Keleti-délkeleti elterjedésű sólyomféle a Kárpát medencétól nyugatra már nem fordul elő. Mivel elsősorban a földön mozgó állatokkal él fő tápláléka az ürge volt. Mivel az űrgés legelőket feltörték az ...
Eredetileg iskolaépületnek szánták, de az új iskolaépület kibővítését követően megszűnt az oktatási funkciója és a helyi Ady Endre Művelődési Egyesület kapta el használatra. 1913-ban épült fel a két tantermet és a két tanítói lakást magába foglaló építmény a régi iskola és az akkori csendőrlaktanya közé. A típustervét állami szinten Sváb Gyula dolgozta ki, amelyet Berzenczey Domokos, zentai főépítész (később Szeged főépítésze) alakított át a helyi igényeknek megfelelően. A kivitelezéssel, a megejtett árlejtést követően, Gráf Ármin vállalkozását bízták meg. Ornamentikája visszafogott a tömegelosztása kiegyensúlyozott. Jelenlegi állapotában a művelődési életet szolgálja a faluban, az egyik termét könyvtárrá alakították át, míg a másik termében kisebb összejöveteleket és rendezvényeket szerveznek. Utólag egy kétszáz személyes színháztermet is hozzáépítettek, amely korszerű hang- és fénytechnikai megoldásaival minőségi előadások megtartását teszi lehetővé.
Javaslattevő: Matykó Árpád
Az épület jelentős szerepet játszik Tornyos művelődési életében. Érdekességét fokozza, hogy az eredeti formájában először Sváb Gyula tervei alapján a muravidéki Vidorlakon (ma Vidonci) helységben épült fel, majd ezután Berzenczey Domokos átdolgozott tervei alapján három épület is elkészült, Tornyos mellett még Keviben és Zentagunarason. Mivel színháztermet kapcsoltak a főépülethez, így már nem válhatott műemlékké, de az állagmegőrző beruházásoknak köszönhetően nagyon jó állapotban található.
Tornyos, Szent István utca 3., https://www.facebook.com/adyendre.muvelodesiegyesulet
Valkay Zoltán: Zenta építészete, 2007.
Keleti-délkeleti elterjedésű sólyomféle a Kárpát medencétól nyugatra már nem fordul elő. Mivel elsősorban a földön mozgó állatokkal él fő tápláléka az ürge volt. Mivel az űrgés legelőket feltörték az ...
Csóka a törökdúlás alatti években elnéptelenedett, lakosai a Marostól északra fekvő területekre települtek. Az elhagyott házakba vándorló szerb juhászok költöztek. 1782-ben Marczibányi Lőrinc a bécsi ...
A zentai Városháza a település egyik legrégebbi, leglátványosabb épülete, az összes itt élő polgár számára sokat jelent, és a város lelkét, múltját és jelenét szimbolizálja. Az épület 1912–1914 között ...