Az aracsi településről elnevezett templom romjai, amelyet a nép pusztatemplomnak nevez, a szerbiai Törökbecse, Beodra-Karlova és Basahíd határolta terület lakatlan pusztáján helyezkedik el. A romok eg ...
Topolya legimpozánsabb épülete, a Sarlós Boldogasszonyról elnevezett római katolikus templom 1906 óta áll a hívek szolgálatában.
A templom ugyanazon a dombon helyezkedik el, amelyen a XVIII. században épült elődje állott 1904-ig. A mai háromhajós, neogótikus stílusú templom Szerbia legnagyobb alapterületű katolikus temploma. A torony összmagassága 72,70 méter. Hossza 71 méter, szélessége a kereszthajóban 35 méter. A vasbeton oszloprendszert a Milics és Társa nevű budapesti cég építette, valamint a karzat alatti boltozatot és más részeket is. A templom tervezője Raichle J. Ferenc volt.
A főoltár képét Dudics Andor festő, az oltár főkonstrukcióját és a szószéket Stuflesser tiroli gyáros készítette. A bal- és jobboldali mellékoltárt Barabás Miklós festette., de található itt oltárképe Molnár Józsefnek is.
Az orgona a méltón híres Angster cég pécsi műhelyében készült, a vitrázsok Mayböhn Károly budapesti üvegfestő alkotásai, a toronyóra Peterka Lajos budapesti toronyóragyáros alkotása.
Az oltár alatt található krayovai és topolyai Kray báró családi sírboltja, a sekrestye melletti ajtónál pedig egy kőbevésett Vörösmarty Mihály-sírfelirat a 16 éves korában elhunyt Kray Pál emlékére.
A Sarlós Boldogasszony templom igazi szimbóluma a városnak. Nem csoda, hogy a helybeliek szavajárása, hogy „csak akkor jó, ha látom a templomtornyot".
Javalattevő: Cservenák Pál
Harkai Imre: Topolya építészete (1750-1941) . Újvidék, Forum, 1991.
Az aracsi településről elnevezett templom romjai, amelyet a nép pusztatemplomnak nevez, a szerbiai Törökbecse, Beodra-Karlova és Basahíd határolta terület lakatlan pusztáján helyezkedik el. A romok eg ...
„Az adai római katolikus templom tornyához hasonlót máshol aligha látnak az emberek. Az átutazóban lévők úgy nézik, hogy nincs befejezve. Az adaiak azonban tudják, hogy be van fejezve, de azt már igaz ...
A plébániapalota, Zenta főterének egyik meghatározó épülete Berzenczey Domokos városi főépítész tervei alapján épült 1907 és 1909 között neoreneszánsz jegyekkel kevert neobarokk stílusban. Az épüle ...