A makói hagymatermesztés 1861-ben, a belső legelők felosztása után került át a kertekből a szántóföldekre, ami ugrásszerű termesztésnövekedést eredményezett. S miután a makói határ kicsinynek bizonyul ...
Varga Lívia az 1991 óta működő Vadvirág Hagyományápoló Kör alapító tagja. A kezdetektől tevékeny részese az egyesület munkájának a népi hagyomány és az anyanyelv ápolásában, valamint a magyar nemzeti önazonosság megőrzésében. Vezetésével az egyesület számtalan rangos díjat, elismerést érdemelt ki a különböző szemléken és versenyeken.
Lívi néni tősgyökeres adai. Itt született 1960. 02. 26-án. A hagyományőrzést, nemzeti értékeink továbbadásának fontosságát már gyermekkorában megtapasztalhatta, hisz családjában szép számmal akadtak, akik ezt az irányvonalat képviselték. „Ha visszagondolok, akkor anyukám ágáról az egész család ilyen indíttatású, hiszen a nagynénik és a nagybácsi tevékenyen részt vettek a színjátszásban, a legényegyletben, talán valahonnan innen indulnak a gyökerek.” (Interjú Varga Líviával 2023, készítette: Farkas Adél, Török Szanya, Katona Kitti) A családnak nagy szerepe volt a civil szervezet megalapításában. Édesanyja és nagynénje, valamint Hódi Éva tanárnő szintén alapító tagok voltak.
a vajdasági magyarok néphagyományának, egyéb hagyományának, népszokásának és népművészetének ápolása; a más nemzetiségű népek folklórjának és hagyományának megismerése és megbecsülése, különösen azon népeké amelyekkel együtt élünk; az írásos és szóbeli nemzeti kultúrörökség megismerése és bemutatása; a népszokások és hagyományok felelevenítése; a népdalok, néptáncok és a népzene megismertetése, megőrzése és népszerűsítése; minden korosztály érdeklődésének felkeltése a népkincs iránt; a népi kézművesség és ipar fogásainak és gyártási módjának megismertetése és bemutatása, különös hangsúllyal a kiveszőben lévő szakmákra; táncháztalálkozók szervezése és terjesztése minden korosztály részére; népi motívumok és jelképek megismertetése és bemutatása; falusi turizmus és gasztronómia ápolása és fejlesztése; különös gondviselés az anyanyelv ápolásáról, a szép beszédmódról és a kifejezőkészség fejlesztéséről; az amatőr színjátszással, tánccal, bábszínházzal és hasonló tevékenységgel való törődés; a kultúrértékek megőrzése és átmentése az elkövetkező nemzedékek számára; barátkozás és csoportszórakozás elősegítése kultúrtevékenységgel; hazai és külföldi, hasonló tevékenységű szervezetekkel és intézményekkel történő kapcsolatteremtés és a kapcsolat megszilárdítása; a tevékenységre és programra vonatkozó kölcsönös információcsere a hasonló célkitűzésű szervezetekkel és intézményekkel; az általános emberi civilizáció értékeinek bemutatása és terjesztése.
Az alapítást követően Varga Líviát a szervezet elnökévé választották, később több alkalommal újraválasztották. Adán úttörők voltak, mert más civil szervezet nem működött akkoriban. A magyarországi és más vajdasági szervezetektől érdeklődve és azokat követve dolgoztak tevékenységben. A kezdeti nehézségekkel nekik is meg kellett küzdeniük. Nem volt biztos anyagi forrásuk, ezért mindent maguknak kellett kialakítani. Hosszú folyamat volt, mire eljutottak napjainkig, amikor már a pályázatok révén többé-kevésbé biztos anyagi forrással rendelkeznek a tevékenységük megszervezéséhez.
„Nincs olyan nap, hogy ne foglalkozzam a Vadvirággal, ahol nem egy fizetett ember, hanem önkéntes aktivista vagyok. Mindennap foglalkozom vele, mert vagy pályázatot írok vagy elszámolok, befizetem a számlákat, rendezvényt szervezek, vagy azon gondolkodom, hogyan legyen a következő rendezvény, vagy a gyerekekkel kapcsolatos tennivalókat intézem. Nincs olyan nap se nálam, se a családomban, hogy ne beszéljünk a Vadvirágról.” (Interjú Varga Líviával 2023, Készítette: Farkas Adél, Török Szanya, Katona Kitti)
Kezdetben csak a lelkesedés és a család indíttatása hajtotta őket. Az 1970-es években az anyaországban és a határon túl is megindultak a táncházmozgalmak. Temerinben már néhány alkalommal tartottak ilyen összejövetelt, ahol azt tapasztalták, hogy ilyen alkalmakkor egy összetartó, barátkozni vágyó közösség gyűlik össze. Ezt szerették volna megismertetni az adai fiatalokkal. Fontosnak tartották, hogy minél több lehetősége legyen a gyerekeknek élő népzenét hallgatni, ami nagyon fontos a fejlődésük szempontjából, akárcsak a néptánc. Lívi néni szerint azok a fiatalok, akik több évet töltenek az egyesületben, és föllépéseken vesznek részt, bátrabban nyilvánulnak meg az iskolában, bátrabban vállalnak feladatokat.
A Vadvirág a magyar néphagyomány ápolása, a táncházmozgalom, a tárgyalkotó népművészet és az anyanyelvápolás mentén összefogja az adaiakat, a legkisebbektől a legnagyobbakig. A néptánc, a népzene a vezérfonal számukra. Az egyesületben jelenleg a következő csoportok működnek: az óvodásokat és kisiskolásokat magába foglaló Pipacs és Bóbita csoport, az idősebbek számára az Ifjúsági csoport, a Borbolya és a Bodros tamburazenekar, valamint a furulyacsoport. A Vadvirágban huszonöt éve működik asszonykórus, valamint a kézimunkázók köre. A jövőben szeretnék a vonós hangszeroktatást is megszervezni.
(Részlet a pályamunkából)
A javaslat a Hétköznapi hőseink – Írjunk történelmet! elnevezésű mintaprojekt keretében készült.
Készítették: Farkas Adél, Katona Kitti, Török Szanya
Felkészítő tanár: Ferencz Nacsa Xénia
Cseh Károly Általános Iskola, Ada
Lívi néni több évtizedes művészeti, kulturális és oktató-nevelői tevékenységét 2019-ben Ada község Életműdíjával ismerték el. 2022-ben A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség a példaértékű életpálya elismeréseként Plakett díjjal tüntette ki a magyar kultúra napja alkalmából a művelődés- és közösségszervezőt, a 30 éves Vadvirág Hagyományápoló Kör alapítóját és jelenlegi elnökét, a Vadvirág Néptánc- és Népzenei Tábor megálmodóját, Varga Líviát.
„Hagyományápolással foglalkoznunk kell. Identitásunk megőrzése céljából, és mert nemzeti értékeinket át kell adnunk a jövő generációjának. Ha a szervezet tagjai ezt megértik, az az egész életüket átformálja. Ha ezeknek az értékeknek a mentén tudnak élni, mindig tudnak kapaszkodót találni az életben.” (Interjú Varga Líviával 2023, Készítette: Farkas Adél, Katona Kitti, Török Szanya)
Vadvirág Hagyományápoló Kör
https://www.facebook.com/vadvirag.hagyomanyapolokor
Forrás nem érhető el.
A makói hagymatermesztés 1861-ben, a belső legelők felosztása után került át a kertekből a szántóföldekre, ami ugrásszerű termesztésnövekedést eredményezett. S miután a makói határ kicsinynek bizonyul ...
A doroszlói népviselet a fiatalabb magyar népviseletek közé tartozik. A falu török utáni újratelepítése az 1752. évben kezdődött meg dunántúli magyarokkal. Legtöbbjük Tolna megyéből érkezett, de jötte ...
Horgosi táncok (csárdás egyedül, körcsárdás, friss csárdás, mars) 1995-től dr. Felföldi László, Nagy Albert majd 2005-től Szécsi Zsolt gyűjtötte fel a horgosi illetve a horgos környéki táncokat. A ...