A zentai tűzoltólaktanya

Külhoni érték

épített környezet

2016-03-09


Bemutatás:


A századelőn vidéken is mind gyakrabban jelentek meg szecessziós stílusú épületek, melyek új színekkel gazdagították környezetünket. Igazi remekműnek számít közöttük a zentai Tűzoltólaktanya.

A zentai tűzoltóegylet 1874-ben alakult, s őrtanyájuk sokáig a Városháza egyik helyiségében volt. A századforduló környékén azonban egyre erősebben jelentkezett az igény egy új szertár, ill. laktanya építésére. 1902-ben a tűzoltóegylet megújult vezetőségének élére Dr. Hajdú Dezső ügyvéd került, akinek törekvései folytán a városi képviselő-testület megszavazta a laktanya építését és a vele járó költségek vállalását. Hajdú Dezső épp a kölcsön ügyében járt Budapesten, amikor megismerkedett a fiatal, de már elismert Lajtersdorfer (Lajta) Béla építésszel (1873–1920), Lechner Ödön kiváló tanítványával, és rövid időn belül meg is egyeztek, hogy ő készíti el a zentai Tűzoltólaktanya tervrajzait. A szecessziós stílusú épület egyöntetűen megnyerte az illetékesek tetszését – még az ellenzék is szépnek találta – és 1903. nov. 18-án nagyszámú érdeklődő jelenlétében megtörtént az alapkőletétel. A Zentán megjelenő lapok már ekkor arról cikkeztek, hogy az épület annyira impozáns és gyönyörű lesz, hogy nemcsak Zentát ékesíti majd, de külleméről és célszerűségéről messze földön beszélni fognak. A munkálatok nagy iramban haladtak, és a tűzoltók már 1904. június 29-én beköltözhettek új otthonukba. A laktanya átadására ünnepélyes keretek közt került sor, egybekötve a harminc éves fennállását ünneplő Tűzoltóegylet zászlószentelésével. Az ünnepségen Lajta Béla is részt vett, és alkalmi beszéddel fordult a jelenlévőkhöz. A beszédet, amelyből világosan kiolvasható Lajta építészeti ars poeticája, a Közvélemény című helyi lap a következőképp foglalt össze:

„Leitersdorfer [Lajta] megkapó, vonzó előadásában, végtelenül rokonszenvesen mondotta el, hogy mint ment el ezelőtt 5 évvel hazájából, ahol működésére tér nem kínálkozott, külföldre azzal az elhatározással, hogy többé vissza se tér, mint látta minden országában Európának és Afrikának a sajátos nemzeti jelleget a művészetekben, és fájó lélekkel gondolt arra, hogy itthon, Magyarországon a házak és építészeti alkotások beszélnek franciául, németül, spanyolul, angolul, csak – magyarul nem. Hazajött azzal a fogadalommal, hogy életét annak az ideálnak megvalósítására szenteli, hogy itthon az építészetet magyarrá tenni segítse, hogy az idegen, ha ide jön, magyarul beszélő házakra találjon…”

„Az épület eredeti tervei elvesztek, a régi fényképekből azonban arra következtethetünk, hogy az elmúlt évszázadban nem alakították át. Lajta Béla a laktanyát a szecesszió jegyében alkotta meg, s azon megfigyelhetők mindazok a formai és alaprajzi újítások, melyek forradalminak számítottak a korszak építészetében: ez elsősorban a tömegelrendezésben és az egyes épületrészek egymáshoz való viszonyában jutott kifejezésre. Branka Šadi szabadkai művészettörténész szerint az épület értékét az teszi jelentőssé, hogy az „urbánus struktúrába nagyszerűen beilleszkedik. A laktanya három, rendeltetésében eltérő, formailag azonban összetartozó pavilonszerű egységből áll. Az utca vonalára épített, két téglalap alaprajzú épületet boltozatos kapu köti össze. Az utca frontjára épített helységbe került a terv szerint az elnöki iroda, a parancsnoki ülésterem, illetve a legénységi játékterem és a könyvtár. Az udvar mélyében a kapuval párhuzamosan áll a kocsiszín, a házi szertár, a legénységi hálószoba, a figyelőszoba és az étkező. Leghátul volt a tömlőszárító, a tűzoltó kocsik számára fészer, nyolc pár lónak való istálló és a szükséges mellékhelyiségek.”

Az alaprajz kialakításában a fiatal Lajta Béla már eltávolodott mesterétől, Lechner Ödöntől, a homlokzat kialakításában viszont még ragaszkodott hozzá. A laktanya egyetlen dísze a síkfelületen ritmikusan váltakozó magyaros habarcsminta, a szív és a tulipán.  Lajta a tűzoltólaktanya megtervezésekor nemcsak a népi díszítőművészet elemeit használta fel, hanem sikeresen alkalmazta a népi építészet szerkezeti egységeit is.”

Javaslattevő: Dévavári Beszédes Valéria

Indoklás:


Lajta Béla (1873–1920) a XX. század magyar építészetének európai léptékű alkotója volt. Lechner Ödön tanítványa, a magyar szecesszió egyik legjelentősebb alkotója. A lechneri értékek tovább gondolója. A zentai Tűzoltólaktanyát pályája elején tervezte, de már ezekben megmutatkozik alkotó művészetének alapkoncepciója, hogy a magyar népművészet elemeit felhasználja a homlokzat és az enteriőr díszítésében, úgy hogy ezek eleget tegyenek a modern építészet követelményeinek, emellett ugyancsak a népi építészet szerkezeti elemeit is sikeresen ötvözte épületeinek alaprajzi megoldásaiban. Az újvidéki Tartományi Műemlékvédelmi Intézet 1974-ben védetté nyilvánította, majd 1991-ben a jelentős műemlékek közé sorolták.

Kapcsolat az értékhez:


Zenta Község Idegenforgalmi Szervezete
http://www.sentainfo.org/hu

Források listája:

Bela Duránci: Vajdasági építészeti szecesszió. Újvidék 1983.

Merényi Ferenc: Magyar építészet 1867—1967. Budapest.

Nikola Slavnić: A tűzoltóság száz éve Zentán. Zenta, 1974.

Šadi Branka: Adatok Lajta Béla zentai munkásságárról. Műemlékvédelem, Budapest 1984/2. 84–89.

Vámos Ferenc: Lajta Béla. Budapest, 1970.

Valkay Zoltán: Zenta építészete. Újvidék–Zenta, 2002. 278–284. old.

Weboldal: www.lajtaarchiv.hu

2016-02-29

épített környezet | Ada


„Az adai római katolikus templom tornyához hasonlót máshol aligha látnak az emberek. Az átutazóban lévők úgy nézik, hogy nincs befejezve. Az adaiak azonban tudják, hogy be van fejezve, de azt már igaz ...

2016-02-02

kulturális örökség


A vajdasági tamburazene nem kizárólag magyar szellemi örökség, de szignifikáns módon beleépült, benne van a magyar hangszeres zenei hagyományban. A legújabb hangszertörténeti kutatások (Király Péter, ...

2016-01-29

kulturális örökség


Doroszló, a nyugat-bácskai, zömében magyarok lakta, viseletéről ismert település éves közösségi eseményeinek sorában kiemelkedő szerepet tölt be a helyiek által szüretbálnak nevezett esemény. Minden o ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával