Barát-kereszt (Kispiaci szakrális kisemlékek II.)

Települési érték

épített környezet

2020-01-31


Bemutatás:


A kőkereszt a Csantavéri úton Barát Gyula házánál állt. Barát Istvánné Nagy Luca háza táján 1918-ban dögvész tizedelte a nagy jószágot: lovat, disznót. Isten elvette a szerencsénket – mondogatta édesanyám – magunkra vontuk a haragját. Katona fiáról, Ferencről régen kapott hírt. Azt se tudták, hogy életben van-e még. Nagy fájdalom vót ez a családnak. Több gyereke küzdött a fronton. A család úgy döntött, hogy az isteni kegyelem elnyeréséért áldozatot hoznak, aztán keresztet emeltettek Isten dicsőségére, amelyet a virágoskertjükben helyeztek el – mesélte Barát Etelka.

Felirata:

Emeltette

Özvegy Barát Istvánné

És fia Ádám és neje

Majoros Teréz és lányuk

Matildka

1918.

Amikor Barát Ferenc családjával leköltözött Kispiacra, az Arany János utcába, a kereszt kint maradt Ustorkán. Ám történt, hogy egyik napon nem volt helyén a kereszt. Valaki ellopta! Siratták nagyon eleik örökségét. A kereszt sokára, de megkerült és ma ott áll Barát Ferenc udvarában, az Arany János utcában.

Családi ünnep keretében, 1984-ben megtartották a keresztszentelést. A szertartást a hajdújárási Gubi plébános úr végezte (adatközlők: a Barát család tagjai).

A kereszt hármas tagolású, Nyugat–Kelet tájolású. Fémöntvényű tartozékai a következők: INRI feliratú tábla, korpusz és a Mária-dombormű.

Indoklás:


„Ne becsüljétek le soha a szeretetet, amely akkor a legnagyobb, ha a kereszten fejezi ki magát, és amely nélkül az emberi életnek sem gyökere, sem értelme nincsen” (II. János Pál pápa).

Magyarkanizsa község területén olyan településen, mint Kispiac, ahol a templom csupán 1945-ben épült fel, a keresztek voltak azok a helyek, ahol a járókelők vagy a munkába igyekvők megálltak egy-egy fohász erejéig.

Javaslattevő: Kovács Mária

Források listája:

Kovács Mária gyűjtéséből és adatközléséből (2020. január, Kispiac)

2021-02-17

természeti környezet


A polgári társadalom az 1848-as európai forradalmak és a Tiszai Koronakerület megszűnése után kezdett kialakulni, és az 1867-es kiegyezéssel létrejött Óbecse nagyközség, Óbecse a járás központjává vál ...

2025-03-19

kulturális örökség | Bajmok


Túrú Erzsébet 1962-ben született Bajmokon. Gyermekkorát testvéreivel töltötte, télen a bajmoki libalegelőn játszottak a hóban. Az általános iskolát Bajmokon végezte, majd Újvidéken folytatta tanulmány ...

2025-03-28

természeti környezet


Az tárnicsok elsősorban a hegyvidék sziklás ormain teremnek, sokuk endemikus szűk elterjedési területtel ami azt jelenti, hogy csak egy - két hegycsúcsot népesítenek be és nem fordulnak elő sehol másh ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával