakú csigalépcső-toronyba, mely a városháza tornyának déli oldalához simul, s a harmadik emeleti szintig húzódik. Utána a tornyon belül korláttal ellátott vaslépcsők visznek fel a legfelső szintig.

Zentai csata Emlékkilátó

A torony hatodik emeletén 2010-ben nyílt meg a Zentai csata Emlékkilátó, melyben korabeli katonai egyenruhák másai és a csatajeleneteket ábrázoló nagyméretű festmények díszítik a termet. A zentai csata lefolyását ábrázoló terepasztalon, több ezer miniatűr katona- és lovasfigura, illetve makett ágyúk, fegyverek és más kellékek láthatók.

Toronyóra, legfelső terasz

Eredetileg Schram Nándor zentai órás tervét fogadták el, aki egy 385 cm átmérőjű számlappal rendelkező órával pályázott, de végül is műszaki okok miatt egy kisebb méretű óra került a toronyra, melyet a Rozgonyi és Lendvai cég szállított le. Az emlékkilátóból lépcsők visznek fel a legfelső hetedik emeleti szintre, az ún. óratoronyba, ahol az eredeti óraszerkezet látható, átlátszó üvegszekrényben. Itt, a legfelső szinten van második terasz, ahonnan pazar kilátás nyílik a városra és környékére.

Városháza déli szárnya

Az önkormányzat épületegyütteséhez tartozik annak déli, Posta utcai szárnya, melyet 1894-ben építettek, eredetileg posta- és járásbíróságnak. Az épületszárny nyugati részében ma is a posta helyezkedik el, míg a keleti fele a városházához tartozik.

Javaslattevők:

  • A Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói (Zyntha csapat) és Kormányos Katona Gyöngyi felkészítő pedagógus
  • Tari László helytörténész
Previous Next

Indoklás:


A város központjában lévő épület, mely szecessziós stílusban készült, fennállása óta Zenta jelképévé vált. A városháza látványa számtalan művészt ihletett meg, akik a legkülönfélébb formákban örökítették meg az épületet, illetve számtalan kiadvány, dokumentum, sőt helyi okmánybélyeg dísze is volt. Legfelső szintjén kapott helyet a Zentai csata emlékkilátó, ahonnan pazar kilátás nyílik a városra és a környékre.

A városháza épületében nemcsak az önkormányzat működik; földszinti termeit üzletek, kávézók, bankok használják, s ilyen formában valóban a város igazi központja. A város lakói büszkék is rá, mely nemcsak városias kinézetet ad Zentának, de a polgárok itt intézik a különféle ügyeiket, és az épület díszterme tanácskozások, előadások, megemlékezések, esküvők és más rendezvények színhelye is egyben. 

Kapcsolat az értékhez:


Zenta község önkormányzata

Fő tér 1.

Zenta, 024/813-574

Források listája:

Valkay Zoltán: Zenta építészete. Forum kiadó, Újvidék, 2002.

Tari László: A zentai városháza, kézirat, 2014.

ZENTAI VÁROSI KÉPESLAPOK – a zentai Városi Múzeum képeslevelezőlap-gyűjteménye, 047-ig

2021-08-06

kulturális örökség | Gombos


A gombosi halpaprikás (nem halászlé) a gombosi dunai halászok receptje szerint készül. Az elkészítése egyszerű, mivel az alapanyagok megtalálhatók egy halász tarisznyájában. Kell hozzá hal (lehetőleg ...

2020-05-29

kulturális örökség | Torda


A ​gudúc kalács jellegzetes ünnepi étel Tordán, melyet lakodalom alkalmával, valamint karácsonykor és húsvétkor is fogyasztanak. Elkészítése a következőképpen történik. Hozzávalók a tésztához: 1 l ...

2021-04-06

kulturális örökség | Bácskossuthfalva


A bácskossuthfalvi Kossuth-szobrot 1896. augusztus 20-án állították fel a falu központjában, az útkereszteződés mellett egy magas talapzatra. Világviszonylatban időrendben ez a hetedik Kossuth-szobor. ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával