Doroszlói Szentkút

Külhoni érték

kulturális örökség

2016-03-09


Bemutatás:


Doroszlói Szentkút: Mária, Keresztények Segítsége Egyházmegyei Kegyhely

"A középkor óta ismert kegyhely. Bajkút az óbudai apácák birtoka volt 1492-ben. 1790-ben ismét feléledt Zablóczki János csodálatos gyógyulása után. 1825-ben épült az első kápolna; a mai díszes templomát 1874-ben emelték. 1968 óta a szabadkai egyházmegye által szentesített kegyhely. Korábban pünkösd hetében jártak ide a zarándokok. A hatvanas évektől a Kisaszszony-napi, szeptember 8-i búcsú az országosan ismert. A szent kutat húsvéthétfőn nyitják meg és szeptember 16-án, Mária neve napján zárják be. Korábban újhold vasárnapján itt tartották a kismisét. Elsősorban a magyarok és a sokácok közkedvelt búcsújáró helye, de Bácska és Bánát egyéb katolikus lakói is szívesen jönnek ide. A németek kitelepítésükig látogatták. A szomszéd falu, Sztapár pravoszláv vallású asszonyai is eljöttek ide tiszteletből."

Beszédes Valéria: Hol volt… Néprajzi és műemlékvédelmi tanulmányok. Zenta, 2011.

Javaslattevő: Dévavári Beszédes Valéria néprajzkutató

Previous Next

Indoklás:


A bácskai katolikusok körében napjainkban is nagy hagyománya van a különféle kegyhelyek látogatásának. Nagy kultusza van például a szent kutaknak, melyek nagy számban fordulnak elő, főleg a nyugat-bácskai Mosztonga-patak mentén. Legjelentősebb közülük a Doroszlói Szentkút, mely már a középkorban is ismert volt, de jelentősége akkor nőtt meg igazán, amikor a mai Vajdaság területét elcsatolták Magyarországtól, s az itteni hívek nem juthattak el az addig kedvelt búcsújáró helyekre: Máriagyűdre, Máriaradnára, illetve Szegedre, az alsóvárosi búcsúba. A doroszlói ma a vajdasági magyarság legkedveltebb búcsújáró helye. A nyolcvanas években több ezer hívőt vonzott. Ebben az időben a Szűzanya iránti hálából emeltetik a Rózsafüzér titkait ábrázoló freskókat, melyekből arra következtethetünk az itteni nép lelkiségében kiemelkedő fontosságú a doroszlói kegyhely.

Kapcsolat az értékhez:


25243 Doroszló
Žarka Zrenjanina 170.
Tel: +381(0)25-862-206;
Fax: +381(0)25-875-675;
Mob:+381(0)64-2408-521;
E-mail: varpad@tippnet.rs

A Szentkút Rektora: Ft. Verebélyi Árpád

Források listája:

Bálint Sándor: Bácska kegyhelyei. Kalangya 1943/4. sz. 162-165. o.

Bálint Sándor – Barna Gábor: Búcsújáró magyarok. A magyarországi búcsújárás története és néprajza. Budapest, 1994.

Bárth János: Egyház, kultusz és közösségi hagyomány a népéletben. In. Magyar Néprajz. VII. Budapest, 1990. (http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/216.html)

Berecz Sándor: Kegyhelyeink története. Bački Vinogradi, 1985.

Lakatos Andor (szerk): A Kalocsa-Bácsi főegyházmegye történeti sematizmusa 1777-1923. Kalocsa, 2002.

Schematismus primus Dioecesis Suboticanae annum Domini 1968 qui est annus fundationis Dioeccesis. Subotica, 1968.

2018-09-03

kulturális örökség | Topolya


Topolyán az Ifjúság utcában három egykori kovácsműhelyről tudunk. Ezek között volt az Egri testvérek bognár- és kovácsműhelye. Ezt a megosztott munkát az indokolta, hogy többek között ebben a műhelybe ...

2016-02-29

épített környezet | Ada


„Az adai római katolikus templom tornyához hasonlót máshol aligha látnak az emberek. Az átutazóban lévők úgy nézik, hogy nincs befejezve. Az adaiak azonban tudják, hogy be van fejezve, de azt már igaz ...

2016-01-25

kulturális örökség | Torontálvásárhely


Debelyacsán a Református templom kisharangja minden reggel fél nyolckor megkondul. Ez falunknak egyedülálló jellegzetessége. Mint ahogy a déli harangszó a mai napig is Hunyadi János győzelmét hirde ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával