Barát-kereszt (Kispiaci szakrális kisemlékek II.)

Települési érték

épített környezet

2020-01-31


Bemutatás:


A kőkereszt a Csantavéri úton Barát Gyula házánál állt. Barát Istvánné Nagy Luca háza táján 1918-ban dögvész tizedelte a nagy jószágot: lovat, disznót. Isten elvette a szerencsénket – mondogatta édesanyám – magunkra vontuk a haragját. Katona fiáról, Ferencről régen kapott hírt. Azt se tudták, hogy életben van-e még. Nagy fájdalom vót ez a családnak. Több gyereke küzdött a fronton. A család úgy döntött, hogy az isteni kegyelem elnyeréséért áldozatot hoznak, aztán keresztet emeltettek Isten dicsőségére, amelyet a virágoskertjükben helyeztek el – mesélte Barát Etelka.

Felirata:

Emeltette

Özvegy Barát Istvánné

És fia Ádám és neje

Majoros Teréz és lányuk

Matildka

1918.

Amikor Barát Ferenc családjával leköltözött Kispiacra, az Arany János utcába, a kereszt kint maradt Ustorkán. Ám történt, hogy egyik napon nem volt helyén a kereszt. Valaki ellopta! Siratták nagyon eleik örökségét. A kereszt sokára, de megkerült és ma ott áll Barát Ferenc udvarában, az Arany János utcában.

Családi ünnep keretében, 1984-ben megtartották a keresztszentelést. A szertartást a hajdújárási Gubi plébános úr végezte (adatközlők: a Barát család tagjai).

A kereszt hármas tagolású, Nyugat–Kelet tájolású. Fémöntvényű tartozékai a következők: INRI feliratú tábla, korpusz és a Mária-dombormű.

Indoklás:


„Ne becsüljétek le soha a szeretetet, amely akkor a legnagyobb, ha a kereszten fejezi ki magát, és amely nélkül az emberi életnek sem gyökere, sem értelme nincsen” (II. János Pál pápa).

Magyarkanizsa község területén olyan településen, mint Kispiac, ahol a templom csupán 1945-ben épült fel, a keresztek voltak azok a helyek, ahol a járókelők vagy a munkába igyekvők megálltak egy-egy fohász erejéig.

Javaslattevő: Kovács Mária

Források listája:

Kovács Mária gyűjtéséből és adatközléséből (2020. január, Kispiac)

2024-02-05

kulturális örökség | Szabadka


Hegedűs Antal 1928-ban született Bajmokon. 1944-ben kénytelen volt elhagyni szülőföldjét, Magyarországra ment, és a gimnáziumot Kalocsán végezte. Egészen 1969-ig lelkipásztorként dolgozott Tázláron és ...

2023-10-17

kulturális örökség | Ada


A vajdasági Tisza mente gazdag folklórhagyományát a számos néprajzi gyűjtésnek hála jól ismerhetjük – nagy szerencsénkre ezek az anyagok jó része már publikált formában is elérhető mindenki számára. E ...

2020-05-07

kulturális örökség | Muzslya


A Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület a háborút követően, 1947-ben alakult meg Petőfi Sándor Kultúregyesület néven. Az egyesület keretében ma tizennégy szakcsoport ténykedik: a Pitypang tánccsop ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával