Lassan tiz éve annak, hogy megszületett az a gondolat, hogy Kúlán meg kellene szervezni egy olyan rendezvényt, ahol egy csokorba tudnánk kötni a magyar hagyományokat, szokásokat. Környezetünkben óriás ...
Keleti-délkeleti elterjedésű sólyomféle a Kárpát medencétól nyugatra már nem fordul elő. Mivel elsősorban a földön mozgó állatokkal él fő tápláléka az ürge volt. Mivel az űrgés legelőket feltörték az állomány szinte teljesen eltünt az Álfökről de szerencsére sikeresen alkalmaszkodi tudott az új körülménzekhez és ma már erős állományról beszélhetünk. Veszélyetetett faj mivel a sólymászok legbecsesebb vadászmadara ezért a tartományban található fészkek java részét még ma is kifosszák és a tojásokat jó pénzért értékesítik. Nagy keletje van a kerecsen tojásoknak a közelkelet és Észak-Afrika arab országaiban. Sajnos nálunk is működnek tenyésztelepek ahol igaz törzskönyvezett madarakat szaporítanak ellenőrzött körülmények között, de szépséghibájuk abban nyilvánul meg, hogy dolgozóik pontosan ismerik Vajdaság összes kerecsensólyom fészének pontos helyét. A magasfeszültségű távvezetékek oszlopai mentették meg a vajdasági állományt, mert az odaépített (a hegyekről lehuzódó hollók) hollófészkeket foglalják el a kerecsenek és ma már sikeresen, biztonságban szaporodhatnak. Mivel az oszlopok csúcsának megközelítése életveszélyes ezt jól tudják a fészekfosztók is.
A keleti elterjedésű kerecsensólymot a nomád magyarság szent állatként tisztelte. A középkorban Mátyás királyunk udvarán a bölcs holló és a vadászó kerecsen vagy régies nevén a turul sólyom előkelő helyet foglalt el. Amikor a szabadkai városháza diszes lépcsőházán haladok felfelé az első fordulónál két szobor fogad. Pécsett Zsolnai Vilmos műhelyében készültek anyaguk pirogránit. A rend az igazság és a törvények házának belépőjén, csőrében gyűrűt tartó holló a tudás és bölcsesség jelképe üdvözli a látogatót. Mellette az erő, a bátorság, a szabadság szimbólumaként, büszke tartású kerecsensólyom feszit. Amikor elhaladok mellettük minduntalan megállapítom, hogy nincsenek véletlenek, mert az évszázadok múlásával e két rendkívüli madár mit sem veszített értékéből, sorsuk útjai pedig különös módon újra összefonódtak.
Javaslattevő: Hulló István, biológus
Vajdaság egyik legnagyobb természeti értéke mellett a magyarság hiedelem, monda és mesevilágának legendás turulmadara. Vajdasági állománya fokozottan veszélyeztetett.
A forrás nem érhető el.
Lassan tiz éve annak, hogy megszületett az a gondolat, hogy Kúlán meg kellene szervezni egy olyan rendezvényt, ahol egy csokorba tudnánk kötni a magyar hagyományokat, szokásokat. Környezetünkben óriás ...
A Telecskai-dombok löszös talaján fekszik Bácsfeketehegy – Feketics, melyet 1785-ben kunhegyesi telepesek alapítottak újra. A falu új lakói anyaközségükből magukkal hozták a szőlő és a gyümölcs szeret ...
A kosárfonásnak erős hagyományai vannak a vajdasági magyarság körében, még a 20. század közepén is elterjedt tudásnak számított a mezőgazdasággal foglalkozó közösségekben. Sokan foglalkoztak vele az ö ...