A több mint 800 hektár kiterjedésű Speciális Természeti Rezervátum magában foglalja a Ludasi-tóhoz tartozó vízjárta területeket is. Elsősorban a Pannon-alföld vizes élőhelyeinek élővilágát hivatott me ...
A torontálvásárhelyi református templom Vajdaság legnagyobb és legmagasabb református temploma. A 68 méteres torony messziről jelöli, hogy egy többnyire református hitvallású faluba érkezünk.
Torontálvásárhely református lakossága 1794-ben érkezett erre a tájra Hódmezővásárhelyről, Szentesről, Makóról és Gyomáról. Nem sokkal a község megalapítása után templomot is emeltek téglából, vályogból és nádtetővel, ami azonban 1830-ban egy tűzvészben elpusztult. A ma is álló református templomot 1833-ban kezdték építeni, és öt év alatt fejezték be. A munkálatokat Ságok Aladár építőmester vezette, ezen kívül gondnokokat választottak a templomépítés felügyelésére. Az ő feljegyzéseikből tudjuk, hogy az építkezéshez 1.158.000 darab téglát használtak fel.
A torony eredetileg egy alacsony kőkupolában végződött, amit azonban a későbbi idők egyháztanácsa nem talált elég magasnak. Elhatározták tehát, hogy a tornyot sugarasítják, vörösrézlemezzel fedetik és villámhárítóval látják el, hogy az minél messzebbre látszódjon a határban. Az új, aranyozott vörösrézgömb, csillag és vitorla 1903 augusztusában került a toronyra, melynek magassága így 68 méterre nőtt.
Két harangját – az 1360 kg-ot nyomó nagyharangot, és a mindössze 140 kg-os kisharangot – 1923-ban öntötték, az első világháborúban hadi célokra felhasznált harangok helyett.
Torontálvásárhely mint túlnyomórészt református közösség büszke a központjában elhelyezett templomára, amely a falunak egyfajta szimbólumává vált. A faluba látogató ember egyszerűen nem tudja tekintetével elkerülni ezt a monumentális építményt, és ha más nem is, de a templom biztos emlékezetében marad mindaddig, ameddig újból vissza nem látogat.
Bakator Judit – Mészárosné Bába Lucia: Hosszú a jegenyesor. Debelyacsa monográfiája. 2003.
A több mint 800 hektár kiterjedésű Speciális Természeti Rezervátum magában foglalja a Ludasi-tóhoz tartozó vízjárta területeket is. Elsősorban a Pannon-alföld vizes élőhelyeinek élővilágát hivatott me ...
Magyar struccnak is szokták hívni, bár nem rokona az afrikai szavannák nagy testű futómadarának, de alakjával, izmos, futó lábaival és életmódjával valóban hasonlít rá. Leginkább a tyúkfélékre hasonlí ...
A századfordulón Tornyos vagyonosabb földbirtokosai közé tartozó Rudics család 1885-ben egy szép, vörösmárvány keresztet emeltetett a saját szállása előtt a régi Óbecse–Szabadkai országúton, mely ma a ...