Hétköznapi hősünk: Gabona Ferenc matematikatanár, hitoktató

Települési érték

kulturális örökség

2025-03-19


Bemutatás:


Gabona Ferenc matematikatanár, hitoktató és osztályfőnök, aki fontos szerepet vállal a Vajdasági Magyar Cserkészszövetségben és az Emmausz Fiúkollégiumban.

Muzslyán nőtt fel vallásos családban, háromgyermekes édesapaként maga is ezt az értékrendet követi. Gyermekeit a hit és a közösség tiszteletére neveli, aktívan részt vesz a családi és iskolai közösségi életben, és példamutatásával igyekszik átadni az általa vallott erkölcsi értékeket. Gyerekkorát a családi összejövetelek és a sport határozta meg, tanulmányai során a matematika és a földrajz álltak hozzá legközelebb. Példaképeire, különösen tanáraira nagy tisztelettel emlékszik vissza.

Nevelői hivatását két fontos élmény befolyásolta: a szalézi közösség és a cserkészet. Gyerekként gyakran látogatta a plébániát, ahol először tapasztalta meg a közösség erejét. Egy alkalommal egy barátjával együtt talált rá a Cserkész próbák könyvére, amely annyira lenyűgözte őket, hogy elhatározták, megtanulják az abban leírtakat. Ez az élmény indította el őt a közösségépítés és a nevelés útján. Barátaival titokban kezdték el tanulmányozni a cserkészet alapelveit, majd Szlovéniában szereztek tapasztalatokat. Hazatérve megalapították az első helyi cserkészcsapatot, amelyből később a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség nőtte ki magát.

Tanári pályáját a nagybecskereki egészségügyi szakközépiskolában kezdte, majd 2010-ben a muzslyai Szervó Mihály Általános Iskolába került hitoktatóként. Később matematikát is tanítani kezdett. Fontosnak tartja, hogy diákjaiból felelős felnőtteket neveljen. Ennek érdekében nagy hangsúlyt fektet a csapatmunkára, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, és olyan gyakorlati feladatokat ad, amelyek az életben is hasznosíthatók. A tanórákon és a cserkészetben egyaránt a felelősségvállalásra és az önállóságra ösztönzi tanítványait. Vallja, hogy a matematika megszerettethető, ha a tanár figyelemmel és törődéssel fordul a diákok felé.

Nevelési módszere a cserkészet és Don Bosco megelőző pedagógiájának elvein alapul: értelem, vallás és szeretetteljesség. Úgy véli, hogy a nevelés sikerének kulcsa a bizalom és a példamutatás.

Hosszú évekig vezette a Vajdasági Magyar Cserkészszövetséget, amelynek megalakulása óta aktív tagja. A cserkészet számára nem csupán közösségi tevékenység, hanem egy értékeket közvetítő életforma.

A kollégiumi nevelői munkát is szívügyének tekinti. A diákok számára mentorprogramokat szervez, amelyek segítik őket a tanulásban és a személyes fejlődésben. Emellett rendszeresen tart közösségépítő foglalkozásokat, amelyek erősítik a fiatalok önállóságát és felelősségérzetét. Az Emmausz Fiúkollégiumban a keresztény értékek továbbadását és a közösségi életre nevelést tartja legfontosabbnak.

Gabona Ferenc számára a pedagógia, a cserkészet és a kollégiumi munka egységet alkot, hiszen mindhárom területen ugyanazokat az értékeket közvetíti: a közösség fontosságát, a felelősségvállalást és az erkölcsi nevelést. Napi munkájában ezek a szerepek folyamatosan összefonódnak, kiegészítik egymást, és együttesen segítik céljai megvalósítását. Hivatását örömmel és elkötelezettséggel végzi, célja, hogy a fiatalokat tisztességes és felelősségteljes életre nevelje.

Previous Next

Indoklás:


Gabona Ferenc elhivatott pedagógusként, hitoktatóként és cserkészvezetőként kiemelkedő szerepet tölt be a vajdasági magyar közösség nevelésében, így méltó a kulturális értéktárba való felvételre. Tanári munkája során nemcsak a matematika megszerettetésére törekszik, hanem diákjai felelősségteljes felnőtté válását is segíti. A cserkészet és a keresztény nevelés elvei mentén közösséget épít, mentorálja a fiatalokat, és példamutatásával adja át az általa vallott erkölcsi értékeket. Az Emmausz Fiúkollégiumban és a Vajdasági Magyar Cserkészszövetségben végzett munkájával generációk életére gyakorol maradandó hatást, így tevékenysége jelentős értéket képvisel a közösség számára.

Források listája:

A forrás nem érhető el

2020-05-11

kulturális örökség | Egyházaskér


E tréfás történetek az elmúlt évszázad Egyházaskérének lakosai hétköznapi életében hangzottak el, ismétlődtek és variálódtak különböző munkatevékenységek végzése során, italozások, beszélgetések és cs ...

2016-06-15

kulturális örökség | Törökfalu


Pördi Ferenc Törökfalu/Utrina himnuszának szerzője Keviben született 1936. november 16-án. Édesapja a Kevi Tűzoltó tamburazenekarban muzsikált, így már gyermekként prímázni tanulhatott. Az általános i ...

2020-05-05

kulturális örökség | Muzslya


Lele József 1945-ben született Magyarcsernyén. A citera nagy szerelmese, elkötelezettje. Így nyilatkozik erről: „A citera nélkül biztosan másképp alakult volna az életem. Hat-hét éves koromban ismerte ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával