Az XIX. és a XX. század fordulóján a számos bánsági nagybirtok közül az egyik legnagyobb uradalom a Csekonics család zsombolyai uradalma volt. A család a XVIII. század végén vette bérbe, majd vásárolt ...
Lele József 1945-ben született Magyarcsernyén. A citera nagy szerelmese, elkötelezettje. Így nyilatkozik erről: „A citera nélkül biztosan másképp alakult volna az életem. Hat-hét éves koromban ismertem meg ezt a népi hangszert a magyarcsernyei Palatinus Sándor tanítómesterem jóvoltából, tőle tanultam a citerázást. A kottát később tanultam meg, amikor Muzslyára kerültem és tagja lettem a Petőfi Sándor MME-nek. Ez 1980-ban volt, amikor Katona János, aki maga is citerás volt, felkért, hogy kapcsolódjak be a Szilasi Mihály vezetése alatt műkődő citerazenekarba. 1985-ben, Mihály bácsi távozása után átvettem a zenekar vezetését, amit azóta sem hagytam abba. Célom, hogy megőrizzük azt az örökséget, ami a muzslyai sántalépéses citerázást jellemzi - Szilasi Mihály vezette be ezt a jellegzetes muzsikálási módszert. Az itteni citerazenét a citera szakértők is nagyra értékelik, mert ez csak Muzslyára jellemző. Ezt a fajta citerázást ápolom tovább és adom tovább tanítványaimnak, mert ennyivel tartozom a citerazenének és az utónemzedéknek.“
Józsi bácsi csöndes, kiegyensúlyozott személyiség, mindig önmagát adja a zenén keresztül, önzetlenül, őszintén, ami természetéből, egyéniségéből fakad. Igazi pedagógus: türelmes, hisz a tanítványaiban. Az Egyesületben nincs rendezvény, ahol ne lépne fel az ő stílusában, szerényen, mindig a maximumot nyújtva. Évtizedeken keresztűl a muzslyai, a délvidéki és az egyetemes magyar kultúra szólgálatában áll. Teszi a földi küldetését, kiáll a magyar szórványkultúra megmaradásáért. A Durindón minden évben sikeresen fellép citerazenekarával és szólistaként is. Számtalan dicsérő, elismerő oklevelet kapott a különböző rendezvényeken. Tudását, tapasztalatát folyamatosan adja át az általa vezetett Pöngető zenekar fiatal tagjainak, akik közt unokája, a tehetséges citerás és népdalénekes Lele Brigitta is szerepel.
Józsi bácsi tehetségére, sajátos citerázására felfigyeltek a jeles vajdasági citeraszakértők, aminek bizonyítéka, hogy őt kérték fel 2005-ben, képviselje Vajdaságot a budapesti Művészeti Napokon. 2007-ben megkapta a Petőfi Sándor MME aranyplakettjét, 2009-ben Muzslya Helyi Közössége elismerését, 2010-ben pedig, a Magyar Kultúra Napján a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Magyar Életfa Díját vehette át.
Javaslattevő: Juhász Törköly Krisztina
Juhász Törköly Krisztina adatgyűjtése nyomán.
Hallai Zoltán (2015). A sziget magyarsága. Muzslya krónikája (1890-2010). Zenta: VMMI.
Az XIX. és a XX. század fordulóján a számos bánsági nagybirtok közül az egyik legnagyobb uradalom a Csekonics család zsombolyai uradalma volt. A család a XVIII. század végén vette bérbe, majd vásárolt ...
„Ha a Télapóra gondolunk, sok minden jut az eszünkbe. Csomagot hoz, a kéményen át érkezik, piros ruhát visel, hosszú fehér szakálla van, bojtos a sapkája, az Északi-sarkról jön, ajándékot hoz… Ezt min ...
Beretka család, Blazsanik Sándor zenekara és Rabóckai János bandája. Ők mind Óbecse múlt századból ránk maradt zenei hagyatékának jelentős, ám nem egyedüli képviselői. Óbecsét a 1900-as években a zene ...