A zentai tűzoltólaktanya

Külhoni érték

épített környezet

2016-03-09


Bemutatás:


A századelőn vidéken is mind gyakrabban jelentek meg szecessziós stílusú épületek, melyek új színekkel gazdagították környezetünket. Igazi remekműnek számít közöttük a zentai Tűzoltólaktanya.

A zentai tűzoltóegylet 1874-ben alakult, s őrtanyájuk sokáig a Városháza egyik helyiségében volt. A századforduló környékén azonban egyre erősebben jelentkezett az igény egy új szertár, ill. laktanya építésére. 1902-ben a tűzoltóegylet megújult vezetőségének élére Dr. Hajdú Dezső ügyvéd került, akinek törekvései folytán a városi képviselő-testület megszavazta a laktanya építését és a vele járó költségek vállalását. Hajdú Dezső épp a kölcsön ügyében járt Budapesten, amikor megismerkedett a fiatal, de már elismert Lajtersdorfer (Lajta) Béla építésszel (1873–1920), Lechner Ödön kiváló tanítványával, és rövid időn belül meg is egyeztek, hogy ő készíti el a zentai Tűzoltólaktanya tervrajzait. A szecessziós stílusú épület egyöntetűen megnyerte az illetékesek tetszését – még az ellenzék is szépnek találta – és 1903. nov. 18-án nagyszámú érdeklődő jelenlétében megtörtént az alapkőletétel. A Zentán megjelenő lapok már ekkor arról cikkeztek, hogy az épület annyira impozáns és gyönyörű lesz, hogy nemcsak Zentát ékesíti majd, de külleméről és célszerűségéről messze földön beszélni fognak. A munkálatok nagy iramban haladtak, és a tűzoltók már 1904. június 29-én beköltözhettek új otthonukba. A laktanya átadására ünnepélyes keretek közt került sor, egybekötve a harminc éves fennállását ünneplő Tűzoltóegylet zászlószentelésével. Az ünnepségen Lajta Béla is részt vett, és alkalmi beszéddel fordult a jelenlévőkhöz. A beszédet, amelyből világosan kiolvasható Lajta építészeti ars poeticája, a Közvélemény című helyi lap a következőképp foglalt össze:

„Leitersdorfer [Lajta] megkapó, vonzó előadásában, végtelenül rokonszenvesen mondotta el, hogy mint ment el ezelőtt 5 évvel hazájából, ahol működésére tér nem kínálkozott, külföldre azzal az elhatározással, hogy többé vissza se tér, mint látta minden országában Európának és Afrikának a sajátos nemzeti jelleget a művészetekben, és fájó lélekkel gondolt arra, hogy itthon, Magyarországon a házak és építészeti alkotások beszélnek franciául, németül, spanyolul, angolul, csak – magyarul nem. Hazajött azzal a fogadalommal, hogy életét annak az ideálnak megvalósítására szenteli, hogy itthon az építészetet magyarrá tenni segítse, hogy az idegen, ha ide jön, magyarul beszélő házakra találjon…”

„Az épület eredeti tervei elvesztek, a régi fényképekből azonban arra következtethetünk, hogy az elmúlt évszázadban nem alakították át. Lajta Béla a laktanyát a szecesszió jegyében alkotta meg, s azon megfigyelhetők mindazok a formai és alaprajzi újítások, melyek forradalminak számítottak a korszak építészetében: ez elsősorban a tömegelrendezésben és az egyes épületrészek egymáshoz való viszonyában jutott kifejezésre. Branka Šadi szabadkai művészettörténész szerint az épület értékét az teszi jelentőssé, hogy az „urbánus struktúrába nagyszerűen beilleszkedik. A laktanya három, rendeltetésében eltérő, formailag azonban összetartozó pavilonszerű egységből áll. Az utca vonalára épített, két téglalap alaprajzú épületet boltozatos kapu köti össze. Az utca frontjára épített helységbe került a terv szerint az elnöki iroda, a parancsnoki ülésterem, illetve a legénységi játékterem és a könyvtár. Az udvar mélyében a kapuval párhuzamosan áll a kocsiszín, a házi szertár, a legénységi hálószoba, a figyelőszoba és az étkező. Leghátul volt a tömlőszárító, a tűzoltó kocsik számára fészer, nyolc pár lónak való istálló és a szükséges mellékhelyiségek.”

Az alaprajz kialakításában a fiatal Lajta Béla már eltávolodott mesterétől, Lechner Ödöntől, a homlokzat kialakításában viszont még ragaszkodott hozzá. A laktanya egyetlen dísze a síkfelületen ritmikusan váltakozó magyaros habarcsminta, a szív és a tulipán.  Lajta a tűzoltólaktanya megtervezésekor nemcsak a népi díszítőművészet elemeit használta fel, hanem sikeresen alkalmazta a népi építészet szerkezeti egységeit is.”

Javaslattevő: Dévavári Beszédes Valéria

Indoklás:


Lajta Béla (1873–1920) a XX. század magyar építészetének európai léptékű alkotója volt. Lechner Ödön tanítványa, a magyar szecesszió egyik legjelentősebb alkotója. A lechneri értékek tovább gondolója. A zentai Tűzoltólaktanyát pályája elején tervezte, de már ezekben megmutatkozik alkotó művészetének alapkoncepciója, hogy a magyar népművészet elemeit felhasználja a homlokzat és az enteriőr díszítésében, úgy hogy ezek eleget tegyenek a modern építészet követelményeinek, emellett ugyancsak a népi építészet szerkezeti elemeit is sikeresen ötvözte épületeinek alaprajzi megoldásaiban. Az újvidéki Tartományi Műemlékvédelmi Intézet 1974-ben védetté nyilvánította, majd 1991-ben a jelentős műemlékek közé sorolták.

Kapcsolat az értékhez:


Zenta Község Idegenforgalmi Szervezete
http://www.sentainfo.org/hu

Források listája:

Bela Duránci: Vajdasági építészeti szecesszió. Újvidék 1983.

Merényi Ferenc: Magyar építészet 1867—1967. Budapest.

Nikola Slavnić: A tűzoltóság száz éve Zentán. Zenta, 1974.

Šadi Branka: Adatok Lajta Béla zentai munkásságárról. Műemlékvédelem, Budapest 1984/2. 84–89.

Vámos Ferenc: Lajta Béla. Budapest, 1970.

Valkay Zoltán: Zenta építészete. Újvidék–Zenta, 2002. 278–284. old.

Weboldal: www.lajtaarchiv.hu

2017-04-04

természeti környezet


A Tisza, síkvidékünk nagy folyója, Vajdaságon 151 km hosszúságban folyik keresztül, míg Zalánkeménnél a Dunába nem torkollik. Folyása meghatározza a partján létrejött települések elhelyezkedését, h ...

2016-01-31

turizmus és vendéglátás | Lukácsfalva


Kisboldogasszony ünnepén, Lukácsfalva templombúcsúja keretében már hagyománnyá nőtte ki magát a közkedvelt rendezvény, a Paradicsomnap, amelyet eddig tizenegy alkalommal szervezett meg a helyi Fehér t ...

2016-01-29

kulturális örökség


Doroszló, a nyugat-bácskai, zömében magyarok lakta, viseletéről ismert település éves közösségi eseményeinek sorában kiemelkedő szerepet tölt be a helyiek által szüretbálnak nevezett esemény. Minden o ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával