Szalatornya a martonosi szállásokkal, Ostorak és Kőröspart nevekkel jelölt vidékekkel kerül együtt említésre a 19-20. században, a tanyavilág további gyarapodásával. Itt jelenik meg az első iskola is, ...
Az áprilisi füves puszták féltett növényritkasága, a finom szőröcskékkel bársonyosan borított ibolyásfekete virágú fekete kökörcsin. Az Alföldön mára nagyon megritkult, Észak- Bácskában a Ludas tó keleti löszgyepépen és a szabadkai homoki erdők tisztásain fordul elő néhány tő. A török eredetű kökörcsin szó egyik legrégibb növénynevünk. A szó törökül kéket jelent. Innen ered a kökény elnevezése is, mely minden bizonnyal kék bogyóiről kapta nevét. A kökörcsin szót több, különböző növényre is használták, de a 15-16. században már a mai néven ismert növényekre alkalmazták. A pogány magyarság kultuszában az állatok, főleg a ragadozó madarak játszották a főszerepet, így a növények háttérbe szorultak. Már a 15. századi kódexek állatorvosi feljegyzési is említik: juhok himlőjét, gyógyitották vele és festéket készítettek belőle. A kökörcsinek ismeretét és használatát még a keleti füves pusztákról hozhatta magával a magyarság, ahol egyébként a legtöbb fajuk él. Tudományos nevük Pulsatilla nigricans, harang alakú virágukra utal: a pulsare jelentése rázni, harangozni.
Javaslattevő: Hulló István, biológus
Közép-európai elterjedésű faj. A sztyeprétek a homokpuszták jellemző növénye, mely a kipusztulás peremére sodródott, mivel termőhelyeinek legnagyobb részét felszántották, beerdősítették vagy kezelés hiányában elgyomosodott.
A forrás nem érhető el.
Szalatornya a martonosi szállásokkal, Ostorak és Kőröspart nevekkel jelölt vidékekkel kerül együtt említésre a 19-20. században, a tanyavilág további gyarapodásával. Itt jelenik meg az első iskola is, ...
Bácskossuthfalván/Ómorovicán az Emlékparban áll Vajdaság egyetlen köztéri és legnagyobb hősi emlékműve. Matzon Frigyes budapesti szobrászművész tervei alapján készült 1942-ben és 1943-ban. Az ő alkot ...
Ferenczi Imre 1973 februárjában végzett néprajzi-folklorisztikai gyűjtést Észak-Bánátban, amely során Feketetó, Csóka, Hódegyháza, Keresztúr, Padé, Rábé, Szaján és Egyházaskér szülötteit faggatta. Ez ...