A népoktatás a faluban a XIX. század végére a XX. század elejére tehető. Az első hiteles írásbeli emlék 1850 táján egy születési anyakönyvi bejegyzés ahol is az apa Zsufa József foglalkozásaként a „no ...
Zimony ma Belgrád városrésze, egykor azonban önálló város volt, mely a trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott. A 12. században a magyar-bizánci határ legfontosabb városa volt, majd a 14. században, a törökök balkáni terjeszkedésének megindulásakor stratégiai jelentősége ismét megnőtt. Az itt álló vár, melynek romjai részben ma is láthatóak, a Hunyadiak birtokában volt, itt halt meg Hunyadi János 1456-ban a nándorfehérvári diadal után.
1896-ban, a millenniumi ünnepségek keretében az akkori Magyarország területén hét országos millenniumi emlékművet emeltek a magyar állam szempontjából kiemelten fontos történelmi helyeken. E hét hely egyike volt Zimony Gárdos nevű városrésze, ahol a Hunyadiak egykori középkori várának megmaradt falai közt felépítették a díszes „zimonyi ezredévi emléket”, a 37 méter magas, három csúcsban végződő tornyot.
„A toronyépületet Berczik Gyula temesvári műépítész tervezte, míg a később lerombolt Hungária ülőszobor Róna József lovasberényi szobrász alkotása volt. Az eredetileg 4,5 méteres turulmadarat a mogyorósi Bezerédi Gyula készítette el. A Hunyadi-torony az impériumváltások során jelentős károkat szenvedett: mára eltűnt a Hungária-szobor, illetve a turulmadár is.”
Javaslattevő: Dr. Dévavári Zoltán
A zimonyi Hunyadi-torony a magyar történelem szempontjából több okból is jelentőséggel bír. Egyrészt romos állapotában is emlékeztet a nándorfehérvári diadalra, másrészt abban a történelmi periódusban épült – 1896-ban, amelyik a magyar állam egyik legsikeresebb időszaka volt. Ugyanakkor korlenyomat is egyben: az elmúlt egy évszázad viharainak kitapintható épületi emléke.
Németh Ferenc: A zimonyi Hunyadi-torony (1896) Emlékmű a Hunyadiak egykori várának udvarában, Létünk, 2006/2. 103-106. http://epa.oszk.hu/00900/00997/00004/pdf/EPA00997_Letunk_2006_02_103-106.pdf)
Kalapis Zoltán: Százéves a zimonyi millenniumi emlékmű. Híd, 1996. 5–7. sz. 369–576. (http://adattar.vmmi.org/cikkek/15986/hid_1996_05-07_18_kalapis.pdf)
A népoktatás a faluban a XIX. század végére a XX. század elejére tehető. Az első hiteles írásbeli emlék 1850 táján egy születési anyakönyvi bejegyzés ahol is az apa Zsufa József foglalkozásaként a „no ...
A Ferenc-csatorna (ma a Duna–Tisza–Duna-csatorna része) Bajánál kezdődik, érinti Bezdánt, Zombort, Sztapárt, Verbászt és Szenttamást. Bácsföldvárnál kettéágazik és Óbecsénél csatlakozik a Tiszába. Nev ...
Moravica lakossága nagyon gyakran elégedetlenkedett a kántor- és segédtanítók miatt. Igazság szerint a segédtanítók nagyon gyakran váltották egymást, kevés időt szántak a gyermekekre, és idejüket inká ...