„Az egykori Csanádi püspökség legrégebbi katolikus kápolnája, Felix Milleker szerint 1720-ban, a Nagybecskereki Püspökség évkönyvének adatai szerint 1729-ben épült Kristof Pajer kezdeményezésére. Az e ...
A Kadárka Szőlészek, Gyümölcsészek és Kertészek Egyesülete 2001-ben alakult azzal a céllal, hogy előrelendítse a szőlészetet és gyümölcsészetet ezen a területen. A XIX. századi feljegyzések arról tanúskodnak, hogy Bajsa községben mintegy 100 hektárnyi szőlőültetvény volt. Ezek a területek folyamatosan csökkentek, az 1980-as évekre kevesebb, mint 10 hektár maradt. A Kadarka megalakulásának célja az volt, hogy jelentősen megnöveljék szőlőültetvények és gyümölcsösök területét, valamint javítsák a helyi borok és pálinkák minőségét. Ez sikerült, az ültetvények területe megduplázódott a 2000-es évhez képest.
Az egyesület tagjai számos bor és pálinka versenyen vesznek részt mind hazánkban, mind külföldön és nagyon szép eredményeket érnek el. A Kadárka jelentős rendezvénye a pálinkafesztivál, melyet a prélóval egy időben tartanak február utolsó hétvégéjén. Augusztus első hétvégéjén pedig a szőlészek és borászok találkozóját szervezik meg. Majd szeptemberben részt vesznek a topolyai EXPO kiállításon. A novemberi hónap az új borok kóstolásával telik, önológusok szakkommentárjainak kíséretében. Decemberben pedig az új pálinka kóstolását ejtik meg szakemberek előadásaival. A bajsai borászok tervei között szerepel egy borkiállítás megszervezése, vajdasági és magyarországi bortermelők részvételével és szeretnének kialakítani egy bajsai borútat, amely növeli a turisztikai kínálatot.
A Kadarka gyümölcs- és szőlőtermelők egyesülete azzal a céllal alakult, hogy a vidék termőföldjének, klímájának megfelelő gyümölcsös- és szőlőskerteket visszaállítsák, a munkanélküli embereket ezáltal jövedelemhez juttassák, valamint minőségi áruval járuljanak hozzá Bajsa jó híréhez és faluturizmusához. A megalakulás óta az egyesület tagjai bizonyítottak.
gazdakor.bajsa@gmail.com
Molnár Krekity Olga: Borkóstolón Bajsán. Hét Nap, 2014.04.30. (http://hetnap.rs/mobil/?p=cikk&id=16375)
„Az egykori Csanádi püspökség legrégebbi katolikus kápolnája, Felix Milleker szerint 1720-ban, a Nagybecskereki Püspökség évkönyvének adatai szerint 1729-ben épült Kristof Pajer kezdeményezésére. Az e ...
Sremac, Stevan (1855–1906) kiemelkedő szerb prózaíró. Családja ősei valószínűleg a Čarnojević vezetette népvándorláskor, a 17. században kerültek a Szerémségbe és Bácskán keresztül Zentára. Sremac szü ...
Zenta művelődési életének kezdete a XIX. század első évtizedeire tehető, amikor a földművelés, a gabonakereskedelem és az iparos társadalom fejlődése, valamint a város több 10 ezer holdas birtoka megf ...