Fábián-kereszt (Kispiaci szakrális kisemlékek III.)

Települési érték

épített környezet

2020-01-31


Bemutatás:


Az országúton (ma: Szabadkai út), Dukai Antal háza mellett négy juharfa és két jázminbokor mögött áll az akácfából készült kereszt, melyet Fábián János emeltetett.

A kereszt Apró Miklós kanizsai bognár munkája, 1930. augusztus 20-án Lukits Sándor helyi plébános szentelte fel.

1980-ban Dukai Otília és férje Vörös Dániel ludasi lakosok felújíttatták.

Fábián János mélyen vallásos ember volt, Isten dicsőségére állíttatta a keresztet, így remélve engesztelést azok számára, akik káromolják a Mindenhatót.

A négy négyzetméternyi terület, ahol a kereszt áll az egyház tulajdonát képezi. A léckerítés, mely körülvette a keresztet, nyomtalanul eltűnt.

Tartozékai: az „aranyporral” festett INRI feliratú tábla, a korpusz. Jézus lábánál pedig a Szűzanyát ábrázoló kisplasztika látható.

Felirata:

Isten dicsőségére

1929.

1980.

Indoklás:


„Ne becsüljétek le soha a szeretetet, amely akkor a legnagyobb, ha a kereszten fejezi ki magát, és amely nélkül az emberi életnek sem gyökere, sem értelme nincsen” (II. János Pál pápa).

Magyarkanizsa község területén olyan településen, mint Kispiac, ahol a templom csupán 1945-ben épült fel, a keresztek voltak azok a helyek, ahol a járókelők vagy a munkába igyekvők megálltak egy-egy fohász erejéig.

Javaslattevő: Kovács Mária

Források listája:

Kovács Mária gyűjtéséből és adatközléséből (2020. január, Kispiac)

2019-12-03

épített környezet | Tornyos


A tornyosi Magyarok Nagyasszonya-templomot 1901. szeptember 9-én szentelték fel. A templom hossza 34,75 méter, szélessége 12,75 méter, magassága 47 méter, négytraverzes, ötszög záródású, neoromán stíl ...

2025-03-19

kulturális örökség | Bajmok


Túrú Erzsébet 1962-ben született Bajmokon. Gyermekkorát testvéreivel töltötte, télen a bajmoki libalegelőn játszottak a hóban. Az általános iskolát Bajmokon végezte, majd Újvidéken folytatta tanulmány ...

2019-02-25

kulturális örökség | Nagybecskerek


PLEITZ FERENC PÁL (FRANZ PAUL PLEITZ) BÁNÁT ELSŐ (IGAZI) NYOMDÁSZA (1847) Az első igazi nyomdász volt a mai szerbiai Bánát területén, aki a lapkiadásban is úttörő munkát végzett: ő volt az első lapki ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával