Topolya történelmének legkiemelkedőbb orvosát és humanistáját, dr. Hadzsy Jánost a XIX. század végén és a XX. század legelején hatalmas tisztelet övezte. Elsőként érdemelte ki, hogy emlékművet kapjon ...
A magyar konyha ünnepi tésztaétele a kalács. 1395-ös írásbeli említése a legrégebben dokumentált: "kalács... lisztből tejjel, élesztővel készített tésztaféle". A kalács szavunk jó eséllyel szláv eredetű, amely valószínűleg kerek, a kenyérhez hasonló, sült tésztát jelentett. A magyar parasztság a kalács szót a kalácstésztából sütött tésztára használta. A kalács jobbágyszolgáltatásként a XIV. században jelent meg. A Kárpát-medencében az Alföldön alakult ki a ”kalácskultúra”, sok kalácsot fogyasztottak mindaddig, amíg a maguk megtermelte búzát használták fel. A kelt kalács ünnepi étel, tésztája a legjobb elérhető alapanyagokból készült vajjal, tejjel, erjesztő anyaggal és tojással. Igen fontos volt, hogy jó minőségű lisztet használjanak, mert a liszt minősége meghatározó a végeredmény szempontjából – ma is az. A kalácsoknak két fő fajtája ismert: a cipó formájú és a fonott tészta.
A lakodalmas kalács a lakodalom csemegéje, egyúttal jelképes süteménye. A magyar hagyományban két alapformája ismert: az egyik egy nagyméretű fonott kalács, melybe ágakat szúrnak, s azokat tésztával, gyümölccsel, olykor gyertyával, papírdísszel, mézeskalács bábbal ékesítik. Vidékünkön – így Törökfalun is – a másik formája ismert, amely tulajdonképp egy kerek perecforma. A kulcsos kalácsnak is nevezett lakodalmas kalács egy kisodort kalácstészta-rudakból különleges technikával – kulcsolással – kialakított karikaforma sütemény. A lisztből, tejből, tojásból, zsírból, tejfölből és cukorból készülő, általában 6–10 szálból font ízletes kalácsot a lakodalmi készülődés utolsó napján sütötték, és sütik még ma is, akár 100-150 darabot is. A pároknak vesszőre tűzve kínálták bor mellé. Több formaváltozata van, például a rózsás ablakos kalács, kocsikerék, vitézkötéses ablakos kalács, küllős kalács, boros kulacs, és különféle díszeket is rakhattak rá, pl. madarakat, virágokat. Általában specialista készíti.
A lakodalmi kulcsos kalácsot a lakodalom napján reggelizték, fogyasztották a sültekhez, és kalácsot kapott ajándékba a pap, a tanító, a szomszédok, a kocsisok, de a lakodalomba meg nem hívott kíváncsiskodók is. A kulcsos kalács míves szépsége okán igen alkalmas arra, hogy emelje a lakodalom fényét, hangsúlyozza az esemény rendkívüliségét. A lakodalomban fontos szerepet játszott: a vőfély kulcsos kaláccsal indult a lány kikérésére, így mentek a templomba is, majd a díszes kalács az ünnepi asztalra került. A pecsenyéhez is fogyasztották, és a hajnali mulatság során is tördeltek darabokat belőle.
Egész Délvidéken, valamint Törökfalun és a környező településeken is régi hagyomány a lakodalom alakalmával készíteni a lakodalmas kalácsot. A vendégsereg nagy szeretettel fogyasztja, valamint örömmel viszik borosüvegre helyezve a lakodalmas menetben a leánykérésre, illetve a polgári és egyházi esketésre vonulva. Útközben mulatozva mutogatják és kínálgatják azoknak, akik kint állnak az utcán megnézve a menyasszonyt és a menetet.
Törökfalun Gere Rózsa néni az, aki a legfinomabb lakodalmas kalácsot készíti, immár sok évtizede kemencében sütve a finomságokat. Nagyanyjától szerette meg és tanulta meg a kalácsok készítését, a lakodalmas kalácsot azonban egy péktől tanulta, amikor lakodalomban segítkezett. Rózsa néninek a lakodalmas kalácson kívül más specialitásai is vannak, mint például az olajos kifli, sajtos kosár, sajtos pogácsa és töpörtyűs pogácsa, melyeket előszeretettel rendelnek tőle lakodalmakra és más ünnepségekre is. Mindent kemencében süt, ez a különlegessége és finomsága az elkészített kalácsoknak. Nagyon sok lakodalomba készítet kalácsot az elmúlt évek során, valamint most is örömmel készíti, csak most már nehezebben megy a munka. Egy lakodalomra a 150-250 darab kalácsot nem könnyű elkészíteni, sőt, volt már, hogy 10000 kiflit készített el egy ünnepségre. A sütés sok munkával jár, ami most már fáradságos számára. Keresi azt a személyt, akinek átadná tudását, hogy a hagyomány tovább megmaradjon ezen a tájon.
A lakodalmas kalács a hagyományos lakodalmak fontos kelléke, a lakodalmak szokásrendjének változásával azonban ezt az ünnepi ételt is a feledés veszélye fenyegeti. Eztért is fontos, hogy megbecsüljük mindazokat, akik még ismerik készítésének módját.
Gere Rózsa néni hosszú évek óta nagyon nagy szeretettel készíti a lakodalmas kalácsot, kifliket és egyéb kalácsokat, melyeket kemencében süt. Mindenki számára nagyon finom kalácsokat készít lakodalmakra és családi ünnepekre, iskolai, kulturális és közösségi ünnepségekre. Mindazok, akik megkóstolják a kalácsait, csak emlegetni tudják hosszú évekig, hogy Törökfalun a Gere Rózsa néni-féle kalács milyen finom. Szeretnénk ez által is megköszönni Rózsa néninek az eddigi fáradozásait a finom kalácsok készítésében. Reméljük, hogy még sokáig csinálhatja. Igaz, a finom ízüket nem tudjuk leírni, de szeretnénk, hogy megmaradjon emlékbe a jövő nemzedék számára, hogy törökfalun Gere Rózsa néni készítette a legfinomabb lakodalmas kalácsot, kifliket és más ínyenc kalácsokat.
Gere Rózsa, Törökfalu, Topolyai út 15. 024/866-086
Magyar néprajzi lexikon =https://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-1145.html)
https://netfolk.blog.hu/2016/10/26/kulcsos_kalacs
https://www.youtube.com/watch?v=SlpCs7Zg3MU
Topolya történelmének legkiemelkedőbb orvosát és humanistáját, dr. Hadzsy Jánost a XIX. század végén és a XX. század legelején hatalmas tisztelet övezte. Elsőként érdemelte ki, hogy emlékművet kapjon ...
A tornyosi Magyarok Nagyasszonya-templomot 1901. szeptember 9-én szentelték fel. A századfordulón fejlődésnek indult faluban az épülő templom elé 1900. augusztus 1-jén a tornyosi hívők egy csoportja a ...
Bajsán, az észak-bácskai kis faluban 2004-ben alakult meg az Etno Hagyományápoló Kézművesek Köre. Az egyesület célja a mintegy 2300 lakosú, több nemzetiségű (magyarok 65%, szerbek 17%, szlovákok 6% és ...