A Kanizsai Írótábor a vajdasági magyar kulturális élet egyik legrégebbi, folyamatosan élő és meghatározó irodalmi hagyománya. Több mint hét évtizede biztosít találkozási és párbeszéd-lehetőséget a mag ...
A torontálvásárhelyi református templom Vajdaság legnagyobb és legmagasabb református temploma. A 68 méteres torony messziről jelöli, hogy egy többnyire református hitvallású faluba érkezünk.
Torontálvásárhely református lakossága 1794-ben érkezett erre a tájra Hódmezővásárhelyről, Szentesről, Makóról és Gyomáról. Nem sokkal a község megalapítása után templomot is emeltek téglából, vályogból és nádtetővel, ami azonban 1830-ban egy tűzvészben elpusztult. A ma is álló református templomot 1833-ban kezdték építeni, és öt év alatt fejezték be. A munkálatokat Ságok Aladár építőmester vezette, ezen kívül gondnokokat választottak a templomépítés felügyelésére. Az ő feljegyzéseikből tudjuk, hogy az építkezéshez 1.158.000 darab téglát használtak fel.
A torony eredetileg egy alacsony kőkupolában végződött, amit azonban a későbbi idők egyháztanácsa nem talált elég magasnak. Elhatározták tehát, hogy a tornyot sugarasítják, vörösrézlemezzel fedetik és villámhárítóval látják el, hogy az minél messzebbre látszódjon a határban. Az új, aranyozott vörösrézgömb, csillag és vitorla 1903 augusztusában került a toronyra, melynek magassága így 68 méterre nőtt.
Két harangját – az 1360 kg-ot nyomó nagyharangot, és a mindössze 140 kg-os kisharangot – 1923-ban öntötték, az első világháborúban hadi célokra felhasznált harangok helyett.
Torontálvásárhely mint túlnyomórészt református közösség büszke a központjában elhelyezett templomára, amely a falunak egyfajta szimbólumává vált. A faluba látogató ember egyszerűen nem tudja tekintetével elkerülni ezt a monumentális építményt, és ha más nem is, de a templom biztos emlékezetében marad mindaddig, ameddig újból vissza nem látogat.
Bakator Judit – Mészárosné Bába Lucia: Hosszú a jegenyesor. Debelyacsa monográfiája. 2003.
A Kanizsai Írótábor a vajdasági magyar kulturális élet egyik legrégebbi, folyamatosan élő és meghatározó irodalmi hagyománya. Több mint hét évtizede biztosít találkozási és párbeszéd-lehetőséget a mag ...
Az 1848–49-es szabadságharc első győztes csatáját Pákozd és Sukoró között vívta a magyar sereg Jelačić bán csapatai ellen 1848. szeptember 29-én, s történetesen 1849. július 14-én, az utolsónál is Jel ...
A műkő-kapuoszlopok az 1960–1980-as években épült kapuk, kerítések jellegzetes részei. Különböző formáik valószínűleg egész Vajdaságban elterjedtek falusi és városi lakóházaknál. Ada szűkebb régióját, ...