Tornyoson a Sarok a múlt század 30-as éveiben vette fel végleges formáját. Közel 70 éven keresztül volt a falu társadalmi-kulturális-gazdasági-oktatási központja. A mai időkben elvesztette ezt a funkc ...
Oroszlámos (szül. Tóth) Éva 1943-ban született Óbecsén. Földműves családból származik. Hárman voltak testvérek. A középső nővére hatására, aki varrónő volt, választotta a paplankészítő inasiskolát, ahol 1961-ben megszerezte a mesteri oklevelet. Ettől kezdve szorgalmasan űzte mesterségét, megrendelésre készítette a paplanokat tollból vagy gyapjúból. Az akkori kor igényei szerint sűrűn megtörtént, hogy házakhoz hívták paplant készíteni. Ilyenkor a rámát, amelyet a helybeli asztalos készített, és amely még mindig kiválóan szolgálja a mestert, kerékpárjára erősítette és elindult dolgozni. Az otthoni munkavégzés előnyeit akkor ismerte fel, amikor gyermekei megszülettek, hisz azok édesanyjuk közelében, a kifeszített paplanszövet alatt játszadozhattak kedvükre. Éva paplanai messzi földön híresek: nemcsak Vajdaság szerte, de külföldön is felismerték értékét. Jellegzetessége a természetes alapanyagokon kívül (gyapjú, pamutcérna, pamutvászon) még az, hogy Éva paplanosmester az egész munkafolyamatot kézzel, hagyományos módon viszi véghez. Annak ellenére, hogy e szakma kiveszőben van, Éva mégis derűlátó, ő mai napig űzi e mesterséget, tudását pedig sikerült átadnia leányának, Dórának.
Javaslattevő: Dr. Tóth-Glemba Klára (Nagybecskerek)
Míg a múlt században majdnem minden vajdasági településen volt 2-3 személy, aki paplankészítéssel foglalkozott, addig manapság ez a szakma kiveszőben van. Ehhez hozzájárult a Vajdaság szerte csökkenő juhállomány is, ami miatt kevesebb gyapjú termelődött, valamint az átalakult szokások következtében a kelengyébe kapott gyapjúpaplan ajándékozása is megszűnt, a mindennapi ruházati cikkeket pedig felváltották a műszálas textíliák. A 21. században azonban ismét felértékelődnek a természetes anyagokból készült használati cikkek, így a gyapjúpaplan is. A hagyományos módon elkészített gyapjúpaplan előnyét a mai kor embere is felismerte: természetességéből kifolyólag visszavezette az embereket a természetes anyagok által adott kellemes és egészséges életérzéshez – időjárástól függetlenül folyamatos hőmérsékletet biztosít az emberi testnek. A mai napig aktívan tevékenykedő mester és egyben oktató jelenléte pedig nagymértékben hozzájárul nemcsak a hagyomány megéléséhez, hanem a természet megóvásához is.
Papp Dóra
1220 Óbecse, Petőfi Sándor utca 60.
e-mail: pappdora71@gmail.com
mobil: +381/63-604-844
Kancsár Izabella: Télen fűt, nyáron hűt… Édesanyja mesterségét kitanulva lett paplankészítő az óbecsei Papp Dóra https://www.magyarszo.rs/mellekletek/hetvege/a.27325/Telen-fut-nyaron-hut
Tornyoson a Sarok a múlt század 30-as éveiben vette fel végleges formáját. Közel 70 éven keresztül volt a falu társadalmi-kulturális-gazdasági-oktatási központja. A mai időkben elvesztette ezt a funkc ...
E tréfás történetek az elmúlt évszázad Egyházaskérének lakosai hétköznapi életében hangzottak el, ismétlődtek és variálódtak különböző munkatevékenységek végzése során, italozások, beszélgetések és cs ...
Szaján két ismert és fontos személyéről van szó, László, aki magyartanár volt, Viktória pedig óvónéni. Viktória az újvidéki Óvónő-képző elvégzése után Gunarason kapott óvónői állást, ahol idővel bekap ...