Az alsó-Tisza-vidéki juhásznóták és hagyományos előadásmódjuk

Külhoni érték

kulturális örökség

2016-01-29


Bemutatás:


Az Alsó-Tisza-vidék falvaiban a mai napig élő foglalkozás a juhászat. A hajdan sokkal szebb időket is megélt, jól jövedelmező külterjes pusztai jószágtartás mára kihalófélben van vidékünkön.

Az állatok terelésének velejárója volt az állandó költözködés a nyájakkal a jobb legelőhelyek közelébe. Folyónk a szabályozás előtt igen gyakran kiöntött, de az árterülete alkalmas volt legeltetésre, így a családok itt maradtak a bánáti vagy a bácskai oldalon. Így a juhász-nótafák közül a legjelentősebb adatközlő Zélity család Padéról Moholra költözött. Mivel olyan foglalkozás volt a juhászat, ami az egész családot eltartotta, a tudománya és a népdalok apáról fiúra szálltak.

A pásztorok dalrepertoárja általában régiesebb, konzervatívabb a falvakban lakókénál. Műfaj szerint lírai dal, érzelmes hangvételű. A pásztor- és juhászdal a népzenei dialektusok közül legszámosabban az Alföldön található meg. A dalokról így ír Bodor Anikó:

„A pásztordalok népi líránk hagyományos, ősi foglalkozásokhoz kötődő csoportja. Mivel a jószágőrzők férfiak, a pásztordalok is jellemzően férfinóták. A szinte társadalmon kívüli életformából adódik, hogy rokonok a bujdosó- és rabénekekkel, továbbá a betyárdalokkal. Sok archaikus elemet megőriztek szövegeikben és dallamaikban, így például a pásztordalok őrizték meg szerelmi költészetükben a hajnali ének (Tagelied) középkori trubadúrmüfaját is. Kötetlen, kemény életmódjuk miatt tudatosan többre tartják magukat a földhöz kötött parasztnál. Aszerint, hogy milyen fajta jószágot őriznek, megkülönböztetünk csikós-, gulyás-, juhász- és kanásznótákat.”

Sok híres juhász-nótafát ismerhettünk meg, akik régi dalkincsünk tetemes részét számunkra megőrizték, nemcsak anyagában, hanem előadásmódjában is, mint a horgosi Gyarmat György, az oromhegyesi Balázs István és gyermekei, Ida és Mátyás, a moholi Zélity Sándor és unokahúga Klára, a csókái Banka Mihály és családja, vagy a zentai juhászunoka, birkanyíró asszony Mangurás Ferencné Nagy Anna, stb. A dalok jellemzően régi stílusú, ereszkedő formák. A legtöbb dal zenei előadásmódja parlando (elbeszélve). Szövegei részletezik a tevékenységüket, a nyájjal való bensőséges viszonyt, leggyakoribb témájuk a gazdával való ellentét, a számadáskor kiderülő jószágkár. Ez abból adódott, hogy a közösségen kívül éltek, többet daloltak, egyéniségük szabadabban fejlődhetett.

A zentai népzenekutatók – Burány Béla, Bodor Anikó, Bodor Géza, Fábri Jenő, Tripolszky Géza – gyűjtötték a táj legtöbb juhászattal kapcsolatos folklóradatát. Kiss Lajos népzenekutató is felfigyelt a virágzó juhászhagyományokra, és gyűjtött népdalokat Horgoson, Királyhalmán, amiket publikált a Horgosi népdalok című könyvében. Király Ernő is gyűjtött Zentán, Csókán és Moholon juhászoktól a múlt század közepétől a 80-as évekig.

Javaslattevő: Juhász Gyula népzenész

Previous Next

Indoklás:


Az egész magyar népdalkincsre jellemző pásztornóták közül kiemelkednek az alsó-Tisza-vidéki változatok. Az Alföld legrégibb népzenei műfaja a dallamvonalában, terjedelmében és előadásmódja variálódásában a népballadákhoz hasonlító juhásznóta. A pásztorélethez kapcsolódó szokások és népdalok tovább éltetése érdekében kérjük az Alsó-Tisza-vidék juhásznótáinak és előadásmódjuknak az értéktárba vételét.

 

Források listája:

Bálint Sándor: A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. In A Móra Ferenc Múzeum évkönyve 1974–75. Szeged, 1980.

Bodor Anikó: Vajdasági magyar népdalok II. Újvidék–Zenta, 1999, Forum – Thurzó Lajos Közművelődési Központ.

Bodor Anikó szerk.: Tiszából a Dunába folyik a víz… Egy népdalvetélkedő dalaiból. Zenta, 1978, Thurzó Lajos Közművelődési-Oktatási Központ Múzeumi Osztálya.

Burány Béla – Fábri Jenő – Tripolszky Géza: Száraz kútgém, üres válu. Juhásznóták, be-tyárdalok, balladák Zentán és vidékén. Zenta, 1966, Zentai Múzeum.

Burány Béla – Fábri Jenő – Tripolszky Géza: Két szivárvány koszorúzza az eget. 142 népdal Zentán és vidékén. Zenta, 1969, Zentai Múzeum.

Burány Вéla: Hallották-e hírét? Pásztordalok, rabénekek, balladák. Újvidék, 1977, Forum Könyvkiadó. /Hagyományaink, 8./

Burány Béla: A juhászok így élnek, úgy élnek I. Egy juhászcsalád szellemi népi hagyománya. Újvidék, 2004, Forum Könyvkiadó.

Burány Béla: A juhászok így élnek, úgy élnek II. Egy juhászcsalád szellemi népi hagyománya. Újvidék, 2005, Forum Könyvkiadó.

Burány Béla: A Zélityek körül I. Létünk, XXXII. évf. 2002. 1–2. sz.

Burány Béla: A Zélityek körül II. Létünk, XXXII. évf. 2002. 3–4. sz.

Kiss Lajos: Horgosi népdalok. Zenta, 1974, Zentai Múzeum. /Zentai Füzetek, 8/F/

Paksa Katalin – Németh István szerk.: Magyar népzenei antológia IV. Alföld hanglemezalbum dallamai. Budapest, 1994, MTA Zenetudományi Intézet.

Paksa Katalin: A szögedi nemzet zenéje. In Bálint Sándor: A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. A Móra Ferenc Múzeum évkönyve 1978–79. Szeged, 1980.

Tripolszky Géza: A juhászok így élnek, úgy élnek. Bácsország. A Szabad Hét Nap havi melléklete, I. évf. 1995. 3. sz. 6.

Tripolszky Géza: „Nem bánom, hogy juhásznak születtem”. A Tisza-vidék néprajzához és folklórjához. Újvidék, 1992, Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság.

Tripolszky Géza: Egy juhászcsalád dalai. A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei, 1976. 28. sz. 107–118.

Tripolszky Géza: Szövegváltozatok egy dallamra. A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei, 1972. 11–12. sz. 217–224.

Vargyas Lajos – Paksa Katalin szerk.: A magyarság népzenéje. Második, javított kiadás. Budapest, 2002, Planétás Kiadó – Mezőgazda Kiadó.

2016-04-07

épített környezet


Észak Bácska területén a legfrissebben (részben) feltárt középkori szakrális emlékhely a Kaponyának és Skenderevonak elnevezett határrészek között található. A jellegzetes „pusztatemplom” kategóriába ...

2016-01-27

kulturális örökség | Bácskossuthfalva


Gogolyák Norbert Topolyán született 1990. június 10-én. Az általános iskolát Bácskossuthfalván végezte, középiskolai tanulmányait pedig Békéscsabán a Kézműves Szakiskola és Alapfokú Művészeti Iskolába ...

2016-01-30

épített környezet | Torontálvásárhely


A torontálvásárhelyi református templom Vajdaság legnagyobb és legmagasabb református temploma. A 68 méteres torony messziről jelöli, hogy egy többnyire református hitvallású faluba érkezünk. Toron ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával