A város nagy parkja – az 1866-ban létesült Népkert – a városközponttól nem messze, a Tisza régi ártéri területén, illetve annak alacsonyabb fekvésű első teraszán található. A Népkert helyén az 1850 ...
Eredetileg iskolaépületnek szánták, de az új iskolaépület kibővítését követően megszűnt az oktatási funkciója és a helyi Ady Endre Művelődési Egyesület kapta el használatra. 1913-ban épült fel a két tantermet és a két tanítói lakást magába foglaló építmény a régi iskola és az akkori csendőrlaktanya közé. A típustervét állami szinten Sváb Gyula dolgozta ki, amelyet Berzenczey Domokos, zentai főépítész (később Szeged főépítésze) alakított át a helyi igényeknek megfelelően. A kivitelezéssel, a megejtett árlejtést követően, Gráf Ármin vállalkozását bízták meg. Ornamentikája visszafogott a tömegelosztása kiegyensúlyozott. Jelenlegi állapotában a művelődési életet szolgálja a faluban, az egyik termét könyvtárrá alakították át, míg a másik termében kisebb összejöveteleket és rendezvényeket szerveznek. Utólag egy kétszáz személyes színháztermet is hozzáépítettek, amely korszerű hang- és fénytechnikai megoldásaival minőségi előadások megtartását teszi lehetővé.
Javaslattevő: Matykó Árpád
Az épület jelentős szerepet játszik Tornyos művelődési életében. Érdekességét fokozza, hogy az eredeti formájában először Sváb Gyula tervei alapján a muravidéki Vidorlakon (ma Vidonci) helységben épült fel, majd ezután Berzenczey Domokos átdolgozott tervei alapján három épület is elkészült, Tornyos mellett még Keviben és Zentagunarason. Mivel színháztermet kapcsoltak a főépülethez, így már nem válhatott műemlékké, de az állagmegőrző beruházásoknak köszönhetően nagyon jó állapotban található.
Tornyos, Szent István utca 3., https://www.facebook.com/adyendre.muvelodesiegyesulet
Valkay Zoltán: Zenta építészete, 2007.
A város nagy parkja – az 1866-ban létesült Népkert – a városközponttól nem messze, a Tisza régi ártéri területén, illetve annak alacsonyabb fekvésű első teraszán található. A Népkert helyén az 1850 ...
Az Adai Tájház egy 1900-ban épült, belső gerendás, háromosztatú végház nyitott ganggal. A gangot deszka kerítés választja el a udvartól, amire szőlőt futattak fel a ház építői. A kitéglázott udvarra s ...
Népi tánckincsünk legarchaikusabb fajtáját képezik a tavaszi termékenységi rítusokhoz kötődő, főleg a böjti időszak és a mulatság nélküli ünnepnapok lánykörtáncai (karikázók). A karikázók csoportjába ...