A XIX. és XX. század fordulóján még több száz szélmalom működött Vajdaság területén, ma pedig egész Észak-Bácskában csak ötöt tartunk számon, köztük a völgypartit. A malom 1907-ben épült Pasztviják Gá ...
Dudás Gyula Zentán született 1861. november 19-én. Iskoláit szülővárosában, Szegeden és Szabadkán végezte, majd tanári és bölcsészeti oklevelet szerzett Budapesten. Történelem és latin-görög középiskolai tanári vizsgát tett. A Zentai Gimnáziumban kezdte tanári pályafutását 1886. január 1-jén tanárjelöltként, latin nyelvet és történelmet adott elő. Hamarosan elkerült Szegedre, majd Zomborban tanított 1891-ig, ekkor lemondott tanári állásáról és minden idejét a tudományos munkának szentelte. Kutatásokat folytatott, írt, közreműködött a lapok szerkesztésében (Bácska, Bács-Bodrog Vármegye Történelmi Társulat Évkönyve). 1893-ban megbízták Bács-Bodrog Vármegye Egyetemes Monográfiájának szerkesztésével, mely 1896-ban jelent meg. Életműve Bács-Bodrog Vármegye Monográfiájának szerkesztésében teljesedett ki. Aktív tagja volt a Bács-Bodrog Megyei Történelmi Társulatnak, amelynek 1895-től titkára, majd haláláig tagja maradt.
Több tanügyi vonatkozású cikke jelent meg, ami nem meglepő, hiszen haláláig a tanügyi pályán tevékenykedett. 1898/99-ben segéd-tanfelügyelő Budapesten, 1900-1905 között pedig megyei tanfelügyelő Zomborban. Innen került utolsó állomáshelyére, a felvidéki (Zemplén megyei) Homonnára tankerületi felügyelőnek. Homonnán, Zemplén megyében halt meg1911. február 9-én. Ott is van eltemetve.
Irodalmi tevékenysége is szerteágazó volt. Több idegen nyelven beszélt. Különböző díjakkal, kitüntetésekkel ismerték el lelkes és hasznos munkáját. Jelentő smunkásságot fejtett ki Zenta város múltjának feltárása érdekében. Dudás Gyula emlékére, 1961-ben Zentán megalakult a nevét viselő Múzeum- és Levéltárbarátok Köre, azzal a nemes céllal, hogy segítse a Zentai Monográfia Füzetek megjelenését. A Kör feladatául tűzte ki Zenta történetének tanulmányozását, honismereti kutatómunkák szervezését és segítégét, ismertető füzetek, könyvek kiadását. Kultúrrendezvények, szakelőadások szervezését is előlátta.
Dudás Gyula nagyon sokat tett a zentai csata körülményeinek feltárásáért, népszerűsítette az eseményt a város lakossága körében. A zentai csata kötete 1885-ben jelent meg Zentán, feltehetően a szerző saját költségén.
Életének utolsó évtizedében – különböző állomáshelyeken tanfelügyelőként – inkább közoktatási és közművelődési cikkeket publikált.
Javaslattevők:
Ha visszatekintünk Dudás Gyula életművére, mindenekelőtt egy sokoldalúan képzett, művelt értelmiségit látunk benne; tudásával irigylésre méltó energia és munkabírás párosult. Az utókor számára példa lehet a zentai helytörténész. Monográfiáiban külön foglalkozik Zenta történetével, és számos cikket, értekezést jelentetett meg szülővárosa történeti múltjából. 2018 novemberében leplezték le padon ülő szobrát a zentai Városi Múzeum előtt.
Városi Múzeum Zenta
Fő tér 1.
Tel: 024/811-348
1. Dudás Gyula Múzeum-és Levélbarátok Köre. Internetes forrás: http://www.zetna.org/zek/hirek/9/dudas.html (letöltés dátuma: 2018. 12.27.)
2. Pejin Attila: Dudás Gyula és Zenta. Internetes forrás: http://adattar.vmmi.org/fejezetek/1776/04_pejin_attila_dudas_gyula_es_zenta.pdf
3. Dudás Gyula élete és munkássága /A Zentai Történelmi Levéltár, A Népkönyvtár és a Népmúzeum kiadványa, Zenta, 1961/
Dudás Gyula képe-forrás zEtna
A XIX. és XX. század fordulóján még több száz szélmalom működött Vajdaság területén, ma pedig egész Észak-Bácskában csak ötöt tartunk számon, köztük a völgypartit. A malom 1907-ben épült Pasztviják Gá ...
A plébániapalota, Zenta főterének egyik meghatározó épülete Berzenczey Domokos városi főépítész tervei alapján épült 1907 és 1909 között neoreneszánsz jegyekkel kevert neobarokk stílusban. Az épüle ...
Tordán az első nádfedeles templom 1803-ban épült. A mai római katolikus templom a település központi részén található. Építését 1846. június 2-án kezdték el, 1848 december 22-én fejezték be, és a tord ...