„A vajdasági magyarság fontos szent helye az elméri Szent Ágoston katolikus templom, annak ellenére, hogy nincsen állandó plébánosa. A faluban a katolikusok száma folyamatosan csökken. Kétezerben még ...
Doroszlói Szentkút
Bemutatás:
Doroszlói Szentkút: Mária, Keresztények Segítsége Egyházmegyei Kegyhely
"A középkor óta ismert kegyhely. Bajkút az óbudai apácák birtoka volt 1492-ben. 1790-ben ismét feléledt Zablóczki János csodálatos gyógyulása után. 1825-ben épült az első kápolna; a mai díszes templomát 1874-ben emelték. 1968 óta a szabadkai egyházmegye által szentesített kegyhely. Korábban pünkösd hetében jártak ide a zarándokok. A hatvanas évektől a Kisaszszony-napi, szeptember 8-i búcsú az országosan ismert. A szent kutat húsvéthétfőn nyitják meg és szeptember 16-án, Mária neve napján zárják be. Korábban újhold vasárnapján itt tartották a kismisét. Elsősorban a magyarok és a sokácok közkedvelt búcsújáró helye, de Bácska és Bánát egyéb katolikus lakói is szívesen jönnek ide. A németek kitelepítésükig látogatták. A szomszéd falu, Sztapár pravoszláv vallású asszonyai is eljöttek ide tiszteletből."
Beszédes Valéria: Hol volt… Néprajzi és műemlékvédelmi tanulmányok. Zenta, 2011.
Javaslattevő: Dévavári Beszédes Valéria néprajzkutató
Indoklás:
A bácskai katolikusok körében napjainkban is nagy hagyománya van a különféle kegyhelyek látogatásának. Nagy kultusza van például a szent kutaknak, melyek nagy számban fordulnak elő, főleg a nyugat-bácskai Mosztonga-patak mentén. Legjelentősebb közülük a Doroszlói Szentkút, mely már a középkorban is ismert volt, de jelentősége akkor nőtt meg igazán, amikor a mai Vajdaság területét elcsatolták Magyarországtól, s az itteni hívek nem juthattak el az addig kedvelt búcsújáró helyekre: Máriagyűdre, Máriaradnára, illetve Szegedre, az alsóvárosi búcsúba. A doroszlói ma a vajdasági magyarság legkedveltebb búcsújáró helye. A nyolcvanas években több ezer hívőt vonzott. Ebben az időben a Szűzanya iránti hálából emeltetik a Rózsafüzér titkait ábrázoló freskókat, melyekből arra következtethetünk az itteni nép lelkiségében kiemelkedő fontosságú a doroszlói kegyhely.
Kapcsolat az értékhez:
25243 Doroszló
Žarka Zrenjanina 170.
Tel: +381(0)25-862-206;
Fax: +381(0)25-875-675;
Mob:+381(0)64-2408-521;
E-mail: varpad@tippnet.rs
A Szentkút Rektora: Ft. Verebélyi Árpád
Források listája:
Bálint Sándor: Bácska kegyhelyei. Kalangya 1943/4. sz. 162-165. o.
Bálint Sándor – Barna Gábor: Búcsújáró magyarok. A magyarországi búcsújárás története és néprajza. Budapest, 1994.
Bárth János: Egyház, kultusz és közösségi hagyomány a népéletben. In. Magyar Néprajz. VII. Budapest, 1990. (http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/216.html)
Berecz Sándor: Kegyhelyeink története. Bački Vinogradi, 1985.
Lakatos Andor (szerk): A Kalocsa-Bácsi főegyházmegye történeti sematizmusa 1777-1923. Kalocsa, 2002.
Schematismus primus Dioecesis Suboticanae annum Domini 1968 qui est annus fundationis Dioeccesis. Subotica, 1968.
Weboldal: http://kegyhely.doroszlo.net/
Topolyán jelenleg négy szervezet keretein belül foglalkoznak a kézimunka különböző ágazataival. Ezek a: Nagyapáti Kukac Péter Magyar Hagyományőrző és Néprajzkutató Társulat Községi Női Fórum, ...
„Ha a Télapóra gondolunk, sok minden jut az eszünkbe. Csomagot hoz, a kéményen át érkezik, piros ruhát visel, hosszú fehér szakálla van, bojtos a sapkája, az Északi-sarkról jön, ajándékot hoz… Ezt min ...
