A plébániapalota, Zenta főterének egyik meghatározó épülete Berzenczey Domokos városi főépítész tervei alapján épült 1907 és 1909 között neoreneszánsz jegyekkel kevert neobarokk stílusban. Az épüle ...
A Művelődési egyesület 1977–ben alakult, lelkes helybeli nótafák, citerások és tamburások szólaltatták meg a faluban valaha ismert népdalokat. Az eltelt közel négy évtized során a tagság összetétele kicserélődött. Ma öt szekció működik az egyesület kereteiben. A Csalogány asszonykórus és citerazenekar, a Pitypang gyermek citerazenekar, a Napsugár gyermek néptánc együttes, a Fürge ujjak kézimunkacsoport és a Képzőművészeti szekció. Bajsa multietnikus közösség, ahol kialakult a szokás arra, hogy miként él együtt és külön is több kultúra. A művelődési egyesület fontosnak tartja az anyanyelv éltetését. Rendszeresen szerveznek rendezvényeket, kiállításokat, foglalkozásokat, ünnepségeket. A próbák, fellépések, szemlék, találkozók mellett nagy hangsúlyt fektet az egyesület a hagyományápolásra. A gyermekekkel rendszeresen foglalkoznak, téli estéken összejöveteleket szerveznek „Amikor a mese újra életre kel” címmel. A fiatalokat megismertetik elődeik szokásaival, viseletével. Ilyen összejövetel az immár nemzetközi szintű Préló. Karácsonykor pedig minden évben a Betlehem című programsorozatot szervezik meg, ahol karácsonyi dalokat, verseket, szokásokat elevenítenek fel.
A bajsai Testvériség Művelődési Egyesület ápolja, életre hívja és megőrzi a kulturális értékeket, a falusi szokásokat, néptáncot, a népzenét és a népi énekeket a fesztiválok, kiállítások és más rendezvények szervezésének segítségével. A néptáncosok, zenészek a viseleteket őrzik, a kézimunkázók pedig a régi motívumokat. A képzőművészek megörökítik az értékeket, a műsoros estek pedig segítenek feltöltődni a hétköznapi rohanásban.
kudbratstvo.bajsa@gmail.com
A forrás nem érhető el.
A plébániapalota, Zenta főterének egyik meghatározó épülete Berzenczey Domokos városi főépítész tervei alapján épült 1907 és 1909 között neoreneszánsz jegyekkel kevert neobarokk stílusban. Az épüle ...
Magyar struccnak is szokták hívni, bár nem rokona az afrikai szavannák nagy testű futómadarának, de alakjával, izmos, futó lábaival és életmódjával valóban hasonlít rá. Leginkább a tyúkfélékre hasonlí ...
Interjúnkban szeretnénk Sári Enikőt bemutatni, aki a mozgatórugója a kultúregyesületben zajló munkának. Egy olyan személyiségről van szó, aki ízig-vérig hagyományápoló, szívén viseli a közösségünk sor ...