Zenta lakosságának 4-5 százalékát alkották zsidók, mielőtt deportálásra kerültek volna. Annak ellenére, hogy arányuk viszonylag alacsony volt, rendkívül hatékonyan integrálódtak a város társadalmi és ...
Topolya legimpozánsabb épülete, a Sarlós Boldogasszonyról elnevezett római katolikus templom 1906 óta áll a hívek szolgálatában.
A templom ugyanazon a dombon helyezkedik el, amelyen a XVIII. században épült elődje állott 1904-ig. A mai háromhajós, neogótikus stílusú templom Szerbia legnagyobb alapterületű katolikus temploma. A torony összmagassága 72,70 méter. Hossza 71 méter, szélessége a kereszthajóban 35 méter. A vasbeton oszloprendszert a Milics és Társa nevű budapesti cég építette, valamint a karzat alatti boltozatot és más részeket is. A templom tervezője Raichle J. Ferenc volt.
A főoltár képét Dudics Andor festő, az oltár főkonstrukcióját és a szószéket Stuflesser tiroli gyáros készítette. A bal- és jobboldali mellékoltárt Barabás Miklós festette., de található itt oltárképe Molnár Józsefnek is.
Az orgona a méltón híres Angster cég pécsi műhelyében készült, a vitrázsok Mayböhn Károly budapesti üvegfestő alkotásai, a toronyóra Peterka Lajos budapesti toronyóragyáros alkotása.
Az oltár alatt található krayovai és topolyai Kray báró családi sírboltja, a sekrestye melletti ajtónál pedig egy kőbevésett Vörösmarty Mihály-sírfelirat a 16 éves korában elhunyt Kray Pál emlékére.
A Sarlós Boldogasszony templom igazi szimbóluma a városnak. Nem csoda, hogy a helybeliek szavajárása, hogy „csak akkor jó, ha látom a templomtornyot".
Javalattevő: Cservenák Pál
Harkai Imre: Topolya építészete (1750-1941) . Újvidék, Forum, 1991.
Zenta lakosságának 4-5 százalékát alkották zsidók, mielőtt deportálásra kerültek volna. Annak ellenére, hogy arányuk viszonylag alacsony volt, rendkívül hatékonyan integrálódtak a város társadalmi és ...
A „9+1 Nemzetközi Művésztelep” néven létrejövő művésztelepet kilenc festő és egy fotós alapította Bácskossuthfalván 1978-ban. A létrehozókban közös volt a településhez vagy annak környékéhez való kötő ...
Az 1930-as évek elején a csókai földesúr, Léderer György tamburazenekart alapított azért, hogy helyi zenészei legyenek, akik megfelelő színvonalon muzsikálnak a kastély zenés estjein, vendégfogadásain ...