Fábián-kereszt (Kispiaci szakrális kisemlékek III.)

Települési érték

épített környezet

2020-01-31


Bemutatás:


Az országúton (ma: Szabadkai út), Dukai Antal háza mellett négy juharfa és két jázminbokor mögött áll az akácfából készült kereszt, melyet Fábián János emeltetett.

A kereszt Apró Miklós kanizsai bognár munkája, 1930. augusztus 20-án Lukits Sándor helyi plébános szentelte fel.

1980-ban Dukai Otília és férje Vörös Dániel ludasi lakosok felújíttatták.

Fábián János mélyen vallásos ember volt, Isten dicsőségére állíttatta a keresztet, így remélve engesztelést azok számára, akik káromolják a Mindenhatót.

A négy négyzetméternyi terület, ahol a kereszt áll az egyház tulajdonát képezi. A léckerítés, mely körülvette a keresztet, nyomtalanul eltűnt.

Tartozékai: az „aranyporral” festett INRI feliratú tábla, a korpusz. Jézus lábánál pedig a Szűzanyát ábrázoló kisplasztika látható.

Felirata:

Isten dicsőségére

1929.

1980.

Indoklás:


„Ne becsüljétek le soha a szeretetet, amely akkor a legnagyobb, ha a kereszten fejezi ki magát, és amely nélkül az emberi életnek sem gyökere, sem értelme nincsen” (II. János Pál pápa).

Magyarkanizsa község területén olyan településen, mint Kispiac, ahol a templom csupán 1945-ben épült fel, a keresztek voltak azok a helyek, ahol a járókelők vagy a munkába igyekvők megálltak egy-egy fohász erejéig.

Javaslattevő: Kovács Mária

Források listája:

Kovács Mária gyűjtéséből és adatközléséből (2020. január, Kispiac)

2021-02-07

kulturális örökség


        Vajdaságban 2003-ban indult útjára a Ricsaj Népművészeti Találkozó Cseszák Balázs és Cseszák Korcsik Anikó kezdeményezésével. A fesztivál azzal a céllal született meg, hogy lehetőséget teremts ...

2022-11-10

épített környezet | Ada


A legtöbb napsugaras ház a Tisza mentén épült a XIX.század közepétől a XX. század első harmadáig tartó időszakban, ugyanis itt voltak azok a fűrésztelepek, ahol a napsugaras oromzatok építéséhez szüks ...

2024-08-01

kulturális örökség | Zenta


Sremac, Stevan (1855–1906) kiemelkedő szerb prózaíró. Családja ősei valószínűleg a Čarnojević vezetette népvándorláskor, a 17. században kerültek a Szerémségbe és Bácskán keresztül Zentára. Sremac szü ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával