A paprikatermesztést Magyarkanizsa község egész területén ismerik ugyan, de a táji adottságoknak megfelelően csak Horgos, Martonos, valamint Magyarkanizsa és Adorján településeken foglalkoznak a fűsze ...
Eredetileg iskolaépületnek szánták, de az új iskolaépület kibővítését követően megszűnt az oktatási funkciója és a helyi Ady Endre Művelődési Egyesület kapta el használatra. 1913-ban épült fel a két tantermet és a két tanítói lakást magába foglaló építmény a régi iskola és az akkori csendőrlaktanya közé. A típustervét állami szinten Sváb Gyula dolgozta ki, amelyet Berzenczey Domokos, zentai főépítész (később Szeged főépítésze) alakított át a helyi igényeknek megfelelően. A kivitelezéssel, a megejtett árlejtést követően, Gráf Ármin vállalkozását bízták meg. Ornamentikája visszafogott a tömegelosztása kiegyensúlyozott. Jelenlegi állapotában a művelődési életet szolgálja a faluban, az egyik termét könyvtárrá alakították át, míg a másik termében kisebb összejöveteleket és rendezvényeket szerveznek. Utólag egy kétszáz személyes színháztermet is hozzáépítettek, amely korszerű hang- és fénytechnikai megoldásaival minőségi előadások megtartását teszi lehetővé.
Javaslattevő: Matykó Árpád
Az épület jelentős szerepet játszik Tornyos művelődési életében. Érdekességét fokozza, hogy az eredeti formájában először Sváb Gyula tervei alapján a muravidéki Vidorlakon (ma Vidonci) helységben épült fel, majd ezután Berzenczey Domokos átdolgozott tervei alapján három épület is elkészült, Tornyos mellett még Keviben és Zentagunarason. Mivel színháztermet kapcsoltak a főépülethez, így már nem válhatott műemlékké, de az állagmegőrző beruházásoknak köszönhetően nagyon jó állapotban található.
Tornyos, Szent István utca 3., https://www.facebook.com/adyendre.muvelodesiegyesulet
Valkay Zoltán: Zenta építészete, 2007.
A paprikatermesztést Magyarkanizsa község egész területén ismerik ugyan, de a táji adottságoknak megfelelően csak Horgos, Martonos, valamint Magyarkanizsa és Adorján településeken foglalkoznak a fűsze ...
Az Alsó-Tisza-vidék falvaiban a mai napig élő foglalkozás a juhászat. A hajdan sokkal szebb időket is megélt, jól jövedelmező külterjes pusztai jószágtartás mára kihalófélben van vidékünkön. Az áll ...
A Kárpát-medence egyik jellegzetes tájtípusa a meszes, száraz, lankás-buckás homoki táj. Jellegzetes magyar növényzet ez, hullámzó árvalánymezőkkel, sivó futóhomokkal, nyáras ligetekkel. A lejtőkön fé ...