Doroszlói és gombosi böjti leánytáncok és népdalok

Külhoni érték

kulturális örökség

2016-02-01


Bemutatás:


Népi tánckincsünk legarchaikusabb fajtáját képezik a tavaszi termékenységi rítusokhoz kötődő, főleg a böjti időszak és a mulatság nélküli ünnepnapok lánykörtáncai (karikázók). A karikázók csoportjába tartozik a bácskai csirajozás és tüskömtánc; a dél-nyírségi hajlika; Kalocsa vidékéről a férc; a martosi kúria; a mátyusföldi szinala; a sárközi babázás és fárida; a somogyi erdőjárózás, hajaboka, hajrózsázás, kocsikala; valamint a szlavóniai derenka, a kalala és a rezálás. A karikázó zenei kísérete mindig egyszólamú énekszó. Martin György a kétkezes karikázók közé sorolja a bácskai Duna mente lánytáncait. Ez a két tánctípus – a gombosi tüsköm és Doroszlón járt csiraj – is tanúsítja a bácskai Duna mentének a dunántúli (nyugati) népzenei dialektusba tartozását.

Kovács Endre, a táj legjelentősebb néprajzkutatója írja a csirajról:

„Mi hát a csiraj? Böjti leánykörtánc, melyet már a nagyanyáink öreganyái énekeltek és táncoltak a maguk idejében. Más vigalmakra és mulatságokra különféle vallási tilalmak vonatkoztak. A csirajt viszont egész éven át szabad volt táncolni. 
A serdülő leánykák vasárnap meg ünnepnapok délutánjain kiálltak valamelyikük háza elé az utcára táncolni. A kezdésre, amíg kevesen voltak, hárman-négyen kapaszkodtak össze, és énekük ütemére táncoltak. Ilyenkor maga a kör forgott. Később körbe álltak, és függően a kör nagyságától, a körben egy vagy két leánypár forgott. Minden versszak, ill. strófa után a táncoló pár egyike visszaállt a körbe, a bennmaradt pedig a körülállók közül új párt választott, akivel még egy versszakot, nótát táncolt. Így cserélődtek, amíg meg nem unták, vagy rájuk nem sötétedett. A körben állók nem táncoltak, csak énekeltek.”

A szervezett mulatságok rendjében a táncszünetekben és a tánckezdéskor kapnak alkalmi helyet. A Délvidéken egyedülálló a karikázó tánctípus, csak e két változatát tartják nyilván az egyetemes néptánckutatásban. A hagyományos csiraj- és tüskömtánc énekei népzenénk törzsrétegéhez, a dunántúli karikázó dallamokhoz tartoznak. Tempójuk gyors, a karikázók szinte minden dallamváltozata megtalálható. Általában sok versszakkal énekelték, amelyekkel kommunikáltak is egymás közt a fiatalok. Minden elkezdett dalnak tömör mondanivalója volt, segítségükkel fejezte ki énekesük az érzelmeit.

Javaslattevő: Kovács Endre néprajzi gyűjtő

Indoklás:


A hangszeres kíséret nélkül, kizárólag táncolva énekelt műfaj, a csiraj és tüsköm földrajzilag lehatárolt, az egymással szomszédos Doroszló, Gombos és a Dunán túli (Horvátország) Szlavón-hegyhát (Erdőd, Dály és Almás) sajátja. Ugyanezen típusú lehatároltság vonatkozik a dallamkincsre is: a lejegyzett szövegek túlnyomó részét csak a már említett településeken énekelték ilyen dallamra. Többévi kutatás ellenére a magyarság leánytáncai között az említetteken kívül sehol sem ismerik ezt az elnevezést.

 

Kapcsolat az értékhez:


Arany János Magyar Művelődési Egyesület, Gombos
https://www.facebook.com/Arany-János-Magyar-Művelődési-Egyesület-Gombos-115558538520258/

Móricz Zsigmond Magyar Művelődési Egyesület, Doroszló
http://www.vajdasag.hu/doroszlo/szervezetek.php

Források listája:

Bodor Anikó: Vajdasági magyar népdalok. Lírai dalok. Katonadalok. A hétköznapok dalai. Szerelmi, tréfás és egyéb dalok. Újvidék, 1997, Forum Könyvkiadó.

Bodor Anikó: Vajdasági magyar népdalok III. Párosítók, lakodalmasok, szerelmi dalok. Újvidék–Zenta, 2003, Forum Könyvkiadó – Thurzó Lajos Közművelődési Központ.

Jung Károly: Gombos népzenéjéről. In uő. szerk.: Gombos (Bogojevo). Írások egy nyugat-bácskai falu jelenéről és múltjáról. Gombos, 1978, Arany János Művelődési Egyesület, 143–147.

Jung Károly: Az emberélet fordulói. Gombosi népszokások. Újvidék, 1978, Forum Könyvkiadó.

Kiss Lajos: Gombos és Doroszló népzenéje. Újvidék, 1982, A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete. /A Jugoszláviai Magyar Népzene Tára, 1./

Kiss Lajos: Délvidéki daloskönyv. 108 magyar népdal. Budapest, 1943, Magyar Kórus.

Kovács Endre: Bölcsőtől a koporsóig. Az emberélet fordulóinak népszokásai Doroszlón. Újvidék, 1988, A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete.

Kovács Endre: Körül csillagos az ég. Doroszlói csirajnóták gyűjteménye. Szabadka, 2003, Grafoprodukt.

Magyar néprajzi lexikon. 1. köt. A–E. Csirajozás, csiraj, búbos szócikk [online]. Budapest, 1977 [2013. 06. 17.], Akadémiai Kiadó, 519. (http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-1364.html)

Martin György: A magyar körtánc és európai rokonsága. Budapest, 1979, Akadémiai Könyvkiadó.

Székely Mária: A Duna menti lánytáncok gyűjtése. A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei, 1980. 42–43. sz. 89–109.

Székely Mária: Föld, föld… Gyűjtés a Dunatáj magyarságának szellemi néprajzi hagyományaiból. Apatin, 1981, Apatini Irodalmi Kör.

Székely Mária: Úgy szalattunk be a körbe… Magyar Szó [Dunatáj], 1973. február 14. 157. sz. 7.

Szügyi Judit: Gombosi táncok. Gyűjtés és a táncok tanításának módszertana. Kézirat. 2007.

Tél József: Tüskömugrás. Híd, XV. évf. 1951. 12. sz. 804–813.

Vargyas Lajos: A magyarság népzenéje. Budapest, 2002, Planétás Kiadó.

Bodor Anikó szerk.: Vajdasági magyar népdalok. LPX 18215. Budapest, 1992, Hungaroton.

Bodor Anikó szerk.: Vajdasági magyar népdalok III. CD-lemez. Zenta, 2003, Thurzó Lajos Közművelődési Központ.

Csalóka zenekar: Lement a nap a szokott járásán. Duna menti lakodalmas. CD-lemez. Budapest, 2003, X-produkció

Paksa Katalin – Németh István szerk.: Magyar Népzenei Antológia 4. Alföld. LP. Budapest, 1989, Hungaroton.

2016-03-17

kulturális örökség


Az 1848–49-es szabadságharc első győztes csatáját Pákozd és Sukoró között vívta a magyar sereg Jelačić bán csapatai ellen 1848. szeptember 29-én, s történetesen 1849. július 14-én, az utolsónál is Jel ...

2016-04-08

természeti környezet


A báránypirositó az érdeslevelűek (Boraginacae) családjába tartozó lágyszárú évelő növény, mely a homokpuszták jellemző, mediterrán elterjedésű faja. Levelei az apró szőröktől selymes tapintásúak. Vir ...

2016-01-28

természeti környezet | Ada


Tóth László adai amatőr ornitológus gazdag gyűjteménye Vajdaság-szerte ismert a természetkutatók körében. A több, mint fél évszázadnyi gyűjtőmunkával összeállított madár-, rovar-, fészek- és tojásgyűj ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával