Szent István mellszobor

Települési érték

kulturális örökség

2020-05-29


Bemutatás:


Tordán a művelődési otthon előtt 2014. október 13-án avatták és szentelték fel a település első (és azóta is egyetlen) köztéri emlékművét, Szent István király bronzból készült mellszobrát. A szobor Vékony Lajos szabadkai keramikus iparművész alkotása, amely ifj. Antal Mihály, szintén szabadkai mester öntödéjében készült. Állítása idején a Szent István szobor a harmadik Szent István-emlékműnek számított Vajdaságban és napjainkig egyedüli Bánátban. A művészek Szent Istvánt fiatalkori alakját ábrázolták, olyan szeretetre méltó egyéniségként, aki sokat tett a magyarságért, államot adott nekik. A mellszobor érdekessége, hogy a fején lévő koronán a kereszt egyenesen áll, hiszen Szent István életében a kereszt így állt, és csak később, halála után görbült el. A vállán a királyi palást tűnik fel. A mellszobor, állítása óta egy olyan értéke az itteni magyarságnak, amely összekovácsolja azt, méltóságosabbá és magasztossá teszi őket.

Indoklás:


A 2014-ben felavatott Szent István szobor egyedülálló, Bánátban, jelen pillanatban az egyetlen Szent István szobor, valamint Vajdaságban az egyetlen bronzból készült mellszobor, amely Szent Istvánt ifjú korában és egyenes kereszttel ábrázolja. Tordán az egyetlen köztéri szobor, amely egyben Torda egyik szimbóluma is.

Javaslattevő: Kiss Kornélia

Kapcsolat az értékhez:


23214 Torda, Tito Marsall 1. 

Kiss Kornélia

e-mail: kornelia555@gmail.com 

Tel: +381 69 55 65 629

Források listája:

www.torda.rs

Kapcsolattartó személy:

Név: Kiss Kornélia
Telefonszám: +381 69 55 65 629
Email: kornelia555@gmail.com

2020-01-29

épített környezet | Kispiac


Kispiac területén tíz út menti kereszt van. Ezek utak mentén, temetőben, templomkertben láthatók. A szabadtéri kereszt a Megváltó áldozatának szimbolikus helyszíne. A keresztek közül a legkorábbi a S ...

2019-02-01

kulturális örökség | Törökfalu


Templomunk nem régi épület, de ennek ellenére falunk örökségének tartjuk, mert a falu népe közös erővel és összefogással építette fel. 1970-ben, az akkori atya és polgármester kezdeményezte, hogy épül ...

2016-02-08

kulturális örökség


A kecskealakoskodás elterjedt szokás volt a magyar hagyományban, elsősorban farsangkor, fonókban, lakodalomban, ritkábban a karácsonyi időszakban került rá sor. A református lakosságú Torontálvásárhel ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával