Szabó Margit 1932. szeptember 28-án született Adorjánon, a család legkisebb gyermekeként. Az általános iskolát Adorjánon fejezte be. Már kisgyermekkorában az volt az álma, hogy egyszer tanító lesz. Az ...
Zenta határában a legrégebben parkosított terület, a várostól kb. 3-4 km-re, északra lévő ún. Keresztes vagy Keresztes-erdő területe, amely a Tisza szabályozása előtt (1850) annak ártere volt, ahol több kisebb tó létezett (mára elmocsarasodott náddal borított tavak). A Kora-középkorban egy budai egyházi testület, a Budai káptalan tulajdona, halászó helye volt ez a terület (1224-1526 között), s a halastavakat kisebb kanálisrendszer kötötte össze a Tiszával, hogy aszályos időkben is legyen víz a halastavakban.
A Tisza szabályozása után (1850-60) – mivel a folyó már ezen a területen nem öntött ki – a talaj elszikesedett, nem igazán volt használható szántásra, ezért legelőként használták. Az 1880-as években faiskolát, erdőt telepített ide (különleges fafajtákkal) az akkori zentai polgármester, Keresztury György (1879-1880), akiről elnevezték Keresztesnek ezt a területet. Később újra halastavakat létesítettek a nagyobb tavakból, melyeket még használtak az1940-es években is (Fényes- és Zanoga tavak).
Mára ritkább erdős részek és szikes, vadvirágokkal (sziki őszirózsa, stb.), elvadult rózsaültetvényekkel (csipkebogyó-bokrok), nádasokkal tarkított terület, melyet főként legeltetésre használnak, de egykoron a gimnázium tanulói is ide jártak kirándulásokra, természetjárásra.
Jelenleg a zentai vadásztársaság használja a Keresztest, ugyanis az elmocsarasodott halastavakból nádasok alakultak, melyek kitűnő élőhelynek bizonyultak az őzek, nyulak, vadkacsák, fácánok, rókák számára, s a nádasok mellett ártézi kutat is fúrtak régebben, amely állatitatóként is funkcionál, az egyesek által csak „mesebeli tájnak” becézett területen.
Javaslattevők:
A Keresztes természeti kincs, ezért örökségként meg kell őrizni az utókor számára. A jövő generációjának is meg kell tanulnia, hogy az eredeti növény-és állatvilágot természetes élőhelyén kell meghagyni. Mindez fontos az emberiség számára is, mert az elgépiesített világban kikapcsolódást jelenthet egy-egy kirándulásra ellátogatni a természetes tiszta környezetbe, friss levegőt szívni, miközben a környzetet is tanulmányozhatják a fiatalok.
Zentai Vadásztársaság
Zenta Község Idegenforgalmi Szervezete
Fő tér 1, Zenta
Guelmino János: Zenta és környékének növényei I. (Virágosok) 1968.
Szabó Margit 1932. szeptember 28-án született Adorjánon, a család legkisebb gyermekeként. Az általános iskolát Adorjánon fejezte be. Már kisgyermekkorában az volt az álma, hogy egyszer tanító lesz. Az ...
1684-ben XI. Ince pápa kezdeményezésére a Habsburg Birodalom, Lengyelország és a Velencei Köztársaság létrehozta a Szent Ligát, amelyhez 1686-ban csatlakozott Oroszország, Bajorország, a szász, illetv ...
A városi park Zenta központjában, a Városházával szemben található, a Főtéren. A Főtér parkosításáról 1933 tavaszán tárgyalt a városi gazdasági bizottság. Az volt az elképzelésük, hogy a Városháza ...