Zenta művelődési életének kezdete a XIX. század első évtizedeire tehető, amikor a földművelés, a gabonakereskedelem és az iparos társadalom fejlődése, valamint a város több 10 ezer holdas birtoka megf ...
Domonkos Ferenc 1954. 08. 28-án született Szajánban. Szülei háztartásbeli, munkásemberek voltak. Egy fiú testvére volt. Az általános iskolát Szajánban végezte el, majd apja kívánsága szerint Rádió és TV szerelő szakra iratkozott Kikindán. A 3 éves középiskolát szerb nyelven fejezte be, ami elég sok megpróbáltatással járt, főleg kezdetben, mivel nem beszélte a szerb nyelvet. Végül a nyelvet is elsajátította és jó eredménnyel diplomált.
A gyerekek létszáma lassan fogyatkozott a szajáni általános iskolában, ezért a három iskolából kettőt bezártak. 1983-ban tornateremmel is bővült a főépület.
Akkor még aktívan működött a faluban a könyvtár is. Feri bácsi elmondta, hogy otthon nem nagyon volt alkalma olvasni, mert dolgozni kellett, segíteni a szülőknek. Így gyakran a könyvtárban vagy otthon éjszaka a dunna alatt zseblámpával merült el a regények izgalmas világában. Akkor még egészen más szabályzata volt az iskoláknak. Sokkal nagyobb volt a fegyelem.
A tanulmányok elvégzése után műszerészként dolgozott a kikindai vasöntödében (LŽTK) 6 évig. Ezután egy rövid ideig a szajáni Móra Károly Általános Iskola fűtőmestere volt, majd a Helyi Közösség titkára lett 1983-2019-ig egy 3 éves megszakítással a háború ideje alatt, politikai okok miatt.
Több mint 30 éves munkája alatt ő lett mindenki Feri bácsija, hiszen a HK titkáraként a falu lakossága hozzá fordult mindenféle ügyes bajos dolgaival. Jól ismerte a helybeli családok gondjait is a lehetőségeihez merten próbált mindenre megoldást találni. Azt mondja, hasonlóan egy pszichológushoz, gyakran lelki problémákat is orvosolnia kellett. Ez egy igen összetett, nehéz, de hálás munkakör is volt, amikor segíteni tudott egy-egy ember vagy család gondjait megoldani, viszályokat enyhíteni. A munkahely mellett jutott ideje a ház körüli teendők elvégzésére is. Nagyon szeret barkácsolni, szereti az elektronikát, a horgászatot, amelyet verseny szinten űz. Tiszteletbeli tagja a szajáni Önkéntes Tűzoltó Egyesületnek. Szívügyének tartja a kultúra ápolását. Szavalt, énekelt, színdarabokban szerepelt sokáig az Ady Endre Művelődési Egyesület keretein belül.
1975-ben dicsérő oklevelet is kapott. 1997-ben Muzslyán részt vett a Durindón a szajáni férfikórus tagjaként. A zentai Bodor Anikó volt a felkészítő tanáruk.
Fontos szerepe volt az első szajáni Aratóünnepség megszervezésében 1996-ban, amelyen 365 helybeli vett részt a vidékről érkező csapatok mellett.
Feri bácsi elmondása szerint sokat foglalkozott a falu történetével, múltjával. Kutató munkát is végzett. Tőle is tudjuk, hogy a valamikori bálakban két tehetséges zenekar is szórakoztatta a fiatalokat. Az egyik Móra Lajos prímás, a másik Kovács Imre prímás vezetésével.
Feri bácsi zeneszeretete az édesanyjától is ered, aki kicsi korában sokat énekelt neki, később dohányfűzés közben is. Megtudtuk, hogy Feri bácsi nagyapja pedig zenész volt. Elmondta, hogy a költészetet, a verseket is nagyon szereti. Mindig is érdekelte, ezért is tanulmányozta Szaján történetét, az itteni épületeket, az emberek életmódját, a temetkezési szokásokat, a néphagyományt. Adatközlő volt a 2003-ban kiadott Juhász Antal: Szajáni gyűjtés című könyvnek is. Tőle szereztünk tudomást Beszédes Valéria: Jávorfácska (50 szajáni népmese) című kiadványról is. Elárulta azt is, hogy egyik kedvenc népdala: „Édesanyám nótaszóval altatott és nótaszóval tesznek le a sírba". Felhívta figyelmünket az adai Pendergő zenekar énekére is: „A szajáni lányok, híres lányok”.
(Részlet a pályamunkából)
A javaslat a Hétköznapi hőseink – Írjunk történelmet! elnevezésű mintaprojekt keretében készült.
Készítették: Bóka Bernadett, Kormányos Vanda, Benyócki Attila
Felkészítő tanár: Kátity Enikő hitoktató
Feri bácsi érdeklődése igen sokrétű még most is, a nyugdíjas éveiben is. Továbbra is kutat, sokat olvas, szereti a zenét, kultúrát, de horgászni, barkácsolni, elektronikával foglalkozni is.
Kérdésünkre, hogy mit kíván a jelenkori ifjúság számára, hiszen neki is van 5 unokája, azt válaszolta, hogy mindenekelőtt hosszú, boldog, szerencsés életet, egészséget. Sikerüljön kemény munkával a szülőföldön megmaradni. Továbbadni a hagyományt, megőrizni a kulturális értékeinket. Több tiszteletet, szeretetet és több időt fordítani egymásra.
Forrás nem érhető el.
Zenta művelődési életének kezdete a XIX. század első évtizedeire tehető, amikor a földművelés, a gabonakereskedelem és az iparos társadalom fejlődése, valamint a város több 10 ezer holdas birtoka megf ...
Szent Anna vidékünk máig legtiszteltebb szentjei közé tartozik. Kultusza sokrétű, színes és változatos: az asszonyok oltalmazója (áldott állapotban lévők, magtalanok, női betegségekben szenvedők tekin ...
A hagyományos farsangi jelmezbál évszázados múltra tekint vissza Veprőd településen. Minden évben farsangvasárnap délutánján rendezik meg a gyerekek számára. 1950-es évek előtt, amikor a művelődési eg ...