A közel harminc ártézi kútból, melyeket a XIX. század végén és a XX. század elején fúrtak a város területén, ma már egy sem működik. Az ártézi kutak részben elapadtak, részben eltömődtek, ugyanis nem ...
A torontálvásárhelyi református templom Vajdaság legnagyobb és legmagasabb református temploma. A 68 méteres torony messziről jelöli, hogy egy többnyire református hitvallású faluba érkezünk.
Torontálvásárhely református lakossága 1794-ben érkezett erre a tájra Hódmezővásárhelyről, Szentesről, Makóról és Gyomáról. Nem sokkal a község megalapítása után templomot is emeltek téglából, vályogból és nádtetővel, ami azonban 1830-ban egy tűzvészben elpusztult. A ma is álló református templomot 1833-ban kezdték építeni, és öt év alatt fejezték be. A munkálatokat Ságok Aladár építőmester vezette, ezen kívül gondnokokat választottak a templomépítés felügyelésére. Az ő feljegyzéseikből tudjuk, hogy az építkezéshez 1.158.000 darab téglát használtak fel.
A torony eredetileg egy alacsony kőkupolában végződött, amit azonban a későbbi idők egyháztanácsa nem talált elég magasnak. Elhatározták tehát, hogy a tornyot sugarasítják, vörösrézlemezzel fedetik és villámhárítóval látják el, hogy az minél messzebbre látszódjon a határban. Az új, aranyozott vörösrézgömb, csillag és vitorla 1903 augusztusában került a toronyra, melynek magassága így 68 méterre nőtt.
Két harangját – az 1360 kg-ot nyomó nagyharangot, és a mindössze 140 kg-os kisharangot – 1923-ban öntötték, az első világháborúban hadi célokra felhasznált harangok helyett.
Torontálvásárhely mint túlnyomórészt református közösség büszke a központjában elhelyezett templomára, amely a falunak egyfajta szimbólumává vált. A faluba látogató ember egyszerűen nem tudja tekintetével elkerülni ezt a monumentális építményt, és ha más nem is, de a templom biztos emlékezetében marad mindaddig, ameddig újból vissza nem látogat.
Bakator Judit – Mészárosné Bába Lucia: Hosszú a jegenyesor. Debelyacsa monográfiája. 2003.
A közel harminc ártézi kútból, melyeket a XIX. század végén és a XX. század elején fúrtak a város területén, ma már egy sem működik. Az ártézi kutak részben elapadtak, részben eltömődtek, ugyanis nem ...
A törökfalui Kenyérszentelő ünnepség, falunk legjelentősebb rendezvénye, ami minden évben július hónap utolsó vasárnapján kerül megszervezésre. Először is 1993-tól a helybeliek összefogtak, kenyeret s ...
A Ferenc József Öntöző és Hajózó Csatorna megépítése Türr István nevéhez fűződik. E műszaki létesítmény 1872–75 között jött létre Kissztapár és Újvidék között 68 km hosszúságban. Elsődleges célja a sz ...