Törökfalui kakaspörkölt

Települési érték

agrár- és élelmiszergazdaság

2016-02-24


Bemutatás:


Törökfalu egyik jellegzetes étele a kakaspörkölt. A híres Nyárfa vendéglő, és tulajdonosa, Homolya Piroska főként kakaspörköltjéről volt nevezetes. Emlegették is, sőt, még ma is emlegetik „a Piri néni kakaspörköltjét”. A Nyárfa vendéglő már régóta nem működik, és Piri néni sem él már, de a kakaspörkölt hagyománya megmaradt Törökfalun.

Minden év július utolsó vasárnapján, a kenyérszentelő ünnepség alkalmával kakaspörköltfőző versenyt tartanak a Törökfalun. Ilyenkor a falu központjában, a szabadtéri színpadnál rotyognak a bográcsok. A versenyzők baráti hangulatban, szórakozva főzik meg a kakaspaprikást, majd az elkészített ételeket szakmai bizottság értékeli. A hagyományos ízek mellett a szórakozás és a baráti hangulat a teszi még szebbé a rendezvényt.

Previous Next

Indoklás:


Fontosnak tartjuk, hogy ez a hagyományos étel, amely Homolya Piroska híres kakaspörköltje nyomán vált Törökfalu jellegzetességévé, továbbra is kiemelt helyen maradjon. A kakaspörköltfőző versenynek jelentős közösségmegtartó ereje van, mivel a verseny lényege a hagyományápolás mellett, hogy kikapcsolódjanak, jól érezzék magukat a résztvevők és a velük érkező ismerősök.

Források listája:

Utasi Andrea: Törökfalu mint a tanyavilág központja (VMTDK-dolgozat, 2009)

Kakasnapok Törökfalun (https://www.youtube.com/watch?v=g-MjrBDVjNk)

Kapcsolattartó személy:

Név: Nagy Rózsa
Telefonszám: 063/1237547
Email: rozi7070@freemail.hu

2016-03-09

kulturális örökség


„A vajdasági magyarság fontos szent helye az elméri Szent Ágoston katolikus templom, annak ellenére, hogy nincsen állandó plébánosa. A faluban a katolikusok száma folyamatosan csökken. Kétezerben még ...

2016-02-01

kulturális örökség


Kupuszina 1751 óta fejlődő, folyamatosan alakuló közösség. Nyelvét a telepesek és a korábban itt élők alakították mai formájára. Ez a nyelvjárás több mint 200 éve él a faluban. A helyi Petőfi Sándor M ...

2018-09-06

agrár- és élelmiszergazdaság | Egyházaskér


A makói hagymatermesztés 1861-ben, a belső legelők felosztása után került át a kertekből a szántóföldekre, ami ugrásszerű termesztésnövekedést eredményezett. S miután a makói határ kicsinynek bizonyul ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával