Szulik József munkássága és emlékezete

Tájegységi érték

kulturális örökség

2021-02-01

Bemutatás:

Szulik József prépost-plébános 1848. február 28-án született Baján. Iskoláit is ott, valamint Pécsett végezte. Már gyermekkorában nagyon szerette a verseket, sokat szavalt. Ifjúkorában a gimnáziumi tanulók Emlényében és a szépirodalom lapokban többször jelentek meg versei a törekvő ifjúnak. A Vodica című legendájával pályadíjat is nyert.

A gimnázium után belépett a kalocsai papneveldébe. Szíve forró vágya, anyjának óhajtása vitte őt oda, ahol a szelíd lelkű fiatal hamar megkedveltette magát. Papnövendék korában írta IV. Béla című költeményét, amellyel az István bácsi naptárának 4 aranyas pályadíját nyerte el. Teológiai tanulmányainak elvégzése után, mivel még fiatal volt, nem szentelték fel áldozópappá, hanem diakónusként szolgált Küllődön. Pappá 1864-ben szentelték, de mivel folytonos szellemi munkássága megviselte gyenge szervezetét, az egyházi hatóság egy időre felmentette őt hivatalos dolgai alól. A gyengéd ápolás megmentette Szulikot az életnek, Küllődről Topolyára, majd Bezdánba küldték káplánnak. 1869-ben Kalocsára vitték a kiváló tehetségű papot képzőművészeti tanárnak és hitoktatónak a Miasszonyukról nevezett Szegény Iskolanővérek intézetéhez. Tanítványai mindig meleg szeretettel vették körül. Kalocsai tanár korában igen sokat olvasott és írt. Több költő versét is magyarra fordította.

Bezdáni káplánkodása idején, 1868-ban adta ki egy kötetben verseit ezen a címen: Szulik József 1857–1867. Szulik érseke 1872-ben Közép-Németországba és Ausztriába küldte pedagógiai tanulmányútra. Ezzel kapcsolatos tanulmányainak egy része lapokban jelent meg, másik része pedig naplójában található.

1878. augusztus 20-án Óbecse római katolikus egyházközsége egyhangúlag plébánosává választotta a hírneves papot, akit 1881-ben a király kegye boldogságos Szűz Máriáról nevezett ábrahámi címzetes prépostsággal tüntetett ki. Ugyanekkor érseke négy esperesi kerület iskolalátogatójává nevezte ki, majd az utána következő évben kerületi esperes lett. Hivatalos teendőit nagy buzgósággal végezte új hivatalában. Fáradni nem tudó lelke ezenfelül még irodalmi munkálkodásának folytatására is ösztönözte, és majdnem naponként jelentek meg Szulik tollából hol a fővárosi, hol a vidéki lapokban esztétikai vagy kritikai tanulmányok, pedagógiai, társadalmi, kulturális irányú cikkek, tárcák, útirajzok, elbeszélések, szentbeszédek, költemények egyaránt. Ezenfelül még arra is ráért, hogy a Szent István Társulat berkeiben 1887-ben megalakult Tudományos és Irodalmi Osztály létrejöttén fáradozzon, amelynek mindvégig szorgalmas tagja volt. Ő emelte meg 1887-ben Óbecse templomának 34 méteres tornyát 42 méteresre, és fedette be fazsindellyel. Így állt a torony 1923-ig.

Életének utolsó 17 hónapja nem volt egyéb, mint hosszadalmas haldoklás, de munkás kezéből a tollat a nagy betegség sem tudta kicsavarni, míg végül 1890. május 31-én délután örökre elbúcsúzott a világtól. Halálával egy időben jelent meg az újabb költeményeit és műfordításait tartalmazó kötet Visszhangok címmel. Halála után mindinkább általánossá vált a törekvés, hogy költői pályáját a maga teljességében feltüntető kötet kerüljön az olvasók kezébe. Ennek az óhajnak tett eleget a költő nővére és barátja, amikor költeményeit és műfordításait 1886-ban sajtó alá rendezték.

A Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztálya Óbecse közönségével egyesülve 1885 őszén, nagy ünnepség mellett méltó emléket állított a költő sírjára. Sajnos a vandalizmus ezt sem kímélte meg. Ugyanis 1950-es évek elején kilopták belőle a költő bronzplakettjét.

Szabolcs, Pethes József és más álneveken több dalt is írt. Ezek közül igen sokan ismerik a Szomorúan szól a magyar nóta kezdetűt.

Indoklás:

Óbecse városának számos plébánosa volt az idők folyamán. Ám érdekes megjegyezni, hogy az egyházközösségi élet milyen aktívan folyt a településen. Igen szoros kapcsolatot ápoltak a lakosokkal, és aktívan részt vettek az adakozásban, valamint a város fejlesztésében. Nem történt ez másképp Szulik Józsefnél sem.

Javaslattevő: Újházi Márk