A zentai Népkert

Települési érték

természeti környezet

2024-07-31

Bemutatás:

A város nagy parkja – az 1866-ban létesült Népkert – a városközponttól nem messze, a Tisza régi ártéri területén, illetve annak alacsonyabb fekvésű első teraszán található.

A Népkert helyén az 1850-es években még az ún. Bánomkert létezett. A terület városhoz közelebb eső parcellás részét bérbe adták, a bérlők pedig földjeiken veteményeskerteket alakítottak ki. Ezeket árvizek esetén gyakran elöntötte a víz, innen kapta a Bánomkert elnevezést.

1861-ben merült fel először a Bánomkert helyén létesítendő Népkert gondolata, majd 1866-ban erre a célra választmányi alapot hoztak létre. A Népkert kialakítására 49 hold földet irányoztak elő. A választmány pályázatot írt ki a kertészeti tervek elkészítésére. A beérkezett pályaművek közül Knézy Ferencz zentai kertész munkáját fogadták el.

A Népkert a kezdeti években virágágyások nélkül, csak rendezett gyeppel és utakkal volt ellátva. Annak ellenére, hogy a parkosításnak komoly kihívásokkal kellett szembenéznie (pl. feltörő vizek), rövid idő alatt a zentaiak kedvelt helyévé vált, különösen a 1875–76-ban felépített Kioszk megjelenésével.

1882-ben sor került a Népkert tisztítására, fásítására és csinosítására is. A városi tanács felismerve a Népkert jelentőségét és nagy hangsúlyt helyezett karbantartására. A Kioszk körül kialakították a Körönd-öt, amely futó-, gyalogló-, kerékpár-és tekeversenyeknek adott helyet.

1890-ben került sor a Népkertben a következő nagyobb rendezésre. Akkoriban Nagy János bérelte a Kioszkot, melyet új csőszházzal láttak el. Ekkorra tehető a népkerti 49 méter mély kút fúrása is. Mindezek mellett rendezték a népkerti lejárókat, és felvetették a disznópiac Újtemplomtérre való áthelyezését.

1893-ban egy próba halastavat alakítottak ki, majd kertésztelep létesítését irányozták elő. 1895-től volt játszótér és korcsolyapálya a Népkertben. A kert északi részén bővítésként elrendelték a Gábor-liget hozzácsatolását. Ebben az évben kertészeti kiállítást is szerveztek a Népkertben, ez alkalomból Csúri István műkertész egy 675 négyzetméteres díszes pavilont emelt.

A szépülő Népkertben a millenniumi ünnepségek alkalmával emlékfák és facsoportok ültetését rendelték el. A megnövekedett igényeket 1898-tól hetente háromszori térzene próbálta kielégíteni. 1900-ban a régi kioszk helyén egy új kioszkot építettek, mely az akkori divat szerint „svájci stilben” épült, gazdag faszerkezeti díszítésekkel, csipkézett központi tornáccal, fűrészelt oromzattal. 1903-ban a halastavat rendezték, 1905-ben fásították a Népkert mögötti Gábor-ligetet, és véglegesen a Népkerthez csatolták azt.

A századforduló után, 1907-ben, Viktor Gallé városi főkertész érkezésével új fejezet kezdődött a Népkert életében. A parkot számos újítással gazdagították, új sétányokat, angolparkot és különböző létesítményeket alakítottak, valamint végleg a parkhoz csatolták a Gábor-ligetet. A népkerti halastavat kimélyítették, a játszóteret sodronyhálóval kerítették el, valamint új padokat is elhelyeztek. 1912-ben Karácsonyi Lajos kioszkbérlő saját pénzén 8 lámpa felállításával megoldotta a villanyvilágítás problémáját.

A két háború közti városrendezési kérdések között mindig kiemelkedően fontosnak számított a Népkert fenntartása és rendezése. A parkban röviddel a háború után egy új zenepavilon felállítását határozták el.

A Népkert rendezésében 1926-ban állt be nagyobb változás. Az régi kioszk helyett újat kívántak építtetni. 1927 elején Szabó Mátyás építész elkészítette az új kioszk tervét, mely szerint a 420 négyzetméteres Riegerwand-féle kioszk a város költségén és fakészletéből elkészült. Tetőszerkezete függesztőműves, kontyos alakú, tükörmennyezettel. Keletre néző előterasza nyitott, nyolc darab oszloppal, szemöldökgerendákkal és faragott karfákkal díszített. Az új kioszk mellé egy teljesen új zenepavilon is épült.

Ezzel egy időben a Népkert rendbetétele is napirendre került. A munkát Viktor Gallé városi főkertészé vezette. Virágágyásokat, rondellákat alakítottak ki, a népkerti utak mentén pedig padokat helyeztek el. 1930-ban egy tobogán létesült, 1934-ben pedig egy modern melegágy is felépült a kút közelében. A népkerti tavak télen a korcsolyázás közkedvelt helyévé váltak, a tavak mellé pedig melegedőházat is építettek.

Indoklás:

A valamikor igazi látványosságnak számító, gondozott Népkertben, melyben szép rózsalugasok és virágágyások díszelegtek, mára csak számos fafajta, a pusztuló kocsányos tölgyek, kőrisfafélék, platánfák, fenyők, cserjék és pázsitfűfélék őrzik a város egykori büszkeségének és kedvenc sétálóhelyének emlékét.

Története alapján a zentai Népkert méltó lenne a települési értéktárba való felvételre. A park hosszú múlttal rendelkezik, folyamatosan fejlődött, alkalmazkodva az idők változásaihoz, ezáltal kulturális, történeti, és társadalmi-közösségi szempontból is fontos elemmé vált a város életében.

Kapcsolat az értékhez:

Zenta Község önkormányzata

Fő tér 1.

Zenta, 024/813-574