A Kárpát-medence egyik jellegzetes tájtípusa a meszes, száraz, lankás-buckás homoki táj. Jellegzetes magyar növényzet ez, hullámzó árvalánymezőkkel, sivó futóhomokkal, nyáras ligetekkel. A lejtőkön fé ...
Ostorak vagy Ostorka/Ustorka a martonosi szállásokkal, Szalatornya és Kőröspart nevekkel jelölt vidékekkel kerül együtt említésre a 19-20. században, a tanyavilág további gyarapodásával. Itt jelenik meg az első iskola is, 1874-ben Országúti iskola néven, de a környék nevezetes az időben a betyárok által látogatott csárda által is.
A Vitéz-keresztet Vitéz Ferenc, felesége Bata Rozália és családjuk emeltette. Hosszú ideig az udvarukban állt Kispiac mai településrészén, Ustorkán. Összetételét tekintve, kőből készült és szürkebeton borítás került rá. Amikor a Vitéz család elköltözött Ludasra, a keresztet a kispiaci templomnak adományozták.
Jelenleg a templom bejárata mellett áll, s a kereszt délnyugati tájolású.
Fémöntvényű tartozékát az INRI tábla, a korpusz, és a Mária-dombormű képezi.
Dedikáció:
Isten dicsőségére és a Szűz Mária tiszteletére
Emeltették
Azok, akik Istenben bíztak
És nem csalatkoztak
Vitéz Ferenc és neje Bata Rozália
Családjaikkal és unokáikkal
1924.
„Ne becsüljétek le soha a szeretetet, amely akkor a legnagyobb, ha a kereszten fejezi ki magát, és amely nélkül az emberi életnek sem gyökere, sem értelme nincsen” (II. János Pál pápa).
Magyarkanizsa község területén olyan településen, mint Kispiac, ahol a templom csupán 1945-ben épült fel, a keresztek voltak azok a helyek, ahol a járókelők vagy a munkába igyekvők megálltak egy-egy fohász erejéig.
Javaslattevő: Kovács Mária
Kovács Mária gyűjtéséből és adatközléséből (2020. január, Kispiac)
A Kárpát-medence egyik jellegzetes tájtípusa a meszes, száraz, lankás-buckás homoki táj. Jellegzetes magyar növényzet ez, hullámzó árvalánymezőkkel, sivó futóhomokkal, nyáras ligetekkel. A lejtőkön fé ...
Kálmány Lajos 1875 és 1910 között 15 településen teljesített egyházi szolgálatot az 1920. június 4. előtt fennálló Csanádi egyházmegyében. Ez idő alatt Egyházaskéren járva ismerte meg Borbély Mihályt, ...
Az egyik álláspont szerint a híd a 18. század végén épült, egy másik viszont azt bizonygatja, hogy már a török időkben is létezett. Utóbbira valószínűsíthetően az is okot ad, hogy a helyiek „török híd ...