Fábián-kereszt (Kispiaci szakrális kisemlékek III.)

Települési érték

épített környezet

2020-01-31


Bemutatás:


Az országúton (ma: Szabadkai út), Dukai Antal háza mellett négy juharfa és két jázminbokor mögött áll az akácfából készült kereszt, melyet Fábián János emeltetett.

A kereszt Apró Miklós kanizsai bognár munkája, 1930. augusztus 20-án Lukits Sándor helyi plébános szentelte fel.

1980-ban Dukai Otília és férje Vörös Dániel ludasi lakosok felújíttatták.

Fábián János mélyen vallásos ember volt, Isten dicsőségére állíttatta a keresztet, így remélve engesztelést azok számára, akik káromolják a Mindenhatót.

A négy négyzetméternyi terület, ahol a kereszt áll az egyház tulajdonát képezi. A léckerítés, mely körülvette a keresztet, nyomtalanul eltűnt.

Tartozékai: az „aranyporral” festett INRI feliratú tábla, a korpusz. Jézus lábánál pedig a Szűzanyát ábrázoló kisplasztika látható.

Felirata:

Isten dicsőségére

1929.

1980.

Indoklás:


„Ne becsüljétek le soha a szeretetet, amely akkor a legnagyobb, ha a kereszten fejezi ki magát, és amely nélkül az emberi életnek sem gyökere, sem értelme nincsen” (II. János Pál pápa).

Magyarkanizsa község területén olyan településen, mint Kispiac, ahol a templom csupán 1945-ben épült fel, a keresztek voltak azok a helyek, ahol a járókelők vagy a munkába igyekvők megálltak egy-egy fohász erejéig.

Javaslattevő: Kovács Mária

Források listája:

Kovács Mária gyűjtéséből és adatközléséből (2020. január, Kispiac)

2024-02-02

kulturális örökség | Tiszakálmánfalva


Mindenki Tanító bácsijaként emlegetik a faluban Milánovits Tibor nyugalmazott osztálytanítót, aki tősgyökeres tiszakálmánfalvainak nevezi magát, hiszen 1932. február 1-jén itt látta meg a napvilágot. ...

2020-05-19

épített környezet | Egyházaskér


A feljegyzések szerint a bécsi-budapesti vonal folytatásaként jelölték ki a Szeged–Temesvár–Orsova vonalat, amelyet a magyar vasúti terv alapján 1848-ban Széchenyi István miniszter ismertetett. Viszon ...

2026-02-13

turizmus és vendéglátás | Oroszlámos


Az oroszlámosi romok Vajdaság azon kevés középkori építészeti emlékei közé tartoznak, melyek pontos helyét maradéktalanul be tudjuk azonosítani. A település nevét először Szent Gellért Nagyobb Legendá ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával