Báránypirositó (Alcanna tinctoria)


Bemutatás:


A báránypirositó az érdeslevelűek (Boraginacae) családjába tartozó lágyszárú évelő növény, mely a homokpuszták jellemző, mediterrán elterjedésű faja. Levelei az apró szőröktől selymes tapintásúak. Virágai forrt szirmúak, élénk kék színűek, kunkor virágzatot alkotnak. Példányai a legszárazabb élőhelyeken fordulnak elő, a homokdűnék magaslatain. Nevét a mélyre nyúló karógyökeréből nyert festékanyagról kapta, amellyet a juhászok használtak a jószágaik megjelölésére: az eleven birkák gyapját festették vele. Vajdaságban a Szabadka–Horgosi- és a Delibláti-homokpusztán fordul elő. Állománya megerősödött mióta nem gyűjtik nagy mennyiségben, de fennmaradásának feltétele sérülékeny élőhelyének teljes fokú védelme és fenntartása.

Javaslattevő: Hulló István, biológus

Indoklás:


A báránypirosító a pásztorkodó magyarság körében általánosan ismert volt. A korabeli beszámolók arról tanúskodnak, hogy a „gyökérásók” szinte teljesen kiirtották, hogy hozzájuthassanak a növény gyöktörzsének festékanyagához. A Szabadka–Horgosi- és a Delibláti-homokpusztán  előforduló növény a fokozottan védett fajok közé tartozik Szerbiában.

Kapcsolat az értékhez:


A Szabadka–Horgosi-homokpuszta egy része a Szelevényi-puszták Speciális Természeti Rezervátumhoz tartozik.
A terület kezelője a Palics–Ludas Közvállalat.
24413 Palics
Kanizsai út 17a.
Tel: 753-121
Fax: 753-474
http://www.palic-ludas.rs/

Források listája:

Forrás nem érhető el.

2025-03-19

kulturális örökség | Muzslya


Gabona Ferenc matematikatanár, hitoktató és osztályfőnök, aki fontos szerepet vállal a Vajdasági Magyar Cserkészszövetségben és az Emmausz Fiúkollégiumban. Muzslyán nőtt fel vallásos családban, hár ...

2023-12-14

agrár- és élelmiszergazdaság | Zenta


A Dobák Cukrászat több mint 50 éves múltra tekint vissza. Két nemzedék óta, 1971-től él a köztudatban. Kovács Dobák György az, aki ezt a családi vállalkozást megteremtette. Később a fia, Kovács Dobák ...

2024-09-23

természeti környezet | Zenta


A Tiszavirág nem növény, hanem egy nagyon rövid életű szárnyas rovar, amely a kérészek rendjébe tartozik. A Tiszavirág lárvája három évig fejlődik a Tisza anyagos medrében, majd a lárvák a felszínre j ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával