„Ruha teszi az embert” – ennek a szólásnak az elmúlt századokban nagyon határozott jelentése volt. Részletesen kidolgozott szabályok írták elő, milyen ruhaanyagok, díszek, ékszerek viselése a nemes em ...
Az áprilisi füves puszták féltett növényritkasága, a finom szőröcskékkel bársonyosan borított ibolyásfekete virágú fekete kökörcsin. Az Alföldön mára nagyon megritkult, Észak- Bácskában a Ludas tó keleti löszgyepépen és a szabadkai homoki erdők tisztásain fordul elő néhány tő. A török eredetű kökörcsin szó egyik legrégibb növénynevünk. A szó törökül kéket jelent. Innen ered a kökény elnevezése is, mely minden bizonnyal kék bogyóiről kapta nevét. A kökörcsin szót több, különböző növényre is használták, de a 15-16. században már a mai néven ismert növényekre alkalmazták. A pogány magyarság kultuszában az állatok, főleg a ragadozó madarak játszották a főszerepet, így a növények háttérbe szorultak. Már a 15. századi kódexek állatorvosi feljegyzési is említik: juhok himlőjét, gyógyitották vele és festéket készítettek belőle. A kökörcsinek ismeretét és használatát még a keleti füves pusztákról hozhatta magával a magyarság, ahol egyébként a legtöbb fajuk él. Tudományos nevük Pulsatilla nigricans, harang alakú virágukra utal: a pulsare jelentése rázni, harangozni.
Javaslattevő: Hulló István, biológus
Közép-európai elterjedésű faj. A sztyeprétek a homokpuszták jellemző növénye, mely a kipusztulás peremére sodródott, mivel termőhelyeinek legnagyobb részét felszántották, beerdősítették vagy kezelés hiányában elgyomosodott.
A forrás nem érhető el.
„Ruha teszi az embert” – ennek a szólásnak az elmúlt századokban nagyon határozott jelentése volt. Részletesen kidolgozott szabályok írták elő, milyen ruhaanyagok, díszek, ékszerek viselése a nemes em ...
Leginkább disznóvágáskor, amikor már minden elkészült, és a család, a böllérrel az ebédhez készülődött, és gyerek sem volt már az udvaron, a család egy nőtagja szappanfőzésbe fogott. Minden alkalommal ...
Torda helytörténetét több kiadvány is megörökíti: a Torda jubileumai (2003), amely a tordai az egyházközösség és az oktatás megalakulásánáak 200 éves évfordulójára jelent meg, és a Torda krónikája, am ...