A tornyosi Emlékkereszt

Települési érték

épített környezet

2022-03-29


Bemutatás:


A tornyosi Magyarok Nagyasszonya-templomot 1901. szeptember 9-én szentelték fel. A századfordulón fejlődésnek indult faluban az épülő templom elé 1900. augusztus 1-jén a tornyosi hívők egy csoportja adakozásából új keresztet állíttatott fel. Az adakozó hivek a következő Alapítványi levélben nyílvánították ki szándékukat:

„Alulírott Rechner Konrád helyettes plébános és egyházi gondnok ezennel elismerjük és kijelentjük, miszerint Lengyel D. János, Gombos Imre, Gombos András, Gombos János, Búrány Antal és Dér Fábián a helybeli róm. kath. Kegyes alapok pénztárába egyszáz koronát letettek alapítványként oly czélból, hogy ezen tőkének esedékes kamataiból az általuk ezen nagy jubileumi év folyamán hétszáz korona költségen a Zenta-Tornyos pusztán építendő templom helyére felállított kőkereszt jó karban fönntartassék.”

A kereszt felirata a következő:

1896–1996 emlékére
a kereszt kegyelme oltalmazzon,
hogy földi hazánkból
az égi hazába jussunk.

A templom előtt álló kisemlékművet napjainkban is rendszeresen virágcsokrokkal díszítik. Egyházi ünnepnapokon gyertyákat gyújtanak a feszület talapzatánál. A templom műemlék, a szabadkai székhelyű Községközi Műemlékvédelmi Intézet védelme alatt áll.

Indoklás:


A tornyosi templom vajdasági viszonylatban is előkelő helyet foglal el a szecessziós stílusú belső festése szempontjából, a művészien festett vitrázsablakai is különlegesek. Építésekor újításnak számítottak a vasbeton boltívei. Értékét növeli, hogy az országos összefogás mellett a helyi lakosság is önzetlen módon kivette a részét a felépítésében. Az emlékkereszt méltó módon tesz bizonyságot a jubileumi templomépítésről.

Kapcsolat az értékhez:


Tornyos, Nagy sor 9.,
Tel.: 062 784655
https://www.facebook.com/MagyarokNagyasszonyaPlebaniatemplomTornyos/

Források listája:

Vida János: Szakrális építmények és emlékművek Zentán, 2005.

Matykó Árpád: Az a falu nagy volt / Illa villa magna erat (Tornyos története), 2017.

2019-02-05

turizmus és vendéglátás | Egyházaskér


Egyházaskér napjainkban 2800–3000 hektárnyi vadászatra alkalmas földterülettel rendelkezik. A helyi vélekedés szerint gazdag vadállományát Erdély és a Kárpátok közelségének köszönheti. Fürj, fácán, af ...

2024-08-01

kulturális örökség | Zenta


Sremac, Stevan (1855–1906) kiemelkedő szerb prózaíró. Családja ősei valószínűleg a Čarnojević vezetette népvándorláskor, a 17. században kerültek a Szerémségbe és Bácskán keresztül Zentára. Sremac szü ...

2025-03-28

természeti környezet


Keleti-délkeleti elterjedésű sólyomféle a Kárpát medencétól nyugatra már nem fordul elő. Mivel elsősorban a földön mozgó állatokkal él fő tápláléka az ürge volt. Mivel az űrgés legelőket feltörték az ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával