A Szent István kápolna (plébániapalota) 1907 és 1909 között épült neobarokk és neoreneszánsz stílusban Berzenczey Domonkos városi mérnök tervei alapján. Az épület architektúrája ünnepélyes, a zentai f ...
A Kadárka Szőlészek, Gyümölcsészek és Kertészek Egyesülete 2001-ben alakult azzal a céllal, hogy előrelendítse a szőlészetet és gyümölcsészetet ezen a területen. A XIX. századi feljegyzések arról tanúskodnak, hogy Bajsa községben mintegy 100 hektárnyi szőlőültetvény volt. Ezek a területek folyamatosan csökkentek, az 1980-as évekre kevesebb, mint 10 hektár maradt. A Kadarka megalakulásának célja az volt, hogy jelentősen megnöveljék szőlőültetvények és gyümölcsösök területét, valamint javítsák a helyi borok és pálinkák minőségét. Ez sikerült, az ültetvények területe megduplázódott a 2000-es évhez képest.
Az egyesület tagjai számos bor és pálinka versenyen vesznek részt mind hazánkban, mind külföldön és nagyon szép eredményeket érnek el. A Kadárka jelentős rendezvénye a pálinkafesztivál, melyet a prélóval egy időben tartanak február utolsó hétvégéjén. Augusztus első hétvégéjén pedig a szőlészek és borászok találkozóját szervezik meg. Majd szeptemberben részt vesznek a topolyai EXPO kiállításon. A novemberi hónap az új borok kóstolásával telik, önológusok szakkommentárjainak kíséretében. Decemberben pedig az új pálinka kóstolását ejtik meg szakemberek előadásaival. A bajsai borászok tervei között szerepel egy borkiállítás megszervezése, vajdasági és magyarországi bortermelők részvételével és szeretnének kialakítani egy bajsai borútat, amely növeli a turisztikai kínálatot.
A Kadarka gyümölcs- és szőlőtermelők egyesülete azzal a céllal alakult, hogy a vidék termőföldjének, klímájának megfelelő gyümölcsös- és szőlőskerteket visszaállítsák, a munkanélküli embereket ezáltal jövedelemhez juttassák, valamint minőségi áruval járuljanak hozzá Bajsa jó híréhez és faluturizmusához. A megalakulás óta az egyesület tagjai bizonyítottak.
gazdakor.bajsa@gmail.com
Molnár Krekity Olga: Borkóstolón Bajsán. Hét Nap, 2014.04.30. (http://hetnap.rs/mobil/?p=cikk&id=16375)
A Szent István kápolna (plébániapalota) 1907 és 1909 között épült neobarokk és neoreneszánsz stílusban Berzenczey Domonkos városi mérnök tervei alapján. Az épület architektúrája ünnepélyes, a zentai f ...
1868-ban a Nagyvárad–Szeged–Szabadka–Eszék–Fiume vasútvonal itt érte el a Dunát. Közel fél évszázadig a 63 m hosszú és 9 m széles gőzkomp vitte át a szerelvényeket a folyón. A mozdony mindkét oldalon ...
Zenta lakosságát a deportálásig 4-5 százalékban alkották zsidók, akik viszont az alacsony arányszámhoz képest jóval hatékonyabban vettek részt a város társadalmi és gazdasági életében. Mint sok helyen ...