Szedlár Rudolf Csantavéren született 1953-ban, majd 1954-ben családjával együtt Szabadkára költözött. Az elemi iskola négy osztályát még Szabadkán végezte el, ám 1964-ben kiköltöztek Csantavérre. Érde ...
Fábián-kereszt (Kispiaci szakrális kisemlékek III.)
Bemutatás:
Az országúton (ma: Szabadkai út), Dukai Antal háza mellett négy juharfa és két jázminbokor mögött áll az akácfából készült kereszt, melyet Fábián János emeltetett.
A kereszt Apró Miklós kanizsai bognár munkája, 1930. augusztus 20-án Lukits Sándor helyi plébános szentelte fel.
1980-ban Dukai Otília és férje Vörös Dániel ludasi lakosok felújíttatták.
Fábián János mélyen vallásos ember volt, Isten dicsőségére állíttatta a keresztet, így remélve engesztelést azok számára, akik káromolják a Mindenhatót.
A négy négyzetméternyi terület, ahol a kereszt áll az egyház tulajdonát képezi. A léckerítés, mely körülvette a keresztet, nyomtalanul eltűnt.
Tartozékai: az „aranyporral” festett INRI feliratú tábla, a korpusz. Jézus lábánál pedig a Szűzanyát ábrázoló kisplasztika látható.
Felirata:
Isten dicsőségére
1929.
1980.
Indoklás:
„Ne becsüljétek le soha a szeretetet, amely akkor a legnagyobb, ha a kereszten fejezi ki magát, és amely nélkül az emberi életnek sem gyökere, sem értelme nincsen” (II. János Pál pápa).
Magyarkanizsa község területén olyan településen, mint Kispiac, ahol a templom csupán 1945-ben épült fel, a keresztek voltak azok a helyek, ahol a járókelők vagy a munkába igyekvők megálltak egy-egy fohász erejéig.
Javaslattevő: Kovács Mária
Források listája:
Kovács Mária gyűjtéséből és adatközléséből (2020. január, Kispiac)
Az 1764. évi madéfalvi történések, a „siculicidium” (székelyölés) utáni években a csíki, háromszéki és aranyosszéki falvakból elmenekült lakosságból, a ma már Romániához és Ukrajnához tartozó Bukovina ...
A doroszlói népviselet a fiatalabb magyar népviseletek közé tartozik. A falu török utáni újratelepítése az 1752. évben kezdődött meg dunántúli magyarokkal. Legtöbbjük Tolna megyéből érkezett, de jötte ...
