Kissztapár

Települési érték

épített környezet

2017-05-22


Bemutatás:


A Ferenc József Öntöző és Hajózó Csatorna megépítése Türr István nevéhez fűződik. E műszaki létesítmény 1872–75 között jött létre Kissztapár és Újvidék között 68 km hosszúságban. Elsődleges célja a szántóföldek öntözése volt. A mérnökök becslése szerint a csatorna 400 000 hold szántóföld öntözését tette lehetővé. Az állam a részvények megvásárlásával járult hozzá a munkálatokhoz. Azt remélték, a csatorna menti kincstári földek értéke is megnövekszík majd. A nyomvonalat a Dunáig Veprőd (Kruščić), Torzsa (Savino Selo), Kölpény (Kulpin),  Bácspetrőc (Bački Petrovac) és Piros (Rumenka) érintésével Pietro Caramorra olasz mérnök jelölte ki.

Amunkálatokat 1872. május 5-én kezdték meg ünnepélyes keretek között. Az első ásócsapást – az itteni szájhagyomány szerint aranyásóval – maga az uralkodó, Ferenc József császár és király tette meg.

A császár és népes kísérete Budapestről Bezdánba hajózott, ott átszállt egy kisebb csatornagőzösre. Az uralkodó beleegyezése is fontos volt, mivel egy országos jelentőségű magánvállalkozást támogatott. Az alapkő elhelyezését követően emlékművet emeltek. Pannónia (Hunnia) szobra ma csonkán áll mementóként.1919-ben rongálták meg – ledöntötték a fejét, és félbetörték a kardját a sziváciak.

Az öntözéses földművelés nem váltotta be teljes egészében a hozzáfűződő reményeket. Türr István Újverbász közelében a Társaság költsésgén 118 holdon öntözési mintatelepet létesített. Azt is elérte, hogy az állam is létrehozzon egy ilyen telepet Péklapusztán, Torzsa (Savino Selo) mellett a mai Konsančić telep táján. Ennek a„demonstration ad oculos” volt a célja, azaz szemmel látható módon kellett volna igazolnia az öntözéses gazdálkodás előnyeit, így a rizstermesztését is. Merész, túl kockázatos vállalkozás volt ez. E téren Péch József vízimérnök is az úttörők közé tartozott. A kenderáztató gödröket folyóvízzel látta el, és a szójabab öntözéses termesztésével próbálkozott először az akkori Magyarországon. A festő csülleng (Isatis tinctoria) ültetésével növényi eredetű festékanyagot próbáltak előállítani, de az iondigó megjelenése kiszorította ezt.

Később Bodola Lajos (aki Gábor Áron szárnysegédje volt annak idején) került a rizstelepre. Tevékenysége nyomán a csatorna-menti tájkép új vonásokkal gazdagodott, még változatosabb lett. 1892-ben építették föl a kissztapári rizshántolót. Innen került ki a héjától megtisztított, fényes szemű mag, amely „péklai magyar Carolina koronarizs” néven került forgalomba, és az elsővilágháború előtt nagy népszerűségnek örvendett. A feldolgozó üzem 1918-ig működött egy idevetődött Holland gépész közreműködésével. Az épületet 1936-ban lebontották. Így egy fontos gazdaságtörténeti emlékünk tűnt el.

Pusztapéklán a bevetett terület pár száz holdra csökkent, de csak a montenegrói telepesek mondanak le végképp e termesztési ágról 1955 táján.

 

 

 

Previous Next

Indoklás:


 

2009-ben világkonferenciát tartottak Kisztapáron a csatornákon való hajózás lehetőségeiről. A zsilip és a felújított malomegyüttes a védelem alatt álló ipari létesítményekhez tartozik.

A témával kapcsolatosan kutattunk, és érdekes emlékre bukkantunk. Iskolánk volt tanulóinak nagymamája,Nagy Katalin egy kb. 300 éves szálláson él a Kúla–Szeghegy (Lovćenac) határrészben. A Nagy család elődei rizstermesztéssel is foglalkoztak a más szántóföldi kultúrák mellett. Erre utal a dupla padlás, mely a rizs szárítására szolgált. A család tatarozza ezt a régi épületet a különleges rendeltetésű padlással együtt. Így tartja fenn ennek a tájainkra nem jellemzőnövény emlékét.

Az idősebb kúlai lakosok ma is Rizspuszta néven emlegetik e szomszédos határrészt. Ma Újkúla (Nova Kula) van a közelében.

 

Javaslattevő: Balla Marianna, a kúlai Petőfi Brigád Általános Iskola tanulója

 

 

 

Kapcsolat az értékhez:


Turistička organizacija Opštine Kula (Kúla Község Idegenforgalmi Szervezete)

Források listája:

Dániel Anna: Így élt Türr István, Budapest; Móra Könyvkiadó 1985., 138-141. old.

Kalapis Zoltán: Régi vízivilág a Bácskában és Bánátban, Újvidék: Forum, 1993., 148-151. old

2018-09-06

agrár- és élelmiszergazdaság | Egyházaskér


A makói hagymatermesztés 1861-ben, a belső legelők felosztása után került át a kertekből a szántóföldekre, ami ugrásszerű termesztésnövekedést eredményezett. S miután a makói határ kicsinynek bizonyul ...

2016-07-07

kulturális örökség | Kúla


A kúlai Népkört Szakácsy Sándor katolikus esperesplébános kezdeményezésére és a helybeli értelmiség teljes pártfogásával alapították meg 1868-ban, abból a célból, hogy a helyi magyar ajkú lakosságnak ...

2016-03-29

kulturális örökség


A 15. század közepére a Balkán jelentős területei török ellenőrzés alá kerültek, így az Oszmán Birodalom közvetlenül is határos lett a Magyar Királysággal, amelyet a végvárrendszer védett a török betö ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával