Szent Anna csókai kultusza

Települési érték

kulturális örökség

2018-10-09


Bemutatás:


Szent Anna vidékünk máig legtiszteltebb szentjei közé tartozik. Kultusza sokrétű, színes és változatos: az asszonyok oltalmazója (áldott állapotban lévők, magtalanok, női betegségekben szenvedők tekintik pártfogójuknak), az asszonyi gondoskodással kapcsolatos foglalkozások (szövőmunkások, csipkeverők, szabók, söprűkötők, kádárok) védőszentje, a haldoklók patrónája. A hét napjai közül szinte egy félezreden át a kedd a Szent Annának szentelt nap. A Teleki kódex szerint „Szent Emerencia asszony terőbe esék és szülé ő első leányát keddön, melyet neveze Annának. Szent Anna a hétnek neminemű keddin szüle. Egészségbe szülé az igaz Dávidnak királyi plántáját, ez világnak előtte választott leányt, az édes Szíz Máriát. Mária keddön választaték Istennek szülőanyjává és keddön szabadula meg a testnek tömlöcéből” (BÁLINT 1997).

A csókai Szent Anna-napi fogadalmi okmány szövege is a keddi napot jelöli ki Szent Anna tiszteletére:

A kolera, mely az 1836. évben Bánátot (Temesköz vidékét) leginkább pusztította, Csóka községét sem kímélte meg. Az okmány aláírói a község nevében kijelentik, hogy ezt bűneikért érdemelt isteni látogatásnak és ostorozásnak tartják. Ezért mennyei orvosi szerhez – az imádsághoz – folyamodnak, és különösen Szent Anna asszonynak és makula nélkül fogantatott leányának, Jézus Krisztus és mindnyájunk édesanyjának, a Boldogságos Szűz Máriának közbenjárásáért esedeznek, és fogadják, hogy Szent Anna asszony napját örök időkre ünnepelni fogják. Hogy pedig ezen fogadalmuk utódaik által sem másoltathassék meg, és ne hanyagoltassék el, alapítványt (egyszáz pengő forintot) tettek, melynek kamatjából Szent Anna asszony napján a csókai római katholikus élő és elhunyt hívekért a mindenható Istennek évenként énekes szentmise áldozat mutatandó be. Egyben fogadták, hogy amennyiben lehetséges, minden hétnek keddi napján a csókai templomban levő Szent Anna mellékoltáron szentmise alatt, mely naponként a főoltárnál bemutattatik Szent Anna tiszteletére, és ezen fogadás emlékeztető jeléül két gyertya gyújtassék meg, akár mondatik ezen oltárnál mise, akár nem. Kérték egyszersmind a bűn nélkül fogantatott Boldogságos Szűz Máriát, hogy különösen édesanyja, Szent Anna asszony tiszteletére szentelt csekély szolgálatukat kedvesen vevén, leghathatósabb közbenjárása által Szent Fiának isteni kegyelmét nyerje meg számukra, mi által a bűntől megőriztetvén, annak szomorú következményétől is mentek lehessenek.

Kelt Csókán, 1855. december 1-jén, Kegyelmes Püspök Úr Temesvárott 1856. január 4-én hagyta jóvá 65. szám alatt és az utódokra is kötelező voltát megerősítette.

Csehák Mihály s. k. mezővárosi főnök

Vrábel János esküdt s. k.

Pája Onyin esküdt s. k.

Bartalos Ferenc s. k. választmányi tag

 

A hagyomány szerint Szent Anna napján halt meg az utolsó kolerabeteg Csókán. A csókaiak mindmáig tartják fogadalmukat olyannyira, hogy néhány éve már Szent Anna napján (július 26-án) ünneplik városuk napját. A katolikus templom sekrestyése pedig minden kedden a Szent Anna-mellékoltáron meggyújt két gyertyát, melyek a miseidő alatt égnek. Előfordul az is, hogy a hívők kimondottan Szent Annának szánt gyertyákat ajándékoznak a templomnak.

Javaslattevő: Kónya Sándor

Previous Next

Indoklás:


Csókán a múltban gyökerező, igen jelentős Szent Anna-kultusz létezik, ez mind a templomi, mind a házi ájtatosságok végzése során megnyilvánul. A szent közösségi tisztelete abban csúcsosodott ki, hogy a város napját néhány éve hivatalosan is július 26-án, Szent Anna napján ünneplik. Itt több Szent Anna-éneket ismernek, mint a Vajdaság más tájain. Ma, amikor ki vagyunk téve a szándékos, tervezetten adagolt ízlésromboló hatásoknak, s kevés példáját látjuk a könyörületességnek, nagyon fontos Szent Anna tisztelete, hiszen az idősek megbecsülésére is tanít.

Források listája:

Kónya Sándor (2011): Szent Anna-énekek Csókán. In Létünk, 41. évf. 2. sz. 94-111.

2016-01-27

kulturális örökség | Bácskossuthfalva


„A libatoll üreges részéből levágunk 7-8 cm darabot. Ez a puskacső. Keményfa ágából tolót készítünk. Ennek hosszabbnak kell lennie a libatollcsőtől és könnyen járni a csőben. Működési elve hasonló a b ...

2016-02-24

épített környezet | Ada


A műkő-kapuoszlopok az 1960–1980-as években épült kapuk, kerítések jellegzetes részei. Különböző formáik valószínűleg egész Vajdaságban elterjedtek falusi és városi lakóházaknál. Ada szűkebb régióját, ...

2016-04-07

épített környezet


Észak Bácska területén a legfrissebben (részben) feltárt középkori szakrális emlékhely a Kaponyának és Skenderevonak elnevezett határrészek között található. A jellegzetes „pusztatemplom” kategóriába ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával