Keresztes, Keresztes-erdő

Települési érték

természeti környezet

2019-01-23


Bemutatás:


Zenta határában a legrégebben parkosított terület, a várostól kb. 3-4 km-re, északra lévő ún. Keresztes vagy Keresztes-erdő területe, amely a Tisza szabályozása előtt (1850) annak ártere volt, ahol több kisebb tó létezett (mára elmocsarasodott náddal borított tavak). A Kora-középkorban egy budai egyházi testület, a Budai káptalan tulajdona, halászó helye volt ez a terület (1224-1526 között), s a halastavakat kisebb kanálisrendszer kötötte össze a Tiszával, hogy aszályos időkben is legyen víz a halastavakban.

A Tisza szabályozása után (1850-60) – mivel a folyó már ezen a területen nem öntött ki – a talaj elszikesedett, nem igazán volt használható szántásra, ezért legelőként használták. Az 1880-as években faiskolát, erdőt telepített ide (különleges fafajtákkal) az akkori zentai polgármester, Keresztury György (1879-1880), akiről elnevezték Keresztesnek ezt a területet. Később újra halastavakat létesítettek a nagyobb tavakból, melyeket még használtak az1940-es években is (Fényes- és Zanoga tavak).

Mára ritkább erdős részek és szikes, vadvirágokkal (sziki őszirózsa, stb.), elvadult rózsaültetvényekkel (csipkebogyó-bokrok), nádasokkal tarkított terület, melyet főként legeltetésre használnak, de egykoron a gimnázium tanulói is ide jártak kirándulásokra, természetjárásra.

Jelenleg a zentai vadásztársaság használja a Keresztest, ugyanis az elmocsarasodott halastavakból nádasok alakultak, melyek kitűnő élőhelynek bizonyultak az őzek, nyulak, vadkacsák, fácánok, rókák számára, s a nádasok mellett ártézi kutat is fúrtak régebben, amely állatitatóként is funkcionál, az egyesek által csak „mesebeli tájnak” becézett területen.

Javaslattevők:

  • A Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói (Három vándor csapat) és Kormányos Katona Gyöngyi felkészítő pedagógus
  • Tari László helytörténész

 

 

Indoklás:


A Keresztes természeti kincs, ezért örökségként meg kell őrizni az utókor számára. A jövő generációjának is meg kell tanulnia, hogy az eredeti növény-és állatvilágot természetes élőhelyén kell meghagyni. Mindez fontos az emberiség számára is, mert az elgépiesített világban kikapcsolódást jelenthet egy-egy kirándulásra ellátogatni a természetes tiszta környezetbe, friss levegőt szívni, miközben a környzetet is tanulmányozhatják a fiatalok.

 

 

 

 

Kapcsolat az értékhez:


Zentai Vadásztársaság

Zenta Község Idegenforgalmi Szervezete

Fő tér 1, Zenta

Források listája:

Guelmino János: Zenta és környékének növényei I. (Virágosok) 1968.

2016-02-01

kulturális örökség


Kupuszina 1751 óta fejlődő, folyamatosan alakuló közösség. Nyelvét a telepesek és a korábban itt élők alakították mai formájára. Ez a nyelvjárás több mint 200 éve él a faluban. A helyi Petőfi Sándor M ...

2016-02-05

épített környezet | Völgypart


A XIX. és XX. század fordulóján még több száz szélmalom működött Vajdaság területén, ma pedig egész Észak-Bácskában csak ötöt tartunk számon, köztük a völgypartit. A malom 1907-ben épült Pasztviják Gá ...

2024-07-31

kulturális örökség | Zenta


Fekete (Schwarz) Mihály Zentán született 1886. július 19-én. Apja, Schwarcz Sándor neves könyvkereskedő, nyomdász, aki az első könyvesboltot nyitotta meg Zentán még 1875 decemberében. (Ez volt az akko ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával