A zimonyi Hunyadi-torony


Bemutatás:


Zimony ma Belgrád városrésze, egykor azonban önálló város volt, mely a trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott. A 12. században a magyar-bizánci határ legfontosabb városa volt, majd a 14. században, a törökök balkáni terjeszkedésének megindulásakor stratégiai jelentősége ismét megnőtt. Az itt álló vár, melynek romjai részben ma is láthatóak, a Hunyadiak birtokában volt, itt halt meg Hunyadi János 1456-ban a nándorfehérvári diadal után.

1896-ban, a millenniumi ünnepségek keretében az akkori Magyarország területén hét országos millenniumi emlékművet emeltek a magyar állam szempontjából kiemelten fontos történelmi helyeken. E hét hely egyike volt Zimony Gárdos nevű városrésze, ahol a Hunyadiak egykori középkori várának megmaradt falai közt felépítették a díszes „zimonyi ezredévi emléket”, a 37 méter magas, három csúcsban végződő tornyot.

„A toronyépületet Berczik Gyula temesvári műépítész tervezte, míg a később lerombolt Hungária ülőszobor Róna József lovasberényi szobrász alkotása volt. Az eredetileg 4,5 méteres turulmadarat a mogyorósi Bezerédi Gyula készítette el. A Hunyadi-torony az impériumváltások során jelentős károkat szenvedett: mára eltűnt a Hungária-szobor, illetve a turulmadár is.”

Javaslattevő: Dr. Dévavári Zoltán

Indoklás:


A zimonyi Hunyadi-torony a magyar történelem szempontjából több okból is jelentőséggel bír. Egyrészt romos állapotában is emlékeztet a nándorfehérvári diadalra, másrészt abban a történelmi periódusban épült – 1896-ban, amelyik a magyar állam egyik legsikeresebb időszaka volt. Ugyanakkor korlenyomat is egyben: az elmúlt egy évszázad viharainak kitapintható épületi emléke.

Források listája:

Németh Ferenc: A zimonyi Hunyadi-torony (1896) Emlékmű a Hunyadiak egykori várának udvarában, Létünk, 2006/2. 103-106. http://epa.oszk.hu/00900/00997/00004/pdf/EPA00997_Letunk_2006_02_103-106.pdf)

Kalapis Zoltán: Százéves a zimonyi millenniumi emlékmű. Híd, 1996. 5–7. sz. 369–576. (http://adattar.vmmi.org/cikkek/15986/hid_1996_05-07_18_kalapis.pdf)

2019-01-23

épített környezet | Zenta


A zentai Városháza a település egyik legrégebbi, leglátványosabb épülete, az összes itt élő polgár számára sokat jelent, és a város lelkét, múltját és jelenét szimbolizálja. Az épület 1912–1914 között ...

2024-02-02

kulturális örökség | Tiszakálmánfalva


A falu egyik oszlopos tagja Kiss Gyula, aki a VMSZ helyi szervezetének elnöke, a jelenlegi városi képviselő-testület tagja. A település gazdasági fejlődésében akkor járult igazán hozzá, mikor 2004 és ...

2020-01-31

kulturális örökség | Kispiac


Fehér Anna  Magyarkanizsán született  1925-ben. Édesapja Fehér Kálmán banki könyvelő volt, édesanyja született Schwarcz Margit háziasszony. Polgári életet éltek. A Fehér családnak Kispiac területén is ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával