A topolyai római katolikus templom

Települési érték

épített környezet

2018-09-04


Bemutatás:


Topolya legimpozánsabb épülete, a Sarlós Boldogasszonyról elnevezett római katolikus templom 1906 óta áll a hívek szolgálatában.

A templom ugyanazon a dombon helyezkedik el, amelyen a XVIII. században épült elődje állott 1904-ig. A mai háromhajós, neogótikus stílusú templom Szerbia legnagyobb alapterületű katolikus temploma. A torony összmagassága 72,70 méter. Hossza 71 méter, szélessége a kereszthajóban 35 méter. A vasbeton oszloprendszert a Milics és Társa nevű budapesti cég építette, valamint a karzat alatti boltozatot és más részeket is. A templom tervezője Raichle J. Ferenc volt.

A főoltár képét Dudics Andor festő, az oltár főkonstrukcióját és a szószéket Stuflesser tiroli gyáros készítette. A bal- és jobboldali mellékoltárt Barabás Miklós festette., de található itt oltárképe Molnár Józsefnek is.

Az orgona a méltón híres Angster cég pécsi műhelyében készült, a vitrázsok Mayböhn Károly budapesti üvegfestő alkotásai, a toronyóra Peterka Lajos budapesti toronyóragyáros alkotása.

Previous Next

Indoklás:


Az oltár alatt található krayovai és topolyai Kray báró családi sírboltja, a sekrestye melletti ajtónál pedig egy kőbevésett Vörösmarty Mihály-sírfelirat a 16 éves korában elhunyt Kray Pál emlékére.

A Sarlós Boldogasszony templom igazi szimbóluma a városnak. Nem csoda, hogy a helybeliek szavajárása, hogy „csak akkor jó, ha látom a templomtornyot".

Javalattevő: Cservenák Pál

Források listája:

Harkai Imre: Topolya építészete (1750-1941) . Újvidék, Forum, 1991.

2020-05-07

kulturális örökség | Muzslya


A Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület a háborút követően, 1947-ben alakult meg Petőfi Sándor Kultúregyesület néven. Az egyesület keretében ma tizennégy szakcsoport ténykedik: a Pitypang tánccsop ...

2020-05-11

kulturális örökség | Egyházaskér


Kálmány Lajos 1875 és 1910 között 15 településen teljesített egyházi szolgálatot az 1920. június 4. előtt fennálló Csanádi egyházmegyében. Ez idő alatt Egyházaskéren járva ismerte meg Borbély Mihályt, ...

2024-08-01

kulturális örökség | Zenta


Sremac, Stevan (1855–1906) kiemelkedő szerb prózaíró. Családja ősei valószínűleg a Čarnojević vezetette népvándorláskor, a 17. században kerültek a Szerémségbe és Bácskán keresztül Zentára. Sremac szü ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával