Lele József citeraművész munkássága

Települési érték

kulturális örökség

2020-05-05


Bemutatás:


Lele József 1945-ben született Magyarcsernyén. A citera nagy szerelmese, elkötelezettje. Így nyilatkozik erről: „A citera nélkül biztosan másképp alakult volna az életem. Hat-hét éves koromban ismertem meg ezt a népi hangszert a magyarcsernyei Palatinus Sándor tanítómesterem jóvoltából, tőle tanultam a citerázást. A kottát később tanultam meg, amikor Muzslyára kerültem és tagja lettem a Petőfi Sándor MME-nek. Ez 1980-ban volt, amikor Katona János, aki maga is citerás volt, felkért, hogy kapcsolódjak be a Szilasi Mihály vezetése alatt műkődő citerazenekarba. 1985-ben, Mihály bácsi távozása után átvettem a zenekar vezetését, amit azóta sem hagytam abba. Célom, hogy megőrizzük azt az örökséget, ami a muzslyai sántalépéses citerázást jellemzi - Szilasi Mihály vezette be ezt a jellegzetes muzsikálási módszert. Az itteni citerazenét a citera szakértők is nagyra értékelik, mert ez csak Muzslyára jellemző. Ezt a fajta citerázást ápolom tovább és adom tovább tanítványaimnak, mert ennyivel tartozom a citerazenének és az utónemzedéknek.“

Józsi bácsi csöndes, kiegyensúlyozott személyiség, mindig önmagát adja a zenén keresztül, önzetlenül, őszintén, ami természetéből, egyéniségéből fakad. Igazi pedagógus: türelmes, hisz a tanítványaiban. Az Egyesületben nincs rendezvény, ahol ne lépne fel az ő stílusában, szerényen, mindig a maximumot nyújtva. Évtizedeken keresztűl a muzslyai, a délvidéki és az egyetemes magyar kultúra szólgálatában áll. Teszi a földi küldetését, kiáll a magyar szórványkultúra megmaradásáért. A Durindón minden évben sikeresen fellép citerazenekarával és szólistaként is. Számtalan dicsérő, elismerő oklevelet kapott a különböző rendezvényeken. Tudását, tapasztalatát folyamatosan adja át az általa vezetett Pöngető zenekar fiatal tagjainak, akik közt unokája, a tehetséges citerás és népdalénekes Lele Brigitta is szerepel.

Indoklás:


Józsi bácsi tehetségére, sajátos citerázására felfigyeltek a jeles vajdasági citeraszakértők, aminek bizonyítéka, hogy őt kérték fel 2005-ben, képviselje Vajdaságot a budapesti Művészeti Napokon. 2007-ben megkapta a Petőfi Sándor MME aranyplakettjét, 2009-ben Muzslya Helyi Közössége elismerését, 2010-ben pedig, a Magyar Kultúra Napján a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Magyar Életfa Díját vehette át.

Javaslattevő: Juhász Törköly Krisztina

Források listája:

Juhász Törköly Krisztina adatgyűjtése nyomán.

Hallai Zoltán (2015). A sziget magyarsága. Muzslya krónikája (1890-2010). Zenta: VMMI.

2016-04-05

épített környezet | Topolya


Topolya legrégibb építészeti emléke, a településtől nyugatra, a moravicai és a bajsai utak elágazásánál álló Kálvária Golgotai szoborcsoportja 1797-ben létesült Bakai Pál adományából. Magát a kálváriá ...

2020-02-10

épített környezet | Kispiac


A Kossuth Lajos utca 50-es számú ház kertjében, amely Dobó György tulajdona, áll a fakereszt, melyet Csonka Józsefné Rábik Julianna emeltetett. A férje az I. világháborúban hadifogságba esett. Julcsa ...

2020-10-22

épített környezet | Tornyos


A napsugaras oromzatok elterjedése vidékünkön szorosan kapcsolódott a fűrészelt deszka megjelenéséhez, a fűrésztelepek elterjedéséhez, amelyek a mai Vajdaság területén a XIX. század végén a nagyobb gő ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával