Az 1930-as évek elején a csókai földesúr, Léderer György tamburazenekart alapított azért, hogy helyi zenészei legyenek, akik megfelelő színvonalon muzsikálnak a kastély zenés estjein, vendégfogadásain ...
A hagyományos farsangi jelmezbál évszázados múltra tekint vissza Veprőd településen. Minden évben farsangvasárnap délutánján rendezik meg a gyerekek számára. 1950-es évek előtt, amikor a művelődési egyesületnek még nem volt saját székhelye, ezt a rendezvényt más szórakozóhelyeken, pl. a kocsmában tartották meg. A korábban ezt a rendezvényt ivónak nevezte a nép. A gyermekek zenei kísérettel vonulnak be, a zsűri pedig értékeli a jelmezeket, majd kiválasztja a legjobbakat. Az 5 legkreatívabb, kézzel készített jelmezt viselő gyermek jutalomban részesül. A díjátadó után játékos táncmulatsággal folytatódik a rendezvény. A faluban ez az egyik legrégebbi rendezvény, amely a nép körében él, és amelyre büszkék a helybeliek.
Veprőd az egyedüli település Kúla községben, ahol megmaradt a régi, hagyományos farsangi szokás, igaz, módosított változatban, mert a felnőtteknek szervezett jelmezbál már a múlté, de a gyermekek számára továbbra is rendszeres esemény. A helybeliek fontos feladatuknak tartják a dédszüleik által rájuk hagyományozott szokás ápolását.
Javaslattevő: Korbélits Mihály
A források és információk a gyermekeknek szervezett jelmezbállal kapcsolatban Balázs Lajos mérnök úrtól származnak.
http://nyugat-bacska-portal.info/2020/02/25/nepszeru-a-veprodi-alarcos-bal/
https://hetnap.rs/cikk/A-szebb-jovobe-vetett-hit-21997.html
https://www.magyarszo.rs/hu/3306/kozelet_riport/161354/Veprődön-még-élnek-a-hagyományok.htm
Az 1930-as évek elején a csókai földesúr, Léderer György tamburazenekart alapított azért, hogy helyi zenészei legyenek, akik megfelelő színvonalon muzsikálnak a kastély zenés estjein, vendégfogadásain ...
Torda helytörténetét több kiadvány is megörökíti: a Torda jubileumai (2003), amely a tordai az egyházközösség és az oktatás megalakulásánáak 200 éves évfordulójára jelent meg, és a Torda krónikája, am ...
A gyógyvízforrást 1923-ban fedeztékfel és 2000-ig rövidebb-hosszabb megszakításokkal Szent György néven palackozták és forgalmazták, főleg Vajdaságban, de külföldön is, elsősorban Európában. A gyógyví ...