Torontálvásárhely református temploma

Települési érték

épített környezet

2016-01-30


Bemutatás:


A torontálvásárhelyi református templom Vajdaság legnagyobb és legmagasabb református temploma. A 68 méteres torony messziről jelöli, hogy egy többnyire református hitvallású faluba érkezünk.

Torontálvásárhely református lakossága 1794-ben érkezett erre a tájra Hódmezővásárhelyről, Szentesről, Makóról és Gyomáról. Nem sokkal a község megalapítása után templomot is emeltek téglából, vályogból és nádtetővel, ami azonban 1830-ban egy tűzvészben elpusztult. A ma is álló református templomot 1833-ban kezdték építeni, és öt év alatt fejezték be. A munkálatokat Ságok Aladár építőmester vezette, ezen kívül gondnokokat választottak a templomépítés felügyelésére. Az ő feljegyzéseikből tudjuk, hogy az építkezéshez 1.158.000 darab téglát használtak fel.

A torony eredetileg egy alacsony kőkupolában végződött, amit azonban a későbbi idők egyháztanácsa nem talált elég magasnak. Elhatározták tehát, hogy a tornyot sugarasítják, vörösrézlemezzel fedetik és villámhárítóval látják el, hogy az minél messzebbre látszódjon a határban. Az új, aranyozott vörösrézgömb, csillag és vitorla 1903 augusztusában került a toronyra, melynek magassága így 68 méterre nőtt.  

Két harangját – az 1360 kg-ot nyomó nagyharangot, és a mindössze 140 kg-os kisharangot – 1923-ban öntötték, az első világháborúban hadi célokra felhasznált harangok helyett.

Indoklás:


Torontálvásárhely mint túlnyomórészt református közösség büszke a központjában elhelyezett templomára, amely a falunak egyfajta szimbólumává vált. A faluba látogató ember egyszerűen nem tudja tekintetével elkerülni ezt a monumentális építményt, és ha más nem is, de a templom biztos emlékezetében marad mindaddig, ameddig újból vissza nem látogat. 

Kapcsolat az értékhez:


Torontálvásárhelyi Református Egyházközség
http://reformatus.blogspot.rs/

Források listája:

Bakator Judit – Mészárosné Bába Lucia: Hosszú a jegenyesor. Debelyacsa monográfiája. 2003.

Kapcsolattartó személy:

Név: Bakator János
Telefonszám: 013 664 156

2016-02-09

kulturális örökség


Az 1764. évi madéfalvi történések, a „siculicidium” (székelyölés) utáni években a csíki, háromszéki és aranyosszéki falvakból elmenekült lakosságból, a ma már Romániához és Ukrajnához tartozó Bukovina ...

2016-01-29

kulturális örökség


Doroszló, a nyugat-bácskai, zömében magyarok lakta, viseletéről ismert település éves közösségi eseményeinek sorában kiemelkedő szerepet tölt be a helyiek által szüretbálnak nevezett esemény. Minden o ...

2016-02-01

kulturális örökség


A doroszlói népviselet a fiatalabb magyar népviseletek közé tartozik. A falu török utáni újratelepítése az 1752. évben kezdődött meg dunántúli magyarokkal. Legtöbbjük Tolna megyéből érkezett, de jötte ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával