Báránypirositó (Alcanna tinctoria)


Bemutatás:


A báránypirositó az érdeslevelűek (Boraginacae) családjába tartozó lágyszárú évelő növény, mely a homokpuszták jellemző, mediterrán elterjedésű faja. Levelei az apró szőröktől selymes tapintásúak. Virágai forrt szirmúak, élénk kék színűek, kunkor virágzatot alkotnak. Példányai a legszárazabb élőhelyeken fordulnak elő, a homokdűnék magaslatain. Nevét a mélyre nyúló karógyökeréből nyert festékanyagról kapta, amellyet a juhászok használtak a jószágaik megjelölésére: az eleven birkák gyapját festették vele. Vajdaságban a Szabadka–Horgosi- és a Delibláti-homokpusztán fordul elő. Állománya megerősödött mióta nem gyűjtik nagy mennyiségben, de fennmaradásának feltétele sérülékeny élőhelyének teljes fokú védelme és fenntartása.

Javaslattevő: Hulló István, biológus

Indoklás:


A báránypirosító a pásztorkodó magyarság körében általánosan ismert volt. A korabeli beszámolók arról tanúskodnak, hogy a „gyökérásók” szinte teljesen kiirtották, hogy hozzájuthassanak a növény gyöktörzsének festékanyagához. A Szabadka–Horgosi- és a Delibláti-homokpusztán  előforduló növény a fokozottan védett fajok közé tartozik Szerbiában.

Kapcsolat az értékhez:


A Szabadka–Horgosi-homokpuszta egy része a Szelevényi-puszták Speciális Természeti Rezervátumhoz tartozik.
A terület kezelője a Palics–Ludas Közvállalat.
24413 Palics
Kanizsai út 17a.
Tel: 753-121
Fax: 753-474
http://www.palic-ludas.rs/

Források listája:

Forrás nem érhető el.

2019-11-26

épített környezet | Tornyos


Tornyoson a Sarok a múlt század 30-as éveiben vette fel végleges formáját. Közel 70 éven keresztül volt a falu társadalmi-kulturális-gazdasági-oktatási központja. A mai időkben elvesztette ezt a funkc ...

2019-02-01

kulturális örökség | Törökfalu


Templomunk nem régi épület, de ennek ellenére falunk örökségének tartjuk, mert a falu népe közös erővel és összefogással építette fel. 1970-ben, az akkori atya és polgármester kezdeményezte, hogy épül ...

2020-04-17

épített környezet | Csóka


Csóka a törökdúlás alatti években elnéptelenedett, lakosai a Marostól északra fekvő területekre települtek. Az elhagyott házakba vándorló szerb juhászok költöztek. 1782-ben Marczibányi Lőrinc a bécsi ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával