Vitéz-kereszt (Kispiaci szakrális kisemlékek XI.)

Települési érték

épített környezet

2020-02-11


Bemutatás:


Ostorak vagy Ostorka/Ustorka a martonosi szállásokkal, Szalatornya és Kőröspart nevekkel jelölt vidékekkel kerül együtt említésre a 19-20. században, a tanyavilág további gyarapodásával. Itt jelenik meg az első iskola is, 1874-ben Országúti iskola néven, de a környék nevezetes az időben a betyárok által látogatott csárda által is.

A Vitéz-keresztet Vitéz Ferenc, felesége Bata Rozália és családjuk emeltette. Hosszú ideig az udvarukban állt Kispiac mai településrészén, Ustorkán. Összetételét tekintve, kőből készült és szürkebeton borítás került rá. Amikor a Vitéz család elköltözött Ludasra, a keresztet a kispiaci templomnak adományozták.

Jelenleg a templom bejárata mellett áll, s a kereszt délnyugati tájolású.

Fémöntvényű tartozékát az INRI tábla, a korpusz, és a Mária-dombormű képezi.

Dedikáció:

 

Isten dicsőségére és a Szűz Mária tiszteletére

Emeltették

Azok, akik Istenben bíztak

És nem csalatkoztak

Vitéz Ferenc és neje Bata Rozália

Családjaikkal és unokáikkal

1924.

Indoklás:


„Ne becsüljétek le soha a szeretetet, amely akkor a legnagyobb, ha a kereszten fejezi ki magát, és amely nélkül az emberi életnek sem gyökere, sem értelme nincsen” (II. János Pál pápa).

Magyarkanizsa község területén olyan településen, mint Kispiac, ahol a templom csupán 1945-ben épült fel, a keresztek voltak azok a helyek, ahol a járókelők vagy a munkába igyekvők megálltak egy-egy fohász erejéig.

Javaslattevő: Kovács Mária

Források listája:

Kovács Mária gyűjtéséből és adatközléséből (2020. január, Kispiac)

2016-07-07

kulturális örökség | Kúla


A kúlai Népkört Szakácsy Sándor katolikus esperesplébános kezdeményezésére és a helybeli értelmiség teljes pártfogásával alapították meg 1868-ban, abból a célból, hogy a helyi magyar ajkú lakosságnak ...

2021-01-27

kulturális örökség


Udvarszállás – Dobričevo – valamikor tiszta magyar falu volt a Vajdaság keleti szélén, félúton Versec és Fehértemplom (Bela Crkva) között.  A falun átfolyik a Karas folyó, amely Romániából érkezik és ...

2016-04-05

épített környezet | Topolya


Míg a XIX. század elején csak ún. szárazmalmok voltak Topolyán, addig a népes település lakosságának állandó problémái voltak a gabona őrlésével. A század második felének adatai alapján tudjuk, hogy n ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával