A kúlai Népkört Szakácsy Sándor katolikus esperesplébános kezdeményezésére és a helybeli értelmiség teljes pártfogásával alapították meg 1868-ban, abból a célból, hogy a helyi magyar ajkú lakosságnak ...
Dr. Hadzsy János szobra
Bemutatás:
Topolya történelmének legkiemelkedőbb orvosát és humanistáját, dr. Hadzsy Jánost a XIX. század végén és a XX. század legelején hatalmas tisztelet övezte. Elsőként érdemelte ki, hogy emlékművet kapjon szeretett városától. 1903. június 13-án hunyt el és 1908. szeptember 20-án került sor szobrának felavatására. A korabeli jelentések szerint 7000 fő vett részt a szobor leleplezésén. Sem előtte, sem utána nem gyűlt össze soha a városban ekkora tömeg.
Dr. Hadzsy János Szentesen született 1851-ben. 1874-ben szerzett orvosi diplomát. Még ugyanabban az évben megkezdte munkáját Topolyán, miközben további négy év alatt a budapesti Szent Rókus kórházban gyakorlóéves orvosként több területen – sebészként, szemorvosként, venerológusként és szülészként – szakképesítette magát. Topolyai praxisa alatt hamar hírnevet szerzett nem csak a városban, hanem annak tágabb környékén is. Kiváló belgyógyász és gyermekorvos volt, valamint sikeres sebészeti beavatkozásokat végzett, amely a korabeli betegek számára kevés helyen volt biztosított. Orvosi munkásságán kívül dr. Hadzsy János szerepet vállalt a tűzoltótestület alapítójaként és több jótékonysági egyesület elnöki tisztségét is vállalta. Szorgalmazta a város higiéniai adottságainak javítását, a csatornák befedését, az utcák kövezését, fürdőmedence építését, stb.
Dr. Hadzsy János szobrát Telcs Ede neves szobrászművész alkotta, a szobor talpazatát pedig Pogány Móric műépítész készítette.
A szobor elsődleges helye a Hadzsy-házzal szembeni portán (Székely-féle sarki portán) volt. A különböző rendszerváltozások és építkezések miatt a szobrot áthelyezték a parkba, az akkori egészségház mellé. A harmadik áttelepítéssel a nevét viselő új egészségház udvarába helyezték át. Az új helyszín kissé eldugott, de legalább a „szobordöntögetőktől” és a vandáloktól védve van.
Indoklás:
A legendás orvostudóst és emberbarátot Topolyán még ma is példaértékű tisztelet övezi. Munkásságának ma már nincsen élő tanúja, de az utókor még most is sok legendát mesél róla. Egykori lakóházára emléktáblát helyzetek, hagyatéka, orvosi felszerelése és egyéb személyes tárgyai pedig Topolya Község Múzeumában találhatóak.
Javaslattevő: Cservenák Pál
Források listája:
Brindza Károly: Dr. Hadzsy János, az orvos és az ember. Topolya, Művelődési, Oktatási és Tájékoztatási Központ, 1990.
Cservenák Pál – Nagy Tibor: A topolyai szobrok és emléktáblák. Múltjuk és jelenük. Topolya, 2002.
Dr. Hadzsy János. In: Kalapis Zoltán: Életrajzi Kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. II. Újvidék, Forum, 2003. , 379. o.
A kőkereszt a Csantavéri úton Barát Gyula házánál állt. Barát Istvánné Nagy Luca háza táján 1918-ban dögvész tizedelte a nagy jószágot: lovat, disznót. „Isten elvette a szerencsénket – mondogatta édes ...
A 15. század közepére a Balkán jelentős területei török ellenőrzés alá kerültek, így az Oszmán Birodalom közvetlenül is határos lett a Magyar Királysággal, amelyet a végvárrendszer védett a török betö ...
