Fábián-kereszt (Kispiaci szakrális kisemlékek III.)

Települési érték

épített környezet

2020-01-31


Bemutatás:


Az országúton (ma: Szabadkai út), Dukai Antal háza mellett négy juharfa és két jázminbokor mögött áll az akácfából készült kereszt, melyet Fábián János emeltetett.

A kereszt Apró Miklós kanizsai bognár munkája, 1930. augusztus 20-án Lukits Sándor helyi plébános szentelte fel.

1980-ban Dukai Otília és férje Vörös Dániel ludasi lakosok felújíttatták.

Fábián János mélyen vallásos ember volt, Isten dicsőségére állíttatta a keresztet, így remélve engesztelést azok számára, akik káromolják a Mindenhatót.

A négy négyzetméternyi terület, ahol a kereszt áll az egyház tulajdonát képezi. A léckerítés, mely körülvette a keresztet, nyomtalanul eltűnt.

Tartozékai: az „aranyporral” festett INRI feliratú tábla, a korpusz. Jézus lábánál pedig a Szűzanyát ábrázoló kisplasztika látható.

Felirata:

Isten dicsőségére

1929.

1980.

Indoklás:


„Ne becsüljétek le soha a szeretetet, amely akkor a legnagyobb, ha a kereszten fejezi ki magát, és amely nélkül az emberi életnek sem gyökere, sem értelme nincsen” (II. János Pál pápa).

Magyarkanizsa község területén olyan településen, mint Kispiac, ahol a templom csupán 1945-ben épült fel, a keresztek voltak azok a helyek, ahol a járókelők vagy a munkába igyekvők megálltak egy-egy fohász erejéig.

Javaslattevő: Kovács Mária

Források listája:

Kovács Mária gyűjtéséből és adatközléséből (2020. január, Kispiac)

2017-08-25

kulturális örökség | Bácskossuthfalva


Bácskossuthfalván a Posta utca 2. szám alatt található az egykori Schreier ház. A felújított épület utca felőli része ma Emlékházként működik. Itt látható a helytörténeti gyűjtemény, amely a falusi él ...

2018-06-12

kulturális örökség | Bácskossuthfalva


Bácskossuthfalván/Ómorovicán az Emlékparban áll Vajdaság egyetlen köztéri és legnagyobb hősi emlékműve.  Matzon Frigyes budapesti szobrászművész tervei alapján készült 1942-ben és 1943-ban. Az ő alkot ...

2016-04-05

épített környezet | Topolya


Míg a XIX. század elején csak ún. szárazmalmok voltak Topolyán, addig a népes település lakosságának állandó problémái voltak a gabona őrlésével. A század második felének adatai alapján tudjuk, hogy n ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával