Lele József citeraművész munkássága

Települési érték

kulturális örökség

2020-05-05


Bemutatás:


Lele József 1945-ben született Magyarcsernyén. A citera nagy szerelmese, elkötelezettje. Így nyilatkozik erről: „A citera nélkül biztosan másképp alakult volna az életem. Hat-hét éves koromban ismertem meg ezt a népi hangszert a magyarcsernyei Palatinus Sándor tanítómesterem jóvoltából, tőle tanultam a citerázást. A kottát később tanultam meg, amikor Muzslyára kerültem és tagja lettem a Petőfi Sándor MME-nek. Ez 1980-ban volt, amikor Katona János, aki maga is citerás volt, felkért, hogy kapcsolódjak be a Szilasi Mihály vezetése alatt műkődő citerazenekarba. 1985-ben, Mihály bácsi távozása után átvettem a zenekar vezetését, amit azóta sem hagytam abba. Célom, hogy megőrizzük azt az örökséget, ami a muzslyai sántalépéses citerázást jellemzi - Szilasi Mihály vezette be ezt a jellegzetes muzsikálási módszert. Az itteni citerazenét a citera szakértők is nagyra értékelik, mert ez csak Muzslyára jellemző. Ezt a fajta citerázást ápolom tovább és adom tovább tanítványaimnak, mert ennyivel tartozom a citerazenének és az utónemzedéknek.“

Józsi bácsi csöndes, kiegyensúlyozott személyiség, mindig önmagát adja a zenén keresztül, önzetlenül, őszintén, ami természetéből, egyéniségéből fakad. Igazi pedagógus: türelmes, hisz a tanítványaiban. Az Egyesületben nincs rendezvény, ahol ne lépne fel az ő stílusában, szerényen, mindig a maximumot nyújtva. Évtizedeken keresztűl a muzslyai, a délvidéki és az egyetemes magyar kultúra szólgálatában áll. Teszi a földi küldetését, kiáll a magyar szórványkultúra megmaradásáért. A Durindón minden évben sikeresen fellép citerazenekarával és szólistaként is. Számtalan dicsérő, elismerő oklevelet kapott a különböző rendezvényeken. Tudását, tapasztalatát folyamatosan adja át az általa vezetett Pöngető zenekar fiatal tagjainak, akik közt unokája, a tehetséges citerás és népdalénekes Lele Brigitta is szerepel.

Indoklás:


Józsi bácsi tehetségére, sajátos citerázására felfigyeltek a jeles vajdasági citeraszakértők, aminek bizonyítéka, hogy őt kérték fel 2005-ben, képviselje Vajdaságot a budapesti Művészeti Napokon. 2007-ben megkapta a Petőfi Sándor MME aranyplakettjét, 2009-ben Muzslya Helyi Közössége elismerését, 2010-ben pedig, a Magyar Kultúra Napján a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Magyar Életfa Díját vehette át.

Javaslattevő: Juhász Törköly Krisztina

Források listája:

Juhász Törköly Krisztina adatgyűjtése nyomán.

Hallai Zoltán (2015). A sziget magyarsága. Muzslya krónikája (1890-2010). Zenta: VMMI.

2019-01-23

épített környezet | Zenta


A zentai Városháza a település egyik legrégebbi, leglátványosabb épülete, az összes itt élő polgár számára sokat jelent, és a város lelkét, múltját és jelenét szimbolizálja. Az épület 1912–1914 között ...

2021-08-04

kulturális örökség | Gombos


Dobsay András Gomboson született paraszti családban. Kiemelkedő táncos egyéniség volt, aki a két világháború között a Délvidéken elsőként kezdeményezte a Gyöngyösbokréta mozgalomhoz való csatlakozást. ...

2016-12-13

természeti környezet


A Duna–Tisza-közi szikes tavak különleges kőzeti képződménye a réti mészkő, vagy népies elnevezésein darázskő, terméskő. Különösen a Dél-Alföld, így a Vajdaság szikeseire is jellemző egyedi kőzet, a F ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával