Dudás Gyula (1861-1911) történész, tanár, közíró

Települési érték

kulturális örökség

2019-01-18


Bemutatás:


Dudás Gyula Zentán született 1861. november 19-én. Iskoláit szülővárosában, Szegeden és Szabadkán végezte, majd tanári és bölcsészeti oklevelet szerzett Budapesten. Történelem és latin-görög középiskolai tanári vizsgát tett. A Zentai Gimnáziumban kezdte tanári pályafutását 1886. január 1-jén tanárjelöltként, latin nyelvet és történelmet adott elő. Hamarosan elkerült Szegedre, majd Zomborban tanított 1891-ig, ekkor lemondott tanári állásáról és minden idejét a tudományos munkának szentelte. Kutatásokat folytatott, írt, közreműködött a lapok szerkesztésében (Bácska, Bács-Bodrog Vármegye Történelmi Társulat Évkönyve). 1893-ban megbízták Bács-Bodrog Vármegye Egyetemes Monográfiájának szerkesztésével, mely 1896-ban jelent meg. Életműve Bács-Bodrog Vármegye Monográfiájának szerkesztésében teljesedett ki. Aktív tagja volt a Bács-Bodrog Megyei Történelmi Társulatnak, amelynek 1895-től titkára, majd haláláig tagja maradt.

Több tanügyi vonatkozású cikke jelent meg, ami nem meglepő, hiszen haláláig a tanügyi pályán tevékenykedett. 1898/99-ben segéd-tanfelügyelő Budapesten, 1900-1905 között pedig megyei tanfelügyelő Zomborban. Innen került utolsó állomáshelyére, a felvidéki (Zemplén megyei) Homonnára tankerületi felügyelőnek. Homonnán, Zemplén megyében halt meg1911. február 9-én. Ott is van eltemetve.

Irodalmi tevékenysége is szerteágazó volt. Több idegen nyelven beszélt. Különböző díjakkal, kitüntetésekkel ismerték el lelkes és hasznos munkáját. Jelentő smunkásságot fejtett ki Zenta város múltjának feltárása érdekében. Dudás Gyula emlékére, 1961-ben Zentán megalakult a nevét viselő Múzeum- és Levéltárbarátok Köre, azzal a nemes céllal, hogy segítse a Zentai Monográfia Füzetek megjelenését. A Kör feladatául tűzte ki Zenta történetének tanulmányozását, honismereti kutatómunkák szervezését és segítégét, ismertető füzetek, könyvek kiadását. Kultúrrendezvények, szakelőadások szervezését is előlátta.

Dudás Gyula nagyon sokat tett a zentai csata körülményeinek feltárásáért, népszerűsítette az eseményt a város lakossága körében. A zentai csata kötete 1885-ben jelent meg Zentán, feltehetően a szerző saját költségén.

Életének utolsó évtizedében – különböző állomáshelyeken tanfelügyelőként – inkább közoktatási és közművelődési cikkeket publikált.

Javaslattevők:

  • A Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói (Gesztenyék csapat) és Kormányos Katona Gyöngyi felkészítő pedagógus
  • Tari László helytörténész

Indoklás:


Ha visszatekintünk Dudás Gyula életművére, mindenekelőtt egy sokoldalúan képzett, művelt értelmiségit látunk benne; tudásával irigylésre méltó energia és munkabírás párosult. Az utókor számára példa lehet a zentai helytörténész. Monográfiáiban külön foglalkozik Zenta történetével, és számos cikket, értekezést jelentetett meg szülővárosa történeti múltjából. 2018 novemberében leplezték le padon ülő szobrát a zentai Városi Múzeum előtt.

Kapcsolat az értékhez:


Városi Múzeum Zenta

Fő tér 1.

Tel: 024/811-348

Források listája:

1. Dudás Gyula Múzeum-és Levélbarátok Köre. Internetes forrás: http://www.zetna.org/zek/hirek/9/dudas.html (letöltés dátuma: 2018. 12.27.)

2. Pejin Attila: Dudás Gyula és Zenta. Internetes forrás: http://adattar.vmmi.org/fejezetek/1776/04_pejin_attila_dudas_gyula_es_zenta.pdf

3. Dudás Gyula élete és munkássága /A Zentai Történelmi Levéltár, A Népkönyvtár és a Népmúzeum kiadványa, Zenta, 1961/

Dudás Gyula képe-forrás zEtna

2018-09-18

épített környezet | Egyházaskér


Az egyik álláspont szerint a híd a 18. század végén épült, egy másik viszont azt bizonygatja, hogy már a török időkben is létezett. Utóbbira valószínűsíthetően az is okot ad, hogy a helyiek „török híd ...

2020-03-26

kulturális örökség | Kispiac


„Ruha teszi az embert” – ennek a szólásnak az elmúlt századokban nagyon határozott jelentése volt. Részletesen kidolgozott szabályok írták elő, milyen ruhaanyagok, díszek, ékszerek viselése a nemes em ...

2016-04-08

természeti környezet


A szikes talajon található füves társulások egyik legfontosabb jellegzetessége a nagy kiterjedésük. A vajdasági gyepek többségére annyira jellemző elaprózódottság a sziki típusokra kevésbé érvényes. A ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával