Szabó Margit 1932. szeptember 28-án született Adorjánon, a család legkisebb gyermekeként. Az általános iskolát Adorjánon fejezte be. Már kisgyermekkorában az volt az álma, hogy egyszer tanító lesz. Az ...
Gabona Ferenc matematikatanár, hitoktató és osztályfőnök, aki fontos szerepet vállal a Vajdasági Magyar Cserkészszövetségben és az Emmausz Fiúkollégiumban.
Muzslyán nőtt fel vallásos családban, háromgyermekes édesapaként maga is ezt az értékrendet követi. Gyermekeit a hit és a közösség tiszteletére neveli, aktívan részt vesz a családi és iskolai közösségi életben, és példamutatásával igyekszik átadni az általa vallott erkölcsi értékeket. Gyerekkorát a családi összejövetelek és a sport határozta meg, tanulmányai során a matematika és a földrajz álltak hozzá legközelebb. Példaképeire, különösen tanáraira nagy tisztelettel emlékszik vissza.
Nevelői hivatását két fontos élmény befolyásolta: a szalézi közösség és a cserkészet. Gyerekként gyakran látogatta a plébániát, ahol először tapasztalta meg a közösség erejét. Egy alkalommal egy barátjával együtt talált rá a Cserkész próbák könyvére, amely annyira lenyűgözte őket, hogy elhatározták, megtanulják az abban leírtakat. Ez az élmény indította el őt a közösségépítés és a nevelés útján. Barátaival titokban kezdték el tanulmányozni a cserkészet alapelveit, majd Szlovéniában szereztek tapasztalatokat. Hazatérve megalapították az első helyi cserkészcsapatot, amelyből később a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség nőtte ki magát.
Tanári pályáját a nagybecskereki egészségügyi szakközépiskolában kezdte, majd 2010-ben a muzslyai Szervó Mihály Általános Iskolába került hitoktatóként. Később matematikát is tanítani kezdett. Fontosnak tartja, hogy diákjaiból felelős felnőtteket neveljen. Ennek érdekében nagy hangsúlyt fektet a csapatmunkára, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, és olyan gyakorlati feladatokat ad, amelyek az életben is hasznosíthatók. A tanórákon és a cserkészetben egyaránt a felelősségvállalásra és az önállóságra ösztönzi tanítványait. Vallja, hogy a matematika megszerettethető, ha a tanár figyelemmel és törődéssel fordul a diákok felé.
Nevelési módszere a cserkészet és Don Bosco megelőző pedagógiájának elvein alapul: értelem, vallás és szeretetteljesség. Úgy véli, hogy a nevelés sikerének kulcsa a bizalom és a példamutatás.
Hosszú évekig vezette a Vajdasági Magyar Cserkészszövetséget, amelynek megalakulása óta aktív tagja. A cserkészet számára nem csupán közösségi tevékenység, hanem egy értékeket közvetítő életforma.
A kollégiumi nevelői munkát is szívügyének tekinti. A diákok számára mentorprogramokat szervez, amelyek segítik őket a tanulásban és a személyes fejlődésben. Emellett rendszeresen tart közösségépítő foglalkozásokat, amelyek erősítik a fiatalok önállóságát és felelősségérzetét. Az Emmausz Fiúkollégiumban a keresztény értékek továbbadását és a közösségi életre nevelést tartja legfontosabbnak.
Gabona Ferenc számára a pedagógia, a cserkészet és a kollégiumi munka egységet alkot, hiszen mindhárom területen ugyanazokat az értékeket közvetíti: a közösség fontosságát, a felelősségvállalást és az erkölcsi nevelést. Napi munkájában ezek a szerepek folyamatosan összefonódnak, kiegészítik egymást, és együttesen segítik céljai megvalósítását. Hivatását örömmel és elkötelezettséggel végzi, célja, hogy a fiatalokat tisztességes és felelősségteljes életre nevelje.
Gabona Ferenc elhivatott pedagógusként, hitoktatóként és cserkészvezetőként kiemelkedő szerepet tölt be a vajdasági magyar közösség nevelésében, így méltó a kulturális értéktárba való felvételre. Tanári munkája során nemcsak a matematika megszerettetésére törekszik, hanem diákjai felelősségteljes felnőtté válását is segíti. A cserkészet és a keresztény nevelés elvei mentén közösséget épít, mentorálja a fiatalokat, és példamutatásával adja át az általa vallott erkölcsi értékeket. Az Emmausz Fiúkollégiumban és a Vajdasági Magyar Cserkészszövetségben végzett munkájával generációk életére gyakorol maradandó hatást, így tevékenysége jelentős értéket képvisel a közösség számára.
A forrás nem érhető el
Szabó Margit 1932. szeptember 28-án született Adorjánon, a család legkisebb gyermekeként. Az általános iskolát Adorjánon fejezte be. Már kisgyermekkorában az volt az álma, hogy egyszer tanító lesz. Az ...
Népi tánckincsünk legarchaikusabb fajtáját képezik a tavaszi termékenységi rítusokhoz kötődő, főleg a böjti időszak és a mulatság nélküli ünnepnapok lánykörtáncai (karikázók). A karikázók csoportjába ...
Varga Lívia az 1991 óta működő Vadvirág Hagyományápoló Kör alapító tagja. A kezdetektől tevékeny részese az egyesület munkájának a népi hagyomány és az anyanyelv ápolásában, valamint a magyar nemzeti ...