A zimonyi Hunyadi-torony

Külhoni érték

kulturális örökség

2016-03-18


Bemutatás:


Zimony ma Belgrád városrésze, egykor azonban önálló város volt, mely a trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott. A 12. században a magyar-bizánci határ legfontosabb városa volt, majd a 14. században, a törökök balkáni terjeszkedésének megindulásakor stratégiai jelentősége ismét megnőtt. Az itt álló vár, melynek romjai részben ma is láthatóak, a Hunyadiak birtokában volt, itt halt meg Hunyadi János 1456-ban a nándorfehérvári diadal után.

1896-ban, a millenniumi ünnepségek keretében az akkori Magyarország területén hét országos millenniumi emlékművet emeltek a magyar állam szempontjából kiemelten fontos történelmi helyeken. E hét hely egyike volt Zimony Gárdos nevű városrésze, ahol a Hunyadiak egykori középkori várának megmaradt falai közt felépítették a díszes „zimonyi ezredévi emléket”, a 37 méter magas, három csúcsban végződő tornyot.

„A toronyépületet Berczik Gyula temesvári műépítész tervezte, míg a később lerombolt Hungária ülőszobor Róna József lovasberényi szobrász alkotása volt. Az eredetileg 4,5 méteres turulmadarat a mogyorósi Bezerédi Gyula készítette el. A Hunyadi-torony az impériumváltások során jelentős károkat szenvedett: mára eltűnt a Hungária-szobor, illetve a turulmadár is.”

Javaslattevő: Dr. Dévavári Zoltán

Indoklás:


A zimonyi Hunyadi-torony a magyar történelem szempontjából több okból is jelentőséggel bír. Egyrészt romos állapotában is emlékeztet a nándorfehérvári diadalra, másrészt abban a történelmi periódusban épült – 1896-ban, amelyik a magyar állam egyik legsikeresebb időszaka volt. Ugyanakkor korlenyomat is egyben: az elmúlt egy évszázad viharainak kitapintható épületi emléke.

Források listája:

Németh Ferenc: A zimonyi Hunyadi-torony (1896) Emlékmű a Hunyadiak egykori várának udvarában, Létünk, 2006/2. 103-106. http://epa.oszk.hu/00900/00997/00004/pdf/EPA00997_Letunk_2006_02_103-106.pdf)

Kalapis Zoltán: Százéves a zimonyi millenniumi emlékmű. Híd, 1996. 5–7. sz. 369–576. (http://adattar.vmmi.org/cikkek/15986/hid_1996_05-07_18_kalapis.pdf)

2016-01-27

kulturális örökség | Bajsa


A Művelődési egyesület 1977–ben alakult, lelkes helybeli nótafák, citerások és tamburások szólaltatták meg a faluban valaha ismert népdalokat. Az eltelt közel négy évtized során a tagság összetétele k ...

2016-03-16

kulturális örökség


„Az egykori Csanádi püspökség legrégebbi katolikus kápolnája, Felix Milleker szerint 1720-ban, a Nagybecskereki Püspökség évkönyvének adatai szerint 1729-ben épült Kristof Pajer kezdeményezésére. Az e ...

2017-06-05

épített környezet | Kúla


A kúlai sörkészítés első említése gróf Cothmann Antaltól, a magyar királyái és császári kamara tanácsosától származik, aki 1763-ban körüljárta a Bács kerületi kamarai pusztákat. Erről az útjáról írt j ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával