A topolyai római katolikus templom

Települési érték

épített környezet

2018-09-04


Bemutatás:


Topolya legimpozánsabb épülete, a Sarlós Boldogasszonyról elnevezett római katolikus templom 1906 óta áll a hívek szolgálatában.

A templom ugyanazon a dombon helyezkedik el, amelyen a XVIII. században épült elődje állott 1904-ig. A mai háromhajós, neogótikus stílusú templom Szerbia legnagyobb alapterületű katolikus temploma. A torony összmagassága 72,70 méter. Hossza 71 méter, szélessége a kereszthajóban 35 méter. A vasbeton oszloprendszert a Milics és Társa nevű budapesti cég építette, valamint a karzat alatti boltozatot és más részeket is. A templom tervezője Raichle J. Ferenc volt.

A főoltár képét Dudics Andor festő, az oltár főkonstrukcióját és a szószéket Stuflesser tiroli gyáros készítette. A bal- és jobboldali mellékoltárt Barabás Miklós festette., de található itt oltárképe Molnár Józsefnek is.

Az orgona a méltón híres Angster cég pécsi műhelyében készült, a vitrázsok Mayböhn Károly budapesti üvegfestő alkotásai, a toronyóra Peterka Lajos budapesti toronyóragyáros alkotása.

Previous Next

Indoklás:


Az oltár alatt található krayovai és topolyai Kray báró családi sírboltja, a sekrestye melletti ajtónál pedig egy kőbevésett Vörösmarty Mihály-sírfelirat a 16 éves korában elhunyt Kray Pál emlékére.

A Sarlós Boldogasszony templom igazi szimbóluma a városnak. Nem csoda, hogy a helybeliek szavajárása, hogy „csak akkor jó, ha látom a templomtornyot".

Javalattevő: Cservenák Pál

Források listája:

Harkai Imre: Topolya építészete (1750-1941) . Újvidék, Forum, 1991.

2016-01-29

kulturális örökség


Doroszló, a nyugat-bácskai, zömében magyarok lakta, viseletéről ismert település éves közösségi eseményeinek sorában kiemelkedő szerepet tölt be a helyiek által szüretbálnak nevezett esemény. Minden o ...

2018-06-19

kulturális örökség | Bácskossuthfalva


Leginkább disznóvágáskor, amikor már minden elkészült, és a család, a böllérrel az ebédhez készülődött, és gyerek sem volt már az udvaron, a család egy nőtagja szappanfőzésbe fogott. Minden alkalommal ...

2021-03-01

kulturális örökség | Veprőd


A hagyományos farsangi jelmezbál évszázados múltra tekint vissza Veprőd településen. Minden évben farsangvasárnap délutánján rendezik meg a gyerekek számára. 1950-es évek előtt, amikor a művelődési eg ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával