A zimonyi Hunyadi-torony


Bemutatás:


Zimony ma Belgrád városrésze, egykor azonban önálló város volt, mely a trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott. A 12. században a magyar-bizánci határ legfontosabb városa volt, majd a 14. században, a törökök balkáni terjeszkedésének megindulásakor stratégiai jelentősége ismét megnőtt. Az itt álló vár, melynek romjai részben ma is láthatóak, a Hunyadiak birtokában volt, itt halt meg Hunyadi János 1456-ban a nándorfehérvári diadal után.

1896-ban, a millenniumi ünnepségek keretében az akkori Magyarország területén hét országos millenniumi emlékművet emeltek a magyar állam szempontjából kiemelten fontos történelmi helyeken. E hét hely egyike volt Zimony Gárdos nevű városrésze, ahol a Hunyadiak egykori középkori várának megmaradt falai közt felépítették a díszes „zimonyi ezredévi emléket”, a 37 méter magas, három csúcsban végződő tornyot.

„A toronyépületet Berczik Gyula temesvári műépítész tervezte, míg a később lerombolt Hungária ülőszobor Róna József lovasberényi szobrász alkotása volt. Az eredetileg 4,5 méteres turulmadarat a mogyorósi Bezerédi Gyula készítette el. A Hunyadi-torony az impériumváltások során jelentős károkat szenvedett: mára eltűnt a Hungária-szobor, illetve a turulmadár is.”

Javaslattevő: Dr. Dévavári Zoltán

Indoklás:


A zimonyi Hunyadi-torony a magyar történelem szempontjából több okból is jelentőséggel bír. Egyrészt romos állapotában is emlékeztet a nándorfehérvári diadalra, másrészt abban a történelmi periódusban épült – 1896-ban, amelyik a magyar állam egyik legsikeresebb időszaka volt. Ugyanakkor korlenyomat is egyben: az elmúlt egy évszázad viharainak kitapintható épületi emléke.

Források listája:

Németh Ferenc: A zimonyi Hunyadi-torony (1896) Emlékmű a Hunyadiak egykori várának udvarában, Létünk, 2006/2. 103-106. http://epa.oszk.hu/00900/00997/00004/pdf/EPA00997_Letunk_2006_02_103-106.pdf)

Kalapis Zoltán: Százéves a zimonyi millenniumi emlékmű. Híd, 1996. 5–7. sz. 369–576. (http://adattar.vmmi.org/cikkek/15986/hid_1996_05-07_18_kalapis.pdf)

2019-01-23

kulturális örökség | Zenta


A zentai Művésztelep 1952 nyarán alakult Ács József festőművész ötlete alapján, aki Tripolszky Géza múzeumigazgató személyében lelkes társat talált ötlete megvalósításához, amelynek sikeréhez nem kevé ...

2024-02-02

kulturális örökség | Csantavér


Pavković Savka 1921-ben született Horvátországban. Még kisgyermekként, hathetes korában szüleivel Csantavérre költözött. Itt egy nagyutcai házban laktak fél évig, ezután földet kaptak a csantavéri pus ...

2016-01-29

kulturális örökség


Az aracsi településről elnevezett templom romjai, amelyet a nép pusztatemplomnak nevez, a szerbiai Törökbecse, Beodra-Karlova és Basahíd határolta terület lakatlan pusztáján helyezkedik el. A romok eg ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával