A vajdasági Tisza mente gazdag folklórhagyományát a számos néprajzi gyűjtésnek hála jól ismerhetjük – nagy szerencsénkre ezek az anyagok jó része már publikált formában is elérhető mindenki számára. E ...
A torontálvásárhelyi református templom Vajdaság legnagyobb és legmagasabb református temploma. A 68 méteres torony messziről jelöli, hogy egy többnyire református hitvallású faluba érkezünk.
Torontálvásárhely református lakossága 1794-ben érkezett erre a tájra Hódmezővásárhelyről, Szentesről, Makóról és Gyomáról. Nem sokkal a község megalapítása után templomot is emeltek téglából, vályogból és nádtetővel, ami azonban 1830-ban egy tűzvészben elpusztult. A ma is álló református templomot 1833-ban kezdték építeni, és öt év alatt fejezték be. A munkálatokat Ságok Aladár építőmester vezette, ezen kívül gondnokokat választottak a templomépítés felügyelésére. Az ő feljegyzéseikből tudjuk, hogy az építkezéshez 1.158.000 darab téglát használtak fel.
A torony eredetileg egy alacsony kőkupolában végződött, amit azonban a későbbi idők egyháztanácsa nem talált elég magasnak. Elhatározták tehát, hogy a tornyot sugarasítják, vörösrézlemezzel fedetik és villámhárítóval látják el, hogy az minél messzebbre látszódjon a határban. Az új, aranyozott vörösrézgömb, csillag és vitorla 1903 augusztusában került a toronyra, melynek magassága így 68 méterre nőtt.
Két harangját – az 1360 kg-ot nyomó nagyharangot, és a mindössze 140 kg-os kisharangot – 1923-ban öntötték, az első világháborúban hadi célokra felhasznált harangok helyett.
Torontálvásárhely mint túlnyomórészt református közösség büszke a központjában elhelyezett templomára, amely a falunak egyfajta szimbólumává vált. A faluba látogató ember egyszerűen nem tudja tekintetével elkerülni ezt a monumentális építményt, és ha más nem is, de a templom biztos emlékezetében marad mindaddig, ameddig újból vissza nem látogat.
Bakator Judit – Mészárosné Bába Lucia: Hosszú a jegenyesor. Debelyacsa monográfiája. 2003.
A vajdasági Tisza mente gazdag folklórhagyományát a számos néprajzi gyűjtésnek hála jól ismerhetjük – nagy szerencsénkre ezek az anyagok jó része már publikált formában is elérhető mindenki számára. E ...
Nagy (Guszli) Antal jómódú gazdálkodó volt Kispiacon. 1931-ben kápolnát épített a saját udvarában, ahol a felszentelés után misét szolgáltattak a helyi lakosoknak, havonta egyszer, vasárnapi napon. Ez ...
Hegedűs Antal 1928-ban született Bajmokon. 1944-ben kénytelen volt elhagyni szülőföldjét, Magyarországra ment, és a gimnáziumot Kalocsán végezte. Egészen 1969-ig lelkipásztorként dolgozott Tázláron és ...