Hagyományos gyapjúpaplan-készítés

Települési érték

kulturális örökség

2024-01-10


Bemutatás:


Oroszlámos (szül. Tóth) Éva 1943-ban született Óbecsén. Földműves családból származik. Hárman voltak testvérek. A középső nővére hatására, aki varrónő volt, választotta a paplankészítő inasiskolát, ahol 1961-ben megszerezte a mesteri oklevelet. Ettől kezdve szorgalmasan űzte mesterségét, megrendelésre készítette a paplanokat tollból vagy gyapjúból. Az akkori kor igényei szerint sűrűn megtörtént, hogy házakhoz hívták paplant készíteni. Ilyenkor a rámát, amelyet a helybeli asztalos készített, és amely még mindig kiválóan szolgálja a mestert, kerékpárjára erősítette és elindult dolgozni. Az otthoni munkavégzés előnyeit akkor ismerte fel, amikor gyermekei megszülettek, hisz azok édesanyjuk közelében, a kifeszített paplanszövet alatt játszadozhattak kedvükre. Éva paplanai messzi földön híresek: nemcsak Vajdaság szerte, de külföldön is felismerték értékét. Jellegzetessége a természetes alapanyagokon kívül (gyapjú, pamutcérna, pamutvászon) még az, hogy Éva paplanosmester az egész munkafolyamatot kézzel, hagyományos módon viszi véghez. Annak ellenére, hogy e szakma kiveszőben van, Éva mégis derűlátó, ő mai napig űzi e mesterséget, tudását pedig sikerült átadnia leányának, Dórának.

Javaslattevő: Dr. Tóth-Glemba Klára (Nagybecskerek)

Previous Next

Indoklás:


Míg a múlt században majdnem minden vajdasági településen volt 2-3 személy, aki paplankészítéssel foglalkozott, addig manapság ez a szakma kiveszőben van. Ehhez hozzájárult a Vajdaság szerte csökkenő juhállomány is, ami miatt kevesebb gyapjú termelődött, valamint az átalakult szokások következtében a kelengyébe kapott gyapjúpaplan ajándékozása is megszűnt, a mindennapi ruházati cikkeket pedig felváltották a műszálas textíliák. A 21. században azonban ismét felértékelődnek a természetes anyagokból készült használati cikkek, így a gyapjúpaplan is. A hagyományos módon elkészített gyapjúpaplan előnyét a mai kor embere is felismerte: természetességéből kifolyólag visszavezette az embereket a természetes anyagok által adott kellemes és egészséges életérzéshez – időjárástól függetlenül folyamatos hőmérsékletet biztosít az emberi testnek. A mai napig aktívan tevékenykedő mester és egyben oktató jelenléte pedig nagymértékben hozzájárul nemcsak a hagyomány megéléséhez, hanem a természet megóvásához is.

 

Kapcsolat az értékhez:


Papp Dóra
1220 Óbecse, Petőfi Sándor utca 60.
e-mail: pappdora71@gmail.com
mobil: +381/63-604-844

Források listája:

Kancsár Izabella: Télen fűt, nyáron hűt… Édesanyja mesterségét kitanulva lett paplankészítő az óbecsei Papp Dóra https://www.magyarszo.rs/mellekletek/hetvege/a.27325/Telen-fut-nyaron-hut

2016-01-27

kulturális örökség | Bácskossuthfalva


„A libatoll üreges részéből levágunk 7-8 cm darabot. Ez a puskacső. Keményfa ágából tolót készítünk. Ennek hosszabbnak kell lennie a libatollcsőtől és könnyen járni a csőben. Működési elve hasonló a b ...

2024-07-31

kulturális örökség | Zenta


Fekete (Schwarz) Mihály Zentán született 1886. július 19-én. Apja, Schwarcz Sándor neves könyvkereskedő, nyomdász, aki az első könyvesboltot nyitotta meg Zentán még 1875 decemberében. (Ez volt az akko ...

2016-01-29

kulturális örökség


Az Alsó-Tisza-vidék falvaiban a mai napig élő foglalkozás a juhászat. A hajdan sokkal szebb időket is megélt, jól jövedelmező külterjes pusztai jószágtartás mára kihalófélben van vidékünkön. Az áll ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával