Barát-kereszt (Kispiaci szakrális kisemlékek II.)

Települési érték

épített környezet

2020-01-31


Bemutatás:


A kőkereszt a Csantavéri úton Barát Gyula házánál állt. Barát Istvánné Nagy Luca háza táján 1918-ban dögvész tizedelte a nagy jószágot: lovat, disznót. Isten elvette a szerencsénket – mondogatta édesanyám – magunkra vontuk a haragját. Katona fiáról, Ferencről régen kapott hírt. Azt se tudták, hogy életben van-e még. Nagy fájdalom vót ez a családnak. Több gyereke küzdött a fronton. A család úgy döntött, hogy az isteni kegyelem elnyeréséért áldozatot hoznak, aztán keresztet emeltettek Isten dicsőségére, amelyet a virágoskertjükben helyeztek el – mesélte Barát Etelka.

Felirata:

Emeltette

Özvegy Barát Istvánné

És fia Ádám és neje

Majoros Teréz és lányuk

Matildka

1918.

Amikor Barát Ferenc családjával leköltözött Kispiacra, az Arany János utcába, a kereszt kint maradt Ustorkán. Ám történt, hogy egyik napon nem volt helyén a kereszt. Valaki ellopta! Siratták nagyon eleik örökségét. A kereszt sokára, de megkerült és ma ott áll Barát Ferenc udvarában, az Arany János utcában.

Családi ünnep keretében, 1984-ben megtartották a keresztszentelést. A szertartást a hajdújárási Gubi plébános úr végezte (adatközlők: a Barát család tagjai).

A kereszt hármas tagolású, Nyugat–Kelet tájolású. Fémöntvényű tartozékai a következők: INRI feliratú tábla, korpusz és a Mária-dombormű.

Indoklás:


„Ne becsüljétek le soha a szeretetet, amely akkor a legnagyobb, ha a kereszten fejezi ki magát, és amely nélkül az emberi életnek sem gyökere, sem értelme nincsen” (II. János Pál pápa).

Magyarkanizsa község területén olyan településen, mint Kispiac, ahol a templom csupán 1945-ben épült fel, a keresztek voltak azok a helyek, ahol a járókelők vagy a munkába igyekvők megálltak egy-egy fohász erejéig.

Javaslattevő: Kovács Mária

Források listája:

Kovács Mária gyűjtéséből és adatközléséből (2020. január, Kispiac)

2016-01-29

kulturális örökség


A magyar népi vallásosság mindmáig legnagyobb kutatójának, Bálint Sándornak a véleménye szerint Illés próféta kultusza Árpád-kori szakrális népéletünk öröksége. Nyomai szórványosan mindmáig fellelhető ...

2023-12-14

agrár- és élelmiszergazdaság | Zenta


A Dobák Cukrászat több mint 50 éves múltra tekint vissza. Két nemzedék óta, 1971-től él a köztudatban. Kovács Dobák György az, aki ezt a családi vállalkozást megteremtette. Később a fia, Kovács Dobák ...

2016-03-09

kulturális örökség


A zentai csata (1697. szeptember 11.) a törökellenes felszabadító háború egyik legjelentősebb és legvéresebb csatája volt, amelyben a szövetséges keresztény sereg Savoyai Jenő herceg vezetésével győze ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával