Bugarszky István (Stefan Bugarski) bölcsészdoktor, kémikus, egyetemi tanár. Zentán született 1868. május 21-én (a görögkeleti naptár szerint május 9-én), az akkori Eugén utca 924. sz. házban (ma Vuk K ...
Zenta határában a legrégebben parkosított terület, a várostól kb. 3-4 km-re, északra lévő ún. Keresztes vagy Keresztes-erdő területe, amely a Tisza szabályozása előtt (1850) annak ártere volt, ahol több kisebb tó létezett (mára elmocsarasodott náddal borított tavak). A Kora-középkorban egy budai egyházi testület, a Budai káptalan tulajdona, halászó helye volt ez a terület (1224-1526 között), s a halastavakat kisebb kanálisrendszer kötötte össze a Tiszával, hogy aszályos időkben is legyen víz a halastavakban.
A Tisza szabályozása után (1850-60) – mivel a folyó már ezen a területen nem öntött ki – a talaj elszikesedett, nem igazán volt használható szántásra, ezért legelőként használták. Az 1880-as években faiskolát, erdőt telepített ide (különleges fafajtákkal) az akkori zentai polgármester, Keresztury György (1879-1880), akiről elnevezték Keresztesnek ezt a területet. Később újra halastavakat létesítettek a nagyobb tavakból, melyeket még használtak az1940-es években is (Fényes- és Zanoga tavak).
Mára ritkább erdős részek és szikes, vadvirágokkal (sziki őszirózsa, stb.), elvadult rózsaültetvényekkel (csipkebogyó-bokrok), nádasokkal tarkított terület, melyet főként legeltetésre használnak, de egykoron a gimnázium tanulói is ide jártak kirándulásokra, természetjárásra.
Jelenleg a zentai vadásztársaság használja a Keresztest, ugyanis az elmocsarasodott halastavakból nádasok alakultak, melyek kitűnő élőhelynek bizonyultak az őzek, nyulak, vadkacsák, fácánok, rókák számára, s a nádasok mellett ártézi kutat is fúrtak régebben, amely állatitatóként is funkcionál, az egyesek által csak „mesebeli tájnak” becézett területen.
Javaslattevők:
A Keresztes természeti kincs, ezért örökségként meg kell őrizni az utókor számára. A jövő generációjának is meg kell tanulnia, hogy az eredeti növény-és állatvilágot természetes élőhelyén kell meghagyni. Mindez fontos az emberiség számára is, mert az elgépiesített világban kikapcsolódást jelenthet egy-egy kirándulásra ellátogatni a természetes tiszta környezetbe, friss levegőt szívni, miközben a környzetet is tanulmányozhatják a fiatalok.
Zentai Vadásztársaság
Zenta Község Idegenforgalmi Szervezete
Fő tér 1, Zenta
Guelmino János: Zenta és környékének növényei I. (Virágosok) 1968.
Bugarszky István (Stefan Bugarski) bölcsészdoktor, kémikus, egyetemi tanár. Zentán született 1868. május 21-én (a görögkeleti naptár szerint május 9-én), az akkori Eugén utca 924. sz. házban (ma Vuk K ...
Bajsa évszázadok óta három templom oltalmában A katolikus templom A falu 1751-es újratelepítését követően, 1759-től a Vojnits család Bajsa felének tulajdonosa lett. Tehetősek és adakozók voltak, ...
Az általános iskolát és a gimnáziumot (1960) Zentán végzi. Zágrábban és Újvidéken jogi, Stockholmban művészettörténeti tanulmányokat folytat. 1972-ben Uppsalában zenetudományi diplomát szerez, majd 19 ...