Szedlár Rudolf Csantavéren született 1953-ban, majd 1954-ben családjával együtt Szabadkára költözött. Az elemi iskola négy osztályát még Szabadkán végezte el, ám 1964-ben kiköltöztek Csantavérre. Érde ...
Az áprilisi füves puszták féltett növényritkasága, a finom szőröcskékkel bársonyosan borított ibolyásfekete virágú fekete kökörcsin. Az Alföldön mára nagyon megritkult, Észak- Bácskában a Ludas tó keleti löszgyepépen és a szabadkai homoki erdők tisztásain fordul elő néhány tő. A török eredetű kökörcsin szó egyik legrégibb növénynevünk. A szó törökül kéket jelent. Innen ered a kökény elnevezése is, mely minden bizonnyal kék bogyóiről kapta nevét. A kökörcsin szót több, különböző növényre is használták, de a 15-16. században már a mai néven ismert növényekre alkalmazták. A pogány magyarság kultuszában az állatok, főleg a ragadozó madarak játszották a főszerepet, így a növények háttérbe szorultak. Már a 15. századi kódexek állatorvosi feljegyzési is említik: juhok himlőjét, gyógyitották vele és festéket készítettek belőle. A kökörcsinek ismeretét és használatát még a keleti füves pusztákról hozhatta magával a magyarság, ahol egyébként a legtöbb fajuk él. Tudományos nevük Pulsatilla nigricans, harang alakú virágukra utal: a pulsare jelentése rázni, harangozni.
Javaslattevő: Hulló István, biológus
Közép-európai elterjedésű faj. A sztyeprétek a homokpuszták jellemző növénye, mely a kipusztulás peremére sodródott, mivel termőhelyeinek legnagyobb részét felszántották, beerdősítették vagy kezelés hiányában elgyomosodott.
A forrás nem érhető el.
Szedlár Rudolf Csantavéren született 1953-ban, majd 1954-ben családjával együtt Szabadkára költözött. Az elemi iskola négy osztályát még Szabadkán végezte el, ám 1964-ben kiköltöztek Csantavérre. Érde ...
Topolyán jelenleg négy szervezet keretein belül foglalkoznak a kézimunka különböző ágazataival. Ezek a: Nagyapáti Kukac Péter Magyar Hagyományőrző és Néprajzkutató Társulat Községi Női Fórum, ...
„A magyar történelem második nevezetes és egyben csodálatos álma Oroszlámoson történt meg. Az elsőt Emese, minden magyarok ősanyja álmodta, ezt a másodikat Csanád, István király hűséges vitéze." (Bor ...