A tornyosi művelődési ház

Települési érték

épített környezet

2019-12-05


Bemutatás:


Eredetileg iskolaépületnek szánták, de az új iskolaépület kibővítését követően megszűnt az oktatási funkciója és a helyi Ady Endre Művelődési Egyesület kapta el használatra. 1913-ban épült fel a két tantermet és a két tanítói lakást magába foglaló építmény a régi iskola és az akkori csendőrlaktanya közé. A típustervét állami szinten Sváb Gyula dolgozta ki, amelyet Berzenczey Domokos, zentai főépítész (később Szeged főépítésze) alakított át a helyi igényeknek megfelelően. A kivitelezéssel, a megejtett árlejtést követően, Gráf Ármin vállalkozását bízták meg. Ornamentikája visszafogott a tömegelosztása kiegyensúlyozott. Jelenlegi állapotában a művelődési életet szolgálja a faluban, az egyik termét könyvtárrá alakították át, míg a másik termében kisebb összejöveteleket és rendezvényeket szerveznek. Utólag egy kétszáz személyes színháztermet is hozzáépítettek, amely korszerű hang- és fénytechnikai megoldásaival minőségi előadások megtartását teszi lehetővé.

Javaslattevő: Matykó Árpád

Indoklás:


Az épület jelentős szerepet játszik Tornyos művelődési életében. Érdekességét fokozza, hogy az eredeti formájában először Sváb Gyula tervei alapján a muravidéki Vidorlakon (ma Vidonci) helységben épült fel, majd ezután Berzenczey Domokos átdolgozott tervei alapján három épület is elkészült, Tornyos mellett még Keviben és Zentagunarason. Mivel színháztermet kapcsoltak a főépülethez, így már nem válhatott műemlékké, de az állagmegőrző beruházásoknak köszönhetően nagyon jó állapotban található.

Kapcsolat az értékhez:


Tornyos, Szent István utca 3., https://www.facebook.com/adyendre.muvelodesiegyesulet

Források listája:

Valkay Zoltán: Zenta építészete, 2007.

2021-02-04

kulturális örökség | Óbecse


A Középiskolások Művészeti Vetélkedője olyan vajdasági összművészeti vetélkedő, amely a vajdasági magyar anyanyelvű középiskolásoknak nyújt bemutatkozási lehetőséget meghatározott versenyágakban, s am ...

2016-02-01

kulturális örökség


A doroszlói népviselet a fiatalabb magyar népviseletek közé tartozik. A falu török utáni újratelepítése az 1752. évben kezdődött meg dunántúli magyarokkal. Legtöbbjük Tolna megyéből érkezett, de jötte ...

2017-04-04

természeti környezet


A Tisza, síkvidékünk nagy folyója, Vajdaságon 151 km hosszúságban folyik keresztül, míg Zalánkeménnél a Dunába nem torkollik. Folyása meghatározza a partján létrejött települések elhelyezkedését, h ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával