Dr. Hadzsy János szobra

Települési érték

kulturális örökség

2018-09-03


Bemutatás:


Topolya történelmének legkiemelkedőbb orvosát és humanistáját, dr. Hadzsy Jánost a XIX. század végén és a XX. század legelején hatalmas tisztelet övezte. Elsőként érdemelte ki, hogy emlékművet kapjon szeretett városától. 1903. június 13-án hunyt el és 1908. szeptember 20-án került sor szobrának felavatására. A korabeli jelentések szerint 7000 fő vett részt a szobor leleplezésén. Sem előtte, sem utána nem gyűlt össze soha a városban ekkora tömeg.

Dr. Hadzsy János Szentesen született 1851-ben. 1874-ben szerzett orvosi diplomát. Még ugyanabban az évben megkezdte munkáját Topolyán, miközben további négy év alatt a budapesti Szent Rókus kórházban gyakorlóéves orvosként több területen – sebészként, szemorvosként, venerológusként és szülészként – szakképesítette magát. Topolyai praxisa alatt hamar hírnevet szerzett nem csak a városban, hanem annak tágabb környékén is. Kiváló belgyógyász és gyermekorvos volt, valamint sikeres sebészeti beavatkozásokat végzett, amely a korabeli betegek számára kevés helyen volt biztosított. Orvosi munkásságán kívül dr. Hadzsy János szerepet vállalt a tűzoltótestület alapítójaként és több jótékonysági egyesület elnöki tisztségét is vállalta. Szorgalmazta a város higiéniai adottságainak javítását, a csatornák befedését, az utcák kövezését, fürdőmedence építését, stb.

Dr. Hadzsy János szobrát Telcs Ede neves szobrászművész alkotta, a szobor talpazatát pedig Pogány Móric műépítész készítette.

A szobor elsődleges helye a Hadzsy-házzal szembeni portán (Székely-féle sarki portán) volt. A különböző rendszerváltozások és építkezések miatt a szobrot áthelyezték a parkba, az akkori egészségház mellé. A harmadik áttelepítéssel a nevét viselő új egészségház udvarába helyezték át. Az új helyszín kissé eldugott, de legalább a „szobordöntögetőktől” és a vandáloktól védve van.

Previous Next

Indoklás:


A legendás orvostudóst és emberbarátot Topolyán még ma is példaértékű tisztelet övezi. Munkásságának ma már nincsen élő tanúja, de az utókor még most is sok legendát mesél róla. Egykori lakóházára emléktáblát helyzetek, hagyatéka, orvosi felszerelése és egyéb személyes tárgyai pedig Topolya Község Múzeumában találhatóak.

Javaslattevő: Cservenák Pál

Források listája:

Brindza Károly: Dr. Hadzsy János, az orvos és az ember. Topolya, Művelődési, Oktatási és Tájékoztatási Központ, 1990.

Cservenák Pál – Nagy Tibor: A topolyai szobrok és emléktáblák. Múltjuk és jelenük. Topolya, 2002.

Dr. Hadzsy János. In: Kalapis Zoltán: Életrajzi Kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. II. Újvidék, Forum, 2003. , 379. o.

2016-03-09

kulturális örökség


Doroszlói Szentkút: Mária, Keresztények Segítsége Egyházmegyei Kegyhely "A középkor óta ismert kegyhely. Bajkút az óbudai apácák birtoka volt 1492-ben. 1790-ben ismét feléledt Zablóczki János csodá ...

2018-09-05

kulturális örökség | Topolya


Míg a Magyar Királyság nyugati részein a XVII–XVIII. században megjelentek a barokk stílusú Szentháromság-szobrok, addig az alföldi és tiszántúli térségben, így tájunkon is csak a XIX. század második ...

2016-03-23

épített környezet


A Ferenc-csatorna (ma a Duna–Tisza–Duna-csatorna része) Bajánál kezdődik, érinti Bezdánt, Zombort, Sztapárt, Verbászt és Szenttamást. Bácsföldvárnál kettéágazik és Óbecsénél csatlakozik a Tiszába. Nev ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával