Báránypirositó (Alcanna tinctoria)

Külhoni érték

természeti környezet

2016-04-08


Bemutatás:


A báránypirositó az érdeslevelűek (Boraginacae) családjába tartozó lágyszárú évelő növény, mely a homokpuszták jellemző, mediterrán elterjedésű faja. Levelei az apró szőröktől selymes tapintásúak. Virágai forrt szirmúak, élénk kék színűek, kunkor virágzatot alkotnak. Példányai a legszárazabb élőhelyeken fordulnak elő, a homokdűnék magaslatain. Nevét a mélyre nyúló karógyökeréből nyert festékanyagról kapta, amellyet a juhászok használtak a jószágaik megjelölésére: az eleven birkák gyapját festették vele. Vajdaságban a Szabadka–Horgosi- és a Delibláti-homokpusztán fordul elő. Állománya megerősödött mióta nem gyűjtik nagy mennyiségben, de fennmaradásának feltétele sérülékeny élőhelyének teljes fokú védelme és fenntartása.

Javaslattevő: Hulló István, biológus

Indoklás:


A báránypirosító a pásztorkodó magyarság körében általánosan ismert volt. A korabeli beszámolók arról tanúskodnak, hogy a „gyökérásók” szinte teljesen kiirtották, hogy hozzájuthassanak a növény gyöktörzsének festékanyagához. A Szabadka–Horgosi- és a Delibláti-homokpusztán  előforduló növény a fokozottan védett fajok közé tartozik Szerbiában.

Kapcsolat az értékhez:


A Szabadka–Horgosi-homokpuszta egy része a Szelevényi-puszták Speciális Természeti Rezervátumhoz tartozik.
A terület kezelője a Palics–Ludas Közvállalat.
24413 Palics
Kanizsai út 17a.
Tel: 753-121
Fax: 753-474
http://www.palic-ludas.rs/

Források listája:

Forrás nem érhető el.

2016-03-09

kulturális örökség


„A vajdasági magyarság fontos szent helye az elméri Szent Ágoston katolikus templom, annak ellenére, hogy nincsen állandó plébánosa. A faluban a katolikusok száma folyamatosan csökken. Kétezerben még ...

2016-03-29

kulturális örökség


A 15. század közepére a Balkán jelentős területei török ellenőrzés alá kerültek, így az Oszmán Birodalom közvetlenül is határos lett a Magyar Királysággal, amelyet a végvárrendszer védett a török betö ...

2016-02-05

épített környezet | Völgypart


A XIX. és XX. század fordulóján még több száz szélmalom működött Vajdaság területén, ma pedig egész Észak-Bácskában csak ötöt tartunk számon, köztük a völgypartit. A malom 1907-ben épült Pasztviják Gá ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával