Bajsa évszázadok óta három templom oltalmában

Települési érték

épített környezet

2016-01-26


Bemutatás:


Bajsa évszázadok óta három templom oltalmában

A katolikus templom

A falu 1751-es újratelepítését követően, 1759-től a Vojnits család Bajsa felének tulajdonosa lett. Tehetősek és adakozók voltak, meghatározó szerepet vállaltak a római katolikus egyházközösség megalakításában.

Az első templomot 1760-ban építették, a későbbiekben pedig mellé a paplakot.1783-tól volt a plébániának állandó lelkésze, 1784- ben kezdődött az egyházi anyakönyv vezetése. A hitközség addig a topolyai anyaegyházhoz tartozott. A Vojnitsok kezdeményezésére 1784-ben önállósult a plébánia és a család átvette a patrónus szerepet, a továbbiakban az egyház támogatói voltak, mind anyagi, mind erkölcsi értelemben is. Az idők folyamán a hívek számának gyarapodása okán már kicsinek bizonyult a templom, ezért 1806 és 1815 között megkezdődtek egy új templom előkészületi munkálatai. A kiváló szervezés eredményeként 1816. szeptember 9-én került sor a felszentelésére, amelyet elődeink Nagyboldogasszony oltalmába ajánlottak. A templom hossza 30 m, szélessége 11 m, a belső tér 11 m, a torony pedig 32 m magas. A főoltárt Josef Schrober készítette, az oltárképet (Mária mennybevétele) Schmidt Josef festette. Az új orgona 10 regiszteren és 506 sípon 1895. február 22-én szólalt meg. A toronyban lévő négy harang az elmúlt évszázadok során megkopott vagy megrepedt, de elsodorta őket a világháború vihara is. A harangok pótlása a hívek önzetlen adakozásából valósult meg. A látványos harangszentelés 1938. március 12-én sok helybeli lakos számára maradandó esemény volt. A modern technológiának köszönhetően 2003 óta már mindegyik villamosított és harangvezérléssel szólal meg.

Az eltelt 200 év folyamán a karbantartási és felújítási munkálatok folyamatosak voltak. A templombúcsú Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én, az összetartozást jelképezi. Az ünnepi szentmisét vendéglelkészek részvételével mutatják be a nagyszámú helybeli, a faluból elszármazott és a környékbeli településkről idezarándokolt látogatók részére.

A pravoszláv templom

A falu 1751-es újratelepítését követően Stevan Zako építette 1755-ben az első templomot, amelynek helyén napjainkban egy pravosláv kereszt áll. 1806-ban vetődött fel az új templom építésének gondolata. Stevan Zako unokája, Dimitrije részt vett a Vojnitsok összejövetelén, ahol az új templom építéséről és a szükséges anyagiak biztosításáról szerzett ismereteket, amelyeket hasznosított a saját terve megvalósításakor. Az új pravoszláv templom 1806 és 1818 között épült Dimitrije Zako adományából, amelyet az ő tiszteletére szenteltek fel. Az épület méretei hasonlóságot mutatnak a katolikus temploméhoz, feltehetően ugyanaz a személy tervezte. Az ikonokat 1854-ben a neves festő Jovan Klajić festette, Gerorgije Zako és felesége Kevernesi és Vizesi Tököly Mária költségén. A festmények a szerb ikonfestészet védett műkincsei. A közel két évszázad látható romlást eredményezett az épületen. 1972-ben Bécsben újraöntötték a megrepedt nagyharangot. A költségeket a pravoszláv, valamint a bajsai katolikus és evangélikus hívek adományából fedezték. 1995-ben kezdődött a Műemlékvédő Intézet feügyelete alatt a templom tatarozása. Betonkoszorúkkal erősítették meg az alapokat, új fedőcserép került a tetőre és átfestették a templom belsejét.

Az egyház templombúcsúját november 8-án , Szent Demeter vértanú napján ünnepelik.

Az evangélikus templom

A szervezett evangélikus egyházközösség megalapítása az 1785-ös évre datálódik. Ezt megelőzően az evangélikus szlovák családok vallásgyakorlására egy imaház szolgált a Krivaja folyóhoz közeli utcában. Az új templom 1823 és 1824 között a hívek adományából épült a parókiával és az iskolával együtt. Az épület 22 m hosszú,10 m széles, a torony 33 m magas. A toronyóra érdekessége, hogy a nagymutató mutatja az órát a kismutató pedig a percet. Négy harang található a toronyban, ezekből csak három használatos. A templombelső egyszerűsége elragadó látványt nyújt, fő része az oltár, melynek közepén található a szószék, mely jelképezi, hogy az Istentisztelet középpontjában Isten Igéje áll. Az orgonát Kovács István szegedi mester készítette 1866-ban, amelyet saját portréja díszít. Az eltelt évszázadok időszerűvé tették felújítási munkák elvégzését. Az ötvenes években megújult a templomtorony, a nyolcvanas években pedig új cserép került a tetőre. A 2014-ben végzett beltéri munkálatok során átfestették a falakat, kicserélték a járólapokat és felújították a padokat.

Falunkban napjainkban egyre kevesebben beszélik a szlovák nyelvet, ezért a gyülekezet is lassan elmagyarosodott.

Vasárnaponként és ünnepnapokon rendszeres istentisztelet van a templomban. Csütörtökönként a gyülekezet nagytermében bibliaórákat tartanak. Az egyházi ünnepeken a hitoktatásra járó gyerekek alkalmi műsorral szerepelnek a templomban.

Indoklás:


Bajsán a magyarok katolikusok, a szlovákok evangélikusok, míg a szerbek pravoszlávok voltak. Templomaik ma is egymás mellett sorakoznak a falu központjában őrizve ezt a különleges egyediséget. Vajdaságban nem sok ilyen település található. Az itt élő multietnikus közösség igazi példája annak, hogyan kell értékelni és tisztelni egymás vallását és szokásait.

Kapcsolat az értékhez:


Római-katolikus egyházközség telefonszáma +381 24 721 024
Pravoszláv egyházközség telefonszáma +381 24 721 055
Evangélikus egyházközség telefonszáma +381 24 721 048

www.bajsa.co.yu  

Források listája:

A forrás nem érhető el.

2020-01-20

épített környezet | Tornyos


Viszontagságos életük volt a tornyosi harangoknak, ezért mindenképpen emléket kell állítanunk nekik. Az első harangok még a régi iskola udvarán, a Sarkon, az imaház mellett szolgáltak. A harangokat a ...

2016-02-29

épített környezet | Ada


„Az adai római katolikus templom tornyához hasonlót máshol aligha látnak az emberek. Az átutazóban lévők úgy nézik, hogy nincs befejezve. Az adaiak azonban tudják, hogy be van fejezve, de azt már igaz ...

2016-01-26

agrár- és élelmiszergazdaság | Bajsa


A Kadárka Szőlészek, Gyümölcsészek és Kertészek Egyesülete 2001-ben alakult azzal a céllal, hogy előrelendítse a szőlészetet és gyümölcsészetet ezen a területen. A XIX. századi feljegyzések arról tanú ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával