Báránypirositó (Alcanna tinctoria)


Bemutatás:


A báránypirositó az érdeslevelűek (Boraginacae) családjába tartozó lágyszárú évelő növény, mely a homokpuszták jellemző, mediterrán elterjedésű faja. Levelei az apró szőröktől selymes tapintásúak. Virágai forrt szirmúak, élénk kék színűek, kunkor virágzatot alkotnak. Példányai a legszárazabb élőhelyeken fordulnak elő, a homokdűnék magaslatain. Nevét a mélyre nyúló karógyökeréből nyert festékanyagról kapta, amellyet a juhászok használtak a jószágaik megjelölésére: az eleven birkák gyapját festették vele. Vajdaságban a Szabadka–Horgosi- és a Delibláti-homokpusztán fordul elő. Állománya megerősödött mióta nem gyűjtik nagy mennyiségben, de fennmaradásának feltétele sérülékeny élőhelyének teljes fokú védelme és fenntartása.

Javaslattevő: Hulló István, biológus

Indoklás:


A báránypirosító a pásztorkodó magyarság körében általánosan ismert volt. A korabeli beszámolók arról tanúskodnak, hogy a „gyökérásók” szinte teljesen kiirtották, hogy hozzájuthassanak a növény gyöktörzsének festékanyagához. A Szabadka–Horgosi- és a Delibláti-homokpusztán  előforduló növény a fokozottan védett fajok közé tartozik Szerbiában.

Kapcsolat az értékhez:


A Szabadka–Horgosi-homokpuszta egy része a Szelevényi-puszták Speciális Természeti Rezervátumhoz tartozik.
A terület kezelője a Palics–Ludas Közvállalat.
24413 Palics
Kanizsai út 17a.
Tel: 753-121
Fax: 753-474
http://www.palic-ludas.rs/

Források listája:

Forrás nem érhető el.

2024-07-30

épített környezet | Zenta


A XIX. század végére a vízimalmok és szélmalmok ideje lejárt. Ennek oka azok helyhezkötöttsége és a kis teljesítménye volt. A Magyarországra késve érkező ipari forradalom a vidéki mezővárosokba még na ...

2024-02-02

kulturális örökség | Tiszakálmánfalva


Mindenki Tanító bácsijaként emlegetik a faluban Milánovits Tibor nyugalmazott osztálytanítót, aki tősgyökeres tiszakálmánfalvainak nevezi magát, hiszen 1932. február 1-jén itt látta meg a napvilágot. ...

2016-01-22

kulturális örökség


Kosztolányi Dezső Szabadkán született 1885-ben. Mivel szülőháza már nem áll, a Svetozar Marković Gimnázium (valamikor Községi Főgymnasium) épületénél szoktunk emlékezni rá. Költőnk 1900-tól 1903-ig az ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával