Vitéz-kereszt (Kispiaci szakrális kisemlékek XI.)

Települési érték

épített környezet

2020-02-11


Bemutatás:


Ostorak vagy Ostorka/Ustorka a martonosi szállásokkal, Szalatornya és Kőröspart nevekkel jelölt vidékekkel kerül együtt említésre a 19-20. században, a tanyavilág további gyarapodásával. Itt jelenik meg az első iskola is, 1874-ben Országúti iskola néven, de a környék nevezetes az időben a betyárok által látogatott csárda által is.

A Vitéz-keresztet Vitéz Ferenc, felesége Bata Rozália és családjuk emeltette. Hosszú ideig az udvarukban állt Kispiac mai településrészén, Ustorkán. Összetételét tekintve, kőből készült és szürkebeton borítás került rá. Amikor a Vitéz család elköltözött Ludasra, a keresztet a kispiaci templomnak adományozták.

Jelenleg a templom bejárata mellett áll, s a kereszt délnyugati tájolású.

Fémöntvényű tartozékát az INRI tábla, a korpusz, és a Mária-dombormű képezi.

Dedikáció:

 

Isten dicsőségére és a Szűz Mária tiszteletére

Emeltették

Azok, akik Istenben bíztak

És nem csalatkoztak

Vitéz Ferenc és neje Bata Rozália

Családjaikkal és unokáikkal

1924.

Indoklás:


„Ne becsüljétek le soha a szeretetet, amely akkor a legnagyobb, ha a kereszten fejezi ki magát, és amely nélkül az emberi életnek sem gyökere, sem értelme nincsen” (II. János Pál pápa).

Magyarkanizsa község területén olyan településen, mint Kispiac, ahol a templom csupán 1945-ben épült fel, a keresztek voltak azok a helyek, ahol a járókelők vagy a munkába igyekvők megálltak egy-egy fohász erejéig.

Javaslattevő: Kovács Mária

Források listája:

Kovács Mária gyűjtéséből és adatközléséből (2020. január, Kispiac)

2026-01-05

kulturális örökség | Bácskossuthfalva


A nagykunsági hímzések — a kunhímzés, a nagykunsági szűcshímzés és a nagykunsági szűrhímzés a Nagykunság kun lakosságának több évszázados, identitást meghatározó díszítőművészeti hagyományai. E hímzé ...

2021-02-17

természeti környezet


A polgári társadalom az 1848-as európai forradalmak és a Tiszai Koronakerület megszűnése után kezdett kialakulni, és az 1867-es kiegyezéssel létrejött Óbecse nagyközség, Óbecse a járás központjává vál ...

2021-08-06

kulturális örökség | Gombos


1868-ban a Nagyvárad–Szeged–Szabadka–Eszék–Fiume vasútvonal itt érte el a Dunát. Közel fél évszázadig a 63 m hosszú és 9 m széles gőzkomp vitte át a szerelvényeket a folyón. A mozdony mindkét oldalon ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával