Törley József harmadik gyermekként született Szabadkán 1858. január 10-én a Schmierl családban. Az apa, Valentin a 48-as szabadságharc után magyarosította a nevét Törley Bálintra. Édesanyja a bajsai V ...
Eredetileg iskolaépületnek szánták, de az új iskolaépület kibővítését követően megszűnt az oktatási funkciója és a helyi Ady Endre Művelődési Egyesület kapta el használatra. 1913-ban épült fel a két tantermet és a két tanítói lakást magába foglaló építmény a régi iskola és az akkori csendőrlaktanya közé. A típustervét állami szinten Sváb Gyula dolgozta ki, amelyet Berzenczey Domokos, zentai főépítész (később Szeged főépítésze) alakított át a helyi igényeknek megfelelően. A kivitelezéssel, a megejtett árlejtést követően, Gráf Ármin vállalkozását bízták meg. Ornamentikája visszafogott a tömegelosztása kiegyensúlyozott. Jelenlegi állapotában a művelődési életet szolgálja a faluban, az egyik termét könyvtárrá alakították át, míg a másik termében kisebb összejöveteleket és rendezvényeket szerveznek. Utólag egy kétszáz személyes színháztermet is hozzáépítettek, amely korszerű hang- és fénytechnikai megoldásaival minőségi előadások megtartását teszi lehetővé.
Javaslattevő: Matykó Árpád
Az épület jelentős szerepet játszik Tornyos művelődési életében. Érdekességét fokozza, hogy az eredeti formájában először Sváb Gyula tervei alapján a muravidéki Vidorlakon (ma Vidonci) helységben épült fel, majd ezután Berzenczey Domokos átdolgozott tervei alapján három épület is elkészült, Tornyos mellett még Keviben és Zentagunarason. Mivel színháztermet kapcsoltak a főépülethez, így már nem válhatott műemlékké, de az állagmegőrző beruházásoknak köszönhetően nagyon jó állapotban található.
Tornyos, Szent István utca 3., https://www.facebook.com/adyendre.muvelodesiegyesulet
Valkay Zoltán: Zenta építészete, 2007.
Törley József harmadik gyermekként született Szabadkán 1858. január 10-én a Schmierl családban. Az apa, Valentin a 48-as szabadságharc után magyarosította a nevét Törley Bálintra. Édesanyja a bajsai V ...
A falu egyik oszlopos tagja Kiss Gyula, aki a VMSZ helyi szervezetének elnöke, a jelenlegi városi képviselő-testület tagja. A település gazdasági fejlődésében akkor járult igazán hozzá, mikor 2004 és ...
A Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület a háborút követően, 1947-ben alakult meg Petőfi Sándor Kultúregyesület néven. Az egyesület keretében ma tizennégy szakcsoport ténykedik: a Pitypang tánccsop ...