Sremac, Stevan (1855–1906) kiemelkedő szerb prózaíró. Családja ősei valószínűleg a Čarnojević vezetette népvándorláskor, a 17. században kerültek a Szerémségbe és Bácskán keresztül Zentára. Sremac szü ...
Oroszlámos (szül. Tóth) Éva 1943-ban született Óbecsén. Földműves családból származik. Hárman voltak testvérek. A középső nővére hatására, aki varrónő volt, választotta a paplankészítő inasiskolát, ahol 1961-ben megszerezte a mesteri oklevelet. Ettől kezdve szorgalmasan űzte mesterségét, megrendelésre készítette a paplanokat tollból vagy gyapjúból. Az akkori kor igényei szerint sűrűn megtörtént, hogy házakhoz hívták paplant készíteni. Ilyenkor a rámát, amelyet a helybeli asztalos készített, és amely még mindig kiválóan szolgálja a mestert, kerékpárjára erősítette és elindult dolgozni. Az otthoni munkavégzés előnyeit akkor ismerte fel, amikor gyermekei megszülettek, hisz azok édesanyjuk közelében, a kifeszített paplanszövet alatt játszadozhattak kedvükre. Éva paplanai messzi földön híresek: nemcsak Vajdaság szerte, de külföldön is felismerték értékét. Jellegzetessége a természetes alapanyagokon kívül (gyapjú, pamutcérna, pamutvászon) még az, hogy Éva paplanosmester az egész munkafolyamatot kézzel, hagyományos módon viszi véghez. Annak ellenére, hogy e szakma kiveszőben van, Éva mégis derűlátó, ő mai napig űzi e mesterséget, tudását pedig sikerült átadnia leányának, Dórának.
Javaslattevő: Dr. Tóth-Glemba Klára (Nagybecskerek)
Míg a múlt században majdnem minden vajdasági településen volt 2-3 személy, aki paplankészítéssel foglalkozott, addig manapság ez a szakma kiveszőben van. Ehhez hozzájárult a Vajdaság szerte csökkenő juhállomány is, ami miatt kevesebb gyapjú termelődött, valamint az átalakult szokások következtében a kelengyébe kapott gyapjúpaplan ajándékozása is megszűnt, a mindennapi ruházati cikkeket pedig felváltották a műszálas textíliák. A 21. században azonban ismét felértékelődnek a természetes anyagokból készült használati cikkek, így a gyapjúpaplan is. A hagyományos módon elkészített gyapjúpaplan előnyét a mai kor embere is felismerte: természetességéből kifolyólag visszavezette az embereket a természetes anyagok által adott kellemes és egészséges életérzéshez – időjárástól függetlenül folyamatos hőmérsékletet biztosít az emberi testnek. A mai napig aktívan tevékenykedő mester és egyben oktató jelenléte pedig nagymértékben hozzájárul nemcsak a hagyomány megéléséhez, hanem a természet megóvásához is.
Papp Dóra
1220 Óbecse, Petőfi Sándor utca 60.
e-mail: pappdora71@gmail.com
mobil: +381/63-604-844
Kancsár Izabella: Télen fűt, nyáron hűt… Édesanyja mesterségét kitanulva lett paplankészítő az óbecsei Papp Dóra https://www.magyarszo.rs/mellekletek/hetvege/a.27325/Telen-fut-nyaron-hut
Sremac, Stevan (1855–1906) kiemelkedő szerb prózaíró. Családja ősei valószínűleg a Čarnojević vezetette népvándorláskor, a 17. században kerültek a Szerémségbe és Bácskán keresztül Zentára. Sremac szü ...
Ferenczi Imre 1973 februárjában végzett néprajzi-folklorisztikai gyűjtést Észak-Bánátban, amely során Feketetó, Csóka, Hódegyháza, Keresztúr, Padé, Rábé, Szaján és Egyházaskér szülötteit faggatta. Ez ...
A tornyosi Magyarok Nagyasszonya-templomot 1901. szeptember 9-én szentelték fel. A századfordulón fejlődésnek indult faluban az épülő templom elé 1900. augusztus 1-jén a tornyosi hívők egy csoportja a ...