Bogdán József papköltő egyházaskéri tevékenysége és költészete

Települési érték

kulturális örökség

2020-05-11

Bemutatás:

Az egyházaskéri leányegyházat 1988-ban alakították át önálló lelkészséggé és Huzsvár László székespüspök az első helyben lakó lelkésznek ft. Bogdán Józsefet nevezte ki, így ő lett Egyháskér első helyben lakó plébánosa. Bogdán József 1956. január 12-én született Zentán. 1983-ban diplomázott teológia és filozófia szakon. Még az évben pappá szentelték Nagybecskereken. Amikor a faluba helyezték ifjonti lelkesedéssel keltette életre újra a helyi egyházi szokásokat, melynek megőrzésére mint mindig, éppen abban az időben is, nagy szükség mutatkozott. Még ma is beszélnek például az úrnapi körmenetről, amely során teljes pompában az egyházaskéri lakosok a plébános úr vezetésével végigsétáltak egyházi énekeket énekelve a főutcán, s megszentelték a két út menti feszületet a falu központjában.

Egyházi szolgálatai mellett kultúraszervező tevékenységet is folytatott. Az újvidéki Magyar Tanszék tanárával, Bányai Jánossal szervezte meg 1997-ben az első Kálmány Lajos Emléknapot, és ebből az alkalomból egy márványtábla került a templom külső falára a következő szöveggel: „Kálmány Lajos pap, néprajzkutató és mesemondója, Borbély Mihály emlékére.” A márványtáblát a szegedi Péter László néprajztudós leplezte le. Bogdán József költeménybe is foglalta Kálmány Lajost. Ebből egy részletet is idézünk:

Kérded, mi újság Egyházaskéren.

Kicsiny falum mint egy érdemérem

Bánát behorpadt, ziháló mellén.

Bartók kószál az Aranka mentén.

Ott Kálmány Lajos lila stólában,

a fövegén muhar és bogáncs van…

Bogdán József kultúraszervező tevékenységéhez kötődik még az Egyházaskérhez közeli Oroszlámoson alapított Kálmány Lajos Könyvtár és Kálmány Lajos Művelődési Egyesület is, amely utóbbi küldetésszerepe abban nyilvánult meg, hogy azokban a falvakban, ahol Bogdán József és Molnár Rózsa lelki szolgálatot teljesített (Rábé, Magyarmajdán, Egyházaskér, Oroszlámos, Feketetó és Kanizsamonostor), szervezze és védje a kulturális értékeket. Az eddigieken túl Bogdán József részt vett az 1994-ben induló Kálmány Lajos Népmesemondó Verseny szajáni elődöntőjének és zentai döntőjének értékelő bizottságának munkájában, továbbá ott volt a második vajdasági Kálmány-emléktábla felavatásán is, Szajánban, ahol az avatást ünnepi szentmise előzte meg, melyet Pósa Gyula, Both István és Bogdán József celebrált, és a szentbeszédet is ő tartotta.

Bogdán Józsefet papköltői minőségében tartják számon a Kárpát Medencében. Alkotói pályája Egyházaskéren indult, az ott töltött szolgálati évei alatt öt verseskötete jelent meg. Erről így vall: „Egyházaskéren kezdett el komolyabban érdekelni a költészet. Ott találkoztam a természettel, a madarak énekével, a virágok szépségével. Emberekkel nem nagyon találkoztam.” Az Egyházaskéren töltött évek alatt felfelé ívelt költői pályája, 1999-ben a Magyar Írószövetség tagjává választották, s mindez idő alatt jó szakmai és baráti kapcsolatrendszert épített ki. Magánkiadásban jelent meg első verseskötete Ablakok címmel. A kötetet először Zentán, a könyvtárban mutatták be. Utána a Híd irodalmi folyóirat szépirodalmi rovatában jelent meg négy vers és közben megismerte az újvidéki Magyar Tanszék és a Híd folyóirat körét, Toldi Évát és Bori Imrét például. De kapcsolatot alakított ki a zentai Beszédes Istvánnal is és Cs. Simon István csókai költővel, a Magyar Szó napilap újságírójával. Ez utóbbi barátság folytán fordult figyelme a vidék történelmének megismerése felé, és ezután sorra jelentek meg versei is.

Ez idáig tizenegy verseskötete, egy verses irodalmi-dokumentum kötete és két szociográfiai munkája látott napvilágot. Pályájáról film is készült Fohász a déli végeken címmel Fejős Csilla rendezésében. Lásd: https://www.youtube.com/watch?v=YwOXsE1bdto

Legismertebb Egyházaskérről szóló versei: Verbica kis falum, A kérdezőnek: https://www.youtube.com/watch?v=PHqkAFOHwr0

Indoklás:

Amikor kitört a háború a kilencvenes években, egyre kevesebben lettek környékünkön is. Elkezdődtek az elvándorlások és kevesebb pap is maradt Bánátban. A kétezres évektől már tíz falu jutott Bogdán Józsefre. Ezután, áthelyezését követően az egyházaskéri lakosok egyházi életének szervezője és tevékeny irányítója a helyi kántor, Pópity Erzsébet lett, majd halálával egyre inkább gyengült a település egyházi élete. Bogdán József egyházaskéri tevékenysége és költészet irányadó a helybéli volt hittanosai, de mára már az egész Vajdaság számára. Hiánya Egyházaskéren azonban kétségkívül égető, s visszaköszön, amit egykor maga fogalmazott megy egy újságcikkben: A pap nemcsak egyházi feladatokat lát el, hanem társadalmi és kulturális szereppel is bír egy-egy kis faluban.

Javaslattevő: Fehér Viktor