Zenta lakosságát a deportálásig 4-5 százalékban alkották zsidók, akik viszont az alacsony arányszámhoz képest jóval hatékonyabban vettek részt a város társadalmi és gazdasági életében. Mint sok helyen ...
A báránypirositó az érdeslevelűek (Boraginacae) családjába tartozó lágyszárú évelő növény, mely a homokpuszták jellemző, mediterrán elterjedésű faja. Levelei az apró szőröktől selymes tapintásúak. Virágai forrt szirmúak, élénk kék színűek, kunkor virágzatot alkotnak. Példányai a legszárazabb élőhelyeken fordulnak elő, a homokdűnék magaslatain. Nevét a mélyre nyúló karógyökeréből nyert festékanyagról kapta, amellyet a juhászok használtak a jószágaik megjelölésére: az eleven birkák gyapját festették vele. Vajdaságban a Szabadka–Horgosi- és a Delibláti-homokpusztán fordul elő. Állománya megerősödött mióta nem gyűjtik nagy mennyiségben, de fennmaradásának feltétele sérülékeny élőhelyének teljes fokú védelme és fenntartása.
Javaslattevő: Hulló István, biológus
A báránypirosító a pásztorkodó magyarság körében általánosan ismert volt. A korabeli beszámolók arról tanúskodnak, hogy a „gyökérásók” szinte teljesen kiirtották, hogy hozzájuthassanak a növény gyöktörzsének festékanyagához. A Szabadka–Horgosi- és a Delibláti-homokpusztán előforduló növény a fokozottan védett fajok közé tartozik Szerbiában.
A Szabadka–Horgosi-homokpuszta egy része a Szelevényi-puszták Speciális Természeti Rezervátumhoz tartozik.
A terület kezelője a Palics–Ludas Közvállalat.
24413 Palics
Kanizsai út 17a.
Tel: 753-121
Fax: 753-474
http://www.palic-ludas.rs/
Forrás nem érhető el.
Zenta lakosságát a deportálásig 4-5 százalékban alkották zsidók, akik viszont az alacsony arányszámhoz képest jóval hatékonyabban vettek részt a város társadalmi és gazdasági életében. Mint sok helyen ...
A mai Szerbia területén, a Vajdaságban található Karlócán került aláírásra az Oszmán Birodalom, illetve a Habsburg Monarchia között huszonöt évre szóló békeszerződés, amelyet a lengyel-litván államot, ...
Szabadka és Palics legjelentősebb századfordulós emlékei Komor Marcell (1868–1944) és Jakab Dezső (1864–1932) építészpáros nevéhez köthető. A két építész 1897-től közös tervezőirodában működik Budapes ...