A tornyosi Emlékkereszt

Települési érték

épített környezet

2022-03-29


Bemutatás:


A tornyosi Magyarok Nagyasszonya-templomot 1901. szeptember 9-én szentelték fel. A századfordulón fejlődésnek indult faluban az épülő templom elé 1900. augusztus 1-jén a tornyosi hívők egy csoportja adakozásából új keresztet állíttatott fel. Az adakozó hivek a következő Alapítványi levélben nyílvánították ki szándékukat:

„Alulírott Rechner Konrád helyettes plébános és egyházi gondnok ezennel elismerjük és kijelentjük, miszerint Lengyel D. János, Gombos Imre, Gombos András, Gombos János, Búrány Antal és Dér Fábián a helybeli róm. kath. Kegyes alapok pénztárába egyszáz koronát letettek alapítványként oly czélból, hogy ezen tőkének esedékes kamataiból az általuk ezen nagy jubileumi év folyamán hétszáz korona költségen a Zenta-Tornyos pusztán építendő templom helyére felállított kőkereszt jó karban fönntartassék.”

A kereszt felirata a következő:

1896–1996 emlékére
a kereszt kegyelme oltalmazzon,
hogy földi hazánkból
az égi hazába jussunk.

A templom előtt álló kisemlékművet napjainkban is rendszeresen virágcsokrokkal díszítik. Egyházi ünnepnapokon gyertyákat gyújtanak a feszület talapzatánál. A templom műemlék, a szabadkai székhelyű Községközi Műemlékvédelmi Intézet védelme alatt áll.

Indoklás:


A tornyosi templom vajdasági viszonylatban is előkelő helyet foglal el a szecessziós stílusú belső festése szempontjából, a művészien festett vitrázsablakai is különlegesek. Építésekor újításnak számítottak a vasbeton boltívei. Értékét növeli, hogy az országos összefogás mellett a helyi lakosság is önzetlen módon kivette a részét a felépítésében. Az emlékkereszt méltó módon tesz bizonyságot a jubileumi templomépítésről.

Kapcsolat az értékhez:


Tornyos, Nagy sor 9.,
Tel.: 062 784655
https://www.facebook.com/MagyarokNagyasszonyaPlebaniatemplomTornyos/

Források listája:

Vida János: Szakrális építmények és emlékművek Zentán, 2005.

Matykó Árpád: Az a falu nagy volt / Illa villa magna erat (Tornyos története), 2017.

2017-08-25

kulturális örökség | Bácskossuthfalva


Bácskossuthfalván a Posta utca 2. szám alatt található az egykori Schreier ház. A felújított épület utca felőli része ma Emlékházként működik. Itt látható a helytörténeti gyűjtemény, amely a falusi él ...

2024-02-02

kulturális örökség | Csantavér


Szedlár Rudolf Csantavéren született 1953-ban, majd 1954-ben családjával együtt Szabadkára költözött. Az elemi iskola négy osztályát még Szabadkán végezte el, ám 1964-ben kiköltöztek Csantavérre. Érde ...

2019-10-28

turizmus és vendéglátás | Bácsfeketehegy


Bácsfeketehegy település 1785-ös Kunhegyesről érkező kun származású magyar református családokkal történő újjátelepülését követően újból élet fakad a török pusztítást követő több évszázados pusztaságo ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával