A csókai római katolikus templom a Marczibányi földbirtokos család áldozatkészségének köszönhetően 1803—1809 között épült, majd 1813-ban Kőszeghy László temesvári püspök a Szentháromság tiszteletére s ...
Topolya legimpozánsabb épülete, a Sarlós Boldogasszonyról elnevezett római katolikus templom 1906 óta áll a hívek szolgálatában.
A templom ugyanazon a dombon helyezkedik el, amelyen a XVIII. században épült elődje állott 1904-ig. A mai háromhajós, neogótikus stílusú templom Szerbia legnagyobb alapterületű katolikus temploma. A torony összmagassága 72,70 méter. Hossza 71 méter, szélessége a kereszthajóban 35 méter. A vasbeton oszloprendszert a Milics és Társa nevű budapesti cég építette, valamint a karzat alatti boltozatot és más részeket is. A templom tervezője Raichle J. Ferenc volt.
A főoltár képét Dudics Andor festő, az oltár főkonstrukcióját és a szószéket Stuflesser tiroli gyáros készítette. A bal- és jobboldali mellékoltárt Barabás Miklós festette., de található itt oltárképe Molnár Józsefnek is.
Az orgona a méltón híres Angster cég pécsi műhelyében készült, a vitrázsok Mayböhn Károly budapesti üvegfestő alkotásai, a toronyóra Peterka Lajos budapesti toronyóragyáros alkotása.
Az oltár alatt található krayovai és topolyai Kray báró családi sírboltja, a sekrestye melletti ajtónál pedig egy kőbevésett Vörösmarty Mihály-sírfelirat a 16 éves korában elhunyt Kray Pál emlékére.
A Sarlós Boldogasszony templom igazi szimbóluma a városnak. Nem csoda, hogy a helybeliek szavajárása, hogy „csak akkor jó, ha látom a templomtornyot".
Javalattevő: Cservenák Pál
Harkai Imre: Topolya építészete (1750-1941) . Újvidék, Forum, 1991.
A csókai római katolikus templom a Marczibányi földbirtokos család áldozatkészségének köszönhetően 1803—1809 között épült, majd 1813-ban Kőszeghy László temesvári püspök a Szentháromság tiszteletére s ...
A debelyacsai Pipacs Nőegylet tagjai évtizedek óta foglalkoznak hímzéssel, azon belül pedig különös figyelmet szentelnek településük hímzéshagyományainak. Nagy Irén nyugdíjazott óvónő és az általa hos ...
„A vajdasági magyarság fontos szent helye az elméri Szent Ágoston katolikus templom, annak ellenére, hogy nincsen állandó plébánosa. A faluban a katolikusok száma folyamatosan csökken. Kétezerben még ...