A kosárfonásnak erős hagyományai vannak a vajdasági magyarság körében, még a 20. század közepén is elterjedt tudásnak számított a mezőgazdasággal foglalkozó közösségekben. Sokan foglalkoztak vele az ö ...
A kőkereszt a Csantavéri úton Barát Gyula házánál állt. Barát Istvánné Nagy Luca háza táján 1918-ban dögvész tizedelte a nagy jószágot: lovat, disznót. „Isten elvette a szerencsénket – mondogatta édesanyám – magunkra vontuk a haragját. Katona fiáról, Ferencről régen kapott hírt. Azt se tudták, hogy életben van-e még. Nagy fájdalom vót ez a családnak. Több gyereke küzdött a fronton. A család úgy döntött, hogy az isteni kegyelem elnyeréséért áldozatot hoznak, aztán keresztet emeltettek Isten dicsőségére, amelyet a virágoskertjükben helyeztek el – mesélte Barát Etelka.
Felirata:
Emeltette
Özvegy Barát Istvánné
És fia Ádám és neje
Majoros Teréz és lányuk
Matildka
1918.
Amikor Barát Ferenc családjával leköltözött Kispiacra, az Arany János utcába, a kereszt kint maradt Ustorkán. Ám történt, hogy egyik napon nem volt helyén a kereszt. Valaki ellopta! Siratták nagyon eleik örökségét. A kereszt sokára, de megkerült és ma ott áll Barát Ferenc udvarában, az Arany János utcában.
Családi ünnep keretében, 1984-ben megtartották a keresztszentelést. A szertartást a hajdújárási Gubi plébános úr végezte (adatközlők: a Barát család tagjai).
A kereszt hármas tagolású, Nyugat–Kelet tájolású. Fémöntvényű tartozékai a következők: INRI feliratú tábla, korpusz és a Mária-dombormű.
„Ne becsüljétek le soha a szeretetet, amely akkor a legnagyobb, ha a kereszten fejezi ki magát, és amely nélkül az emberi életnek sem gyökere, sem értelme nincsen” (II. János Pál pápa).
Magyarkanizsa község területén olyan településen, mint Kispiac, ahol a templom csupán 1945-ben épült fel, a keresztek voltak azok a helyek, ahol a járókelők vagy a munkába igyekvők megálltak egy-egy fohász erejéig.
Javaslattevő: Kovács Mária
Kovács Mária gyűjtéséből és adatközléséből (2020. január, Kispiac)
A kosárfonásnak erős hagyományai vannak a vajdasági magyarság körében, még a 20. század közepén is elterjedt tudásnak számított a mezőgazdasággal foglalkozó közösségekben. Sokan foglalkoztak vele az ö ...
Az 1924-es árvíz idején átszakadt a vasúti gát, ezzel kialakult egy tó, amelyet találóan Strandnak kereszteltek el, s ma is így emlegetik a helybeliek. Miután újból megépült a töltés, annak másik olda ...
A hagyományos farsangi jelmezbál évszázados múltra tekint vissza Veprőd településen. Minden évben farsangvasárnap délutánján rendezik meg a gyerekek számára. 1950-es évek előtt, amikor a művelődési eg ...